Amikor a Fidesz még nem volt ilyen érzékeny a választói akaratra

A Fidesz 1994-ben húsz mandátummal került be az Országgyűlésbe. 1998-ban már 32 fős volt a frakciójuk. Hogyan történhetett ez a „választói akaratot sértő” trükközés?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Az egyik legfontosabb demokratikus szabályt, a Házszabályt módosította nemrég a kétharmados többség, jelentősen korlátozva a frakcióalakítás lehetőségeit. Egészen érdekes érveléseket lehetett hallani indoklásként a kormányoldalról: a KDNP részéről például nem kisebb személyiség, mint Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, a KDNP-frakció szóvivője magyarázta el a választópolgároknak a módosítást a Fidesz TV-n, amely egyébként ki is emeli Nacsa Lőrinc e tárgybeli érveit:

„Három hete erről beszélünk, és ma az ellenzéki sajtó megpróbálja ezt szenzációként tálalni. A két módosítás az országgyűlési törvény módosítása és a határozati házszabály módosítása. Első helyen az Országgyűlés méltóságának megtartására és a botránypolitizálás befejezésének a célját szolgálja, ugyanakkor vannak olyan szabályok benne, olyan változtatások, amelyek azt szeretnék elérni, hogy a választói akaratot leginkább tükrözze az országgyűlés, és kifejezze azt. Tehát például ne lehessen olyat csinálni, hogy egy pártból egy közös listán két képviselő jut be, de mindenféle ígéretekkel kölcsönözzön magának teljesen más pártból másik képviselőket csak azért, hogy összerakhassa a frakcióját, vagy éppen függetleneket meg tudjon győzni abból a szempontból, hogy beüljön az ő frakciójába. Ez nem tükrözi a választói akaratot.”

Még 1994-ben történt, hogy választáson majdnem kiesett a Fidesz az Országgyűlésből, mindössze 7,01 százalékkal, 20 listás mandátummal került be a Házba. Négy évvel később 32 képviselője volt a Fidesz-frakciónak, ami úgy történt, hogy a KDNP-frakció szétesett, mégpedig azért, mert az egyik fele Giczy György pártelnökkel az élen a Torgyán-párthoz húzott, a másik (nagyobbik) fele pedig – Isépy Tamás frakcióvezetővel és Surján László expártelnökkel az élen – a Fideszhez.

A Surján-Isépy vonalhoz tartozók közül

A Giczyvel tartó kisebbség nem érte el az akkori Házszabály szerinti frakcióalakításhoz szükséges minimális létszámot, így „függetlenné” transzformálódott. Az átült 11 fő közül ma is él és képviselősködik a Házban Latorcai János, a többiek meghaltak, illetve visszavonultak, mint például Surján László.

Így hát megvolnánk az 1998-as 32-es Fidesz-frakcióból 31 emberrel. Kérdés: ki lehetett a harminckettedik újsütetű Fidesz-frakciótag?

Téved, aki arra tippel, hogy Semjén Zsolt aktuális KDNP-elnökről van szó. A Fidesz-frakcióba átlépő tizenkettedik, ám időrendben első honatya ugyanis MDF-elhagyó volt, Salamon László (mostanság alkotmánybíró).

Semjén Zsolt a KDNP-frakció 1997-es szétesése után nem tartott a 11 frakciótársával, ő az MDF-be ült be.

Olvass még több cikket Johann Reicherttől az Azonnalin!