+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 23. szerda, 08:50
Újabb nem várt kanyarokat vett az elmúlt héten a brexit-saga, mi pedig röviden elmagyarázzuk, mi is folyik az Egyesült Királyságban!

Nem fogadja el a brit miniszterelnök a brit parlament alsóháza által múlt szombaton megszavazott törvényt, amely a brexit eredetileg október 31-re tervezett dátumára újabb halasztást kérne az Európai Uniótól – Boris Johnson abban az esetben, ha az uniós tagállamok elfogadnának egy ismételt halasztást, új választásokat írna ki, tudósít a BBC.

 

A deal átment, a menetrend nem

 

De foglaljuk is össze röviden, hogy mi történt a közelmúltban brexitügyben: szombaton – miután a parlament erre kötelezte – Boris Johnson kénytelen volt egy levelet küldeni az Európai Uniónak, melyben a brexit dátumának elhalasztását kéri. Ezek alapján az október 31-re tervezett kilépés három hónappal, vagyis január 31-ig csúszna, nem teljesülne tehát Johnson miniszterelnökké választásakor domináns politikai programja, melynek alapeleme volt a brexit véghezvitele az október végi céldátumig.

 

Talán emiatt is történt, hogy a levelet, amit a miniszterelnök elküldött az EU-nak, Johnson nem volt hajlandó aláírni. Majd ehhez egy másik – immár aláírt – levelet mellékelt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének címezve, amelyben pont előző üzenete ellen érvel, mondván, hogy személyes véleménye és a kormány álláspontja szerint a brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ezt követően a brit parlamentben kedden újra napirendre tűzték a brexit-megállapodást, valamint Johnson kilépésről szóló menetrendjét.

 

Utóbbi három nap alatt verte volna át az alsóházon a brexitről szóló törvényt annak érdekében, hogy október 31-ig lehetséges legyen a kilépés.

 

A parlament tehát érdekeset húzott: bár Johnson megállapodását 329-299 arányban megszavazták, az ezt követő, menetrendről szóló szavazáson 322-308 arányban kaszálták el a kormányfő tervét. Ezzel először alakult ki többség bármilyen brexit-megállapodásról szóló szavazáson, viszont a képviselőknek a nagyon szoros, háromnapos menetrenddel volt problémájuk: ez azt jelentette volna, hogy rekordgyorsan, akár éjszakába nyúló ülésnapokon kellett volna átvinni a megállapodást az alsóházon, az ellenzéki képviselők szerint pedig ez a néhány nap nem elég a törvény elemeinek megvitatására.

 

A parlament eljátszotta az esélyét” 

 

Ezek után írja a BBC több, a miniszterelnöki hivatalhoz közeli forrásra hivatkozva, hogy menetrendjének visszautasítása után kénytelen szünetetltetni brexit-megállapodás elfogadását. Ez azt jelentené, hogyha az EU-tagállamok belemennek a brexit halasztásába, vagyis abba, amire Johnsont a múlt héten kötelezte a parlament, a miniszterelnök új választásokat írna ki, és nem fogadna el további hosszú halasztást. „Szombaton azzal, hogy a parlament januárig tartó halasztást kért, eljátszotta az utolsó esélyét” – mondja a BBC-nek a miniszterelnökhöz közeli forrás, aki szerint

 

„az egyetlen esély arra, hogy az ország továbbhaladjon” egy új választás lehet.

 

Eközben Brüsszelben a szavazást követően Donald Tusk, az Európai Tanács novemberben leköszönő elnöke úgy nyilatkozott, hogy javasolni fogja, hogy az EU-tagállamok fogadják el az Egyesült Királyság kérését (tudjátok, ez az a kérés, amit Johnson nem írt alá) a brexit halasztására a megállapodás nélküli kilépés elkerülése érdekében. Bár Tusk nem szól arról, hogy pontosan milyen hosszú is lehet majd a halasztás, a BBC forrásai szerint az EU-ban legtöbben a január 31-es dátummal számolnak. EU-s források szerint olyan halasztás is napirenden van, aminek bár lenne egy kitűzött céldátuma, de lehetőséget adna a briteknek arra, hogy akár ezelőtt is kilépjenek, ha megállapodásukat elfogadják.

 

Egyelőre nagyon vezetnek Johnsonék

 

Hogy mi jön ezután, az nagyban függ az uniós tagállamok döntésétől is: ahhoz, hogy a halasztást jóváhagyják, kell a többi EU-tagállam állam- és kormányfőinek egyetértése is. Viszont, ha az EU egy háromhónapos halasztást tűzne ki, abban az esetben Johnson már új választásokat próbálna kiírni a brit parlamentben – ez persze ismételten a brit parlamenttől függ, amely múltkor is visszautasította Johnson előrehozott választások kiírását firtató javaslatát.

 

Ha viszont az uniós tagállamok nem hagyják jóvá a halasztást, jóllehet, hogy a brit parlamenti képviselők a jelenlegi megállapodás elfogadása mellett fognak kardoskodni

 

annak érdekében, hogy a megállapodás nélküli kilépést elkerüljék.

 

Ha mégis előrehozott választást tartanának, arra legkorábban november 28-án kerülhetne sor, mivel a törvény szerint legalább 25 napnak el kell telnie a választás parlamentben való kiírása, és a szavazás napja között. Egy ilyen választást egyelőre úgy tűnik, fölényesen nyernének meg a Johnson-féle Konzervatívok, a második helyezett Munkáspárttal szemben körülbelül 10 százalékpontos előnye van a toryknak. A Munkáspárt leginkább az EU-párti és brexitellenes Liberális Demokraták miatt aggódhatnak, akik számos munkáspárti szavazót átcsábítottak magukhoz az elmúlt időszakban, és már alig vannak lemaradva a Jeremy Corbyn-féle alakulattól.

 

NYITÓKÉP: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás