+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 23. szerda, 08:50
Újabb nem várt kanyarokat vett az elmúlt héten a brexit-saga, mi pedig röviden elmagyarázzuk, mi is folyik az Egyesült Királyságban!

Nem fogadja el a brit miniszterelnök a brit parlament alsóháza által múlt szombaton megszavazott törvényt, amely a brexit eredetileg október 31-re tervezett dátumára újabb halasztást kérne az Európai Uniótól – Boris Johnson abban az esetben, ha az uniós tagállamok elfogadnának egy ismételt halasztást, új választásokat írna ki, tudósít a BBC.

 

A deal átment, a menetrend nem

 

De foglaljuk is össze röviden, hogy mi történt a közelmúltban brexitügyben: szombaton – miután a parlament erre kötelezte – Boris Johnson kénytelen volt egy levelet küldeni az Európai Uniónak, melyben a brexit dátumának elhalasztását kéri. Ezek alapján az október 31-re tervezett kilépés három hónappal, vagyis január 31-ig csúszna, nem teljesülne tehát Johnson miniszterelnökké választásakor domináns politikai programja, melynek alapeleme volt a brexit véghezvitele az október végi céldátumig.

 

Talán emiatt is történt, hogy a levelet, amit a miniszterelnök elküldött az EU-nak, Johnson nem volt hajlandó aláírni. Majd ehhez egy másik – immár aláírt – levelet mellékelt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének címezve, amelyben pont előző üzenete ellen érvel, mondván, hogy személyes véleménye és a kormány álláspontja szerint a brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ezt követően a brit parlamentben kedden újra napirendre tűzték a brexit-megállapodást, valamint Johnson kilépésről szóló menetrendjét.

 

Utóbbi három nap alatt verte volna át az alsóházon a brexitről szóló törvényt annak érdekében, hogy október 31-ig lehetséges legyen a kilépés.

 

A parlament tehát érdekeset húzott: bár Johnson megállapodását 329-299 arányban megszavazták, az ezt követő, menetrendről szóló szavazáson 322-308 arányban kaszálták el a kormányfő tervét. Ezzel először alakult ki többség bármilyen brexit-megállapodásról szóló szavazáson, viszont a képviselőknek a nagyon szoros, háromnapos menetrenddel volt problémájuk: ez azt jelentette volna, hogy rekordgyorsan, akár éjszakába nyúló ülésnapokon kellett volna átvinni a megállapodást az alsóházon, az ellenzéki képviselők szerint pedig ez a néhány nap nem elég a törvény elemeinek megvitatására.

 

A parlament eljátszotta az esélyét” 

 

Ezek után írja a BBC több, a miniszterelnöki hivatalhoz közeli forrásra hivatkozva, hogy menetrendjének visszautasítása után kénytelen szünetetltetni brexit-megállapodás elfogadását. Ez azt jelentené, hogyha az EU-tagállamok belemennek a brexit halasztásába, vagyis abba, amire Johnsont a múlt héten kötelezte a parlament, a miniszterelnök új választásokat írna ki, és nem fogadna el további hosszú halasztást. „Szombaton azzal, hogy a parlament januárig tartó halasztást kért, eljátszotta az utolsó esélyét” – mondja a BBC-nek a miniszterelnökhöz közeli forrás, aki szerint

 

„az egyetlen esély arra, hogy az ország továbbhaladjon” egy új választás lehet.

 

Eközben Brüsszelben a szavazást követően Donald Tusk, az Európai Tanács novemberben leköszönő elnöke úgy nyilatkozott, hogy javasolni fogja, hogy az EU-tagállamok fogadják el az Egyesült Királyság kérését (tudjátok, ez az a kérés, amit Johnson nem írt alá) a brexit halasztására a megállapodás nélküli kilépés elkerülése érdekében. Bár Tusk nem szól arról, hogy pontosan milyen hosszú is lehet majd a halasztás, a BBC forrásai szerint az EU-ban legtöbben a január 31-es dátummal számolnak. EU-s források szerint olyan halasztás is napirenden van, aminek bár lenne egy kitűzött céldátuma, de lehetőséget adna a briteknek arra, hogy akár ezelőtt is kilépjenek, ha megállapodásukat elfogadják.

 

Egyelőre nagyon vezetnek Johnsonék

 

Hogy mi jön ezután, az nagyban függ az uniós tagállamok döntésétől is: ahhoz, hogy a halasztást jóváhagyják, kell a többi EU-tagállam állam- és kormányfőinek egyetértése is. Viszont, ha az EU egy háromhónapos halasztást tűzne ki, abban az esetben Johnson már új választásokat próbálna kiírni a brit parlamentben – ez persze ismételten a brit parlamenttől függ, amely múltkor is visszautasította Johnson előrehozott választások kiírását firtató javaslatát.

 

Ha viszont az uniós tagállamok nem hagyják jóvá a halasztást, jóllehet, hogy a brit parlamenti képviselők a jelenlegi megállapodás elfogadása mellett fognak kardoskodni

 

annak érdekében, hogy a megállapodás nélküli kilépést elkerüljék.

 

Ha mégis előrehozott választást tartanának, arra legkorábban november 28-án kerülhetne sor, mivel a törvény szerint legalább 25 napnak el kell telnie a választás parlamentben való kiírása, és a szavazás napja között. Egy ilyen választást egyelőre úgy tűnik, fölényesen nyernének meg a Johnson-féle Konzervatívok, a második helyezett Munkáspárttal szemben körülbelül 10 százalékpontos előnye van a toryknak. A Munkáspárt leginkább az EU-párti és brexitellenes Liberális Demokraták miatt aggódhatnak, akik számos munkáspárti szavazót átcsábítottak magukhoz az elmúlt időszakban, és már alig vannak lemaradva a Jeremy Corbyn-féle alakulattól.

 

NYITÓKÉP: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

A terhes nőre harmincöt esetet sikerült rábizonyítani, de valószínűleg több követőjéről is nagyon sok pénzt gombolt le.

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

Az Azonnali megkérdezte a leköszönő elnök Nagy Károlytól, mit szól az eredményhez, és nem csalódott-e miatta.

Minden rettegés ellenére elképesztően jó stadion lett Magyarország új nemzeti stadionja, úgyhogy most már tényleg itt lenne az ideje focizni is. Riport a Puskás-avatóról!

De vajon médiahekk az egész, vagy tényleg visszatér a Savoyai-ház Olaszországba?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás