Boris Johnson hadihajókat küldött a francia halászokra

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

Hiába sikerült megegyezni a kilépési tárgyalások során az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak a halászat kérdése kapcsán, Franciaországban továbbra sem örülnek annak, hogy több mint 40 év után a észak-franciaországi halászok egy jelentős része kénytelen máshol kidobni a hálóját, ugyanis a brexitmegállapodás értelmében 2026-ig 25 százalékkal csökkentik az EU-tagállamok halászainak a hozzáférését a brit felségvizekhez.

Azonban e vállalás mellé az is jár, hogy innentől kezdve a brit hatóságok adhatnak engedélyt a halászoknak, hogy a brit vizeken halászhatnak-e vagy sem, a britek pedig az alapján döntenek erről, hogy ha a kérvényező be tudja bizonyítani, hogy a halászhajónak „történelmi joga” van a brit vizekhez.

Ezt a feltételt mindenki elfogadja, hiszen a brexitmegállapodásban is ez szerepel, azonban a francia halászok úgy vélik, hogy a normandiai partokhoz nagyon közeli, ám a brit korona alá tartozó Jersey szigete visszaél a hatalmával: eddig mindössze 41 engedélyt adott ki, ezért csütörtök délelőttre száz halászhajóval tüntetést szerveznek a francia halászok a Csatorna-szigetek legnagyobbikára.

Ugyan a halászok azt mondták, hogy nem fogják blokkolni a sziget legnagyobb kikötőjét, azonban Boris Johnson aggódik emiatt,

Egymást fenyegetik a fraciák és a britek

A francia tengerészeti miniszter, Annick Girardin kedden még arról beszélt, hogy országa kész „megtorló intézkedéseket” bevezetni, ha a britek szándékosan diszkriminálják a francia halászokat, és azt is kilátásba helyezte, hogy Franciaország 

Girardin ugyan sajnálja, hogy így alakult, de jelezte, „megtesszük, ha kell”.

Johnson és Jersey kormányfője, John Le Fondré ezt elfogadhatatlannak tartja, és attól tartanak, hogy a helyzet eszkalálódni fog – ezért kért Le Fondré segítséget Johnsontól, aki küldött két hadihajót a térségbe.

A vita alapját egyébként az adja, hogy több francia halászhajó nem kapott engedélyt, hogy Jersey vizein halásszanak, és a franciák azt állítják, hogy a brexitmegállapodáson kívül újabb követelményeket támasztottak a halászati engedélyekhez, amit előzetesen London nem egyeztetett Párizzsal. Jersey ugyanis csak akkor ad ki engedélyt, ha a halászok bebizonyítják, hogy az elmúlt évben 10 napot is halásztak Jersey vizein, emellett pedig olyan technikai feltételeket is szabtak, amik korábban nem voltak, és csak az engedélyeztetés közben derültek ki.

A BBC tudósítása szerint

és a briteknek csupán az a céljuk, hogy ellehetetlenítsék, hogy engedélyt kapjanak. Ugyanakkor Jersey belügyminisztere, Ian Gorst még úgy nyilatkozott szerdán, hogy szerinte találnak majd megoldást, és több időt biztosítanak a majd a franciáknak, hogy benyújthassák az engedélyhez a bizonyítékokat.

Az ügybe beszállt az Európai Unió is: a Bizottság még kedden küldött levelet Johnsonnak, amiben magyarázatot várnak a brit miniszterelnöktől, hogy miért nem értesítették előre Brüsszelt, miközben a megállapodás szerint ez kötelező. Ezenkívül arra szólították fel a briteket, hogy addig ne vezessék be az új követelményeket, amíg a britek meg nem indokolják, hogy erre miért van szükség. 

A halászat a brit GDP évi kevesebb, mint 0,1 százalékát adja, míg a francia GDP-nek az 1,6 százalékát – igaz, ha beleszámítjuk a mezőgazdaságot és az erdészetet is.

Jersey szigete egyébként itt található:

NYITÓKÉP: Az egyik Jerseybe küldött hadihajó, a HMS Tamar még egy korábbi bevetésen. FOTÓ: Brit Haditengerészet