+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Nagy Péter Sándor
2019. október 18. péntek, 17:04
Fizethetünk száz forintokat az „ultimate toilet break experience”-ért a „nem kávézó” benzinkutakon, de közben a bokrok alján gyűlnek az aknák és az „alternatív toilet experience”. A levegővételt mikor fogják megsarcolni?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Családi road trip keretében nemrég egy lehasznált, de szerethetõ Opel Corsával róttuk az országot, aminek a gumijai a körforgalmakban vészjóslóan csikorogtak, mintha épp egy Bud Spencer-film szinkronján dolgoznának. Ezért is többnyire lassan haladtunk és gyermekkel utazván, meg-megálltunk különféle szükségletek miatt, mint tankolás, rágó- és koffeinfelvétel.

 

Nem vagyok gyakorlott autópályázó, így először azt gondoltam, elszigetelt esetről van szó, amikor azt láttam, hogy az egyik benzinkút mellékhelyiségébe csak 100 forint vagy 1 euró (!) bedobása ellenében, forgókorláton keresztül lehet bejutni. Ahogy szaporodtak a megállók, látnom kellett, hogy ez több helyen is így van, és egyúttal növekedett bennem az egyet nem értés érzése. 

 

Valahol Debrecen környékén egy kiadós tankolás után leültünk uzsonnázni. Két tejeskávé, a  gyereknek kakaó, linzer és croissant csinos papírzacskóban ami kurzív betűkkel ígért “még több kényeztetést”. A tankolást már kifizettük, a snack még függőben volt. A számla mindennel együtt 15 000 forint körül járhatott.

 

Majszolgatva a linzert és szürcsölgetve a kávét mérlegelni kezdtem a helyzetet. Jó eséllyel távozás előtt valamelyikünknek, esetleg mindegyikünknek igénybe kell majd vennünk a mellékhelyiséget, ami további fizetési kötelezettséget jelent. Apró kiadásról van szó ugyan, de ez pont alkalmas arra, hogy a croissantos zacskón ígért komfortérzést porrá zúzza, hiszen miután kifizettük a tankolást és a finom uzsit,

 

elérkeztünk a választóvonalra, ami a korrekt szolgáltatást elválasztja a sarcolástól.

 

Elgondolkoztam rajta, hogy a nagyjából teltházas benzinkúti kávézóban vajon hányan gondolják azt, amit én?

 

A szakszerűen elkészített café lattével és a nyájas üzenettel ellátott zacskóval a kezemben odasétáltam a pulthoz, és megkérdeztem, hogy ahol ilyen finom kávét mérnek, nem lenne-e kötelező ingyenes mellékhelyiséget biztosítani a kedves vendégek számára, mint minden kávézóban vagy más vendéglátóegységben?

 

Erre azt az elsőre abszurdnak tűnő választ kaptam a kedves pultoslánytól, hogy ez itt nem egy kávézó, hanem benzinkút. Ezen a ponton mélyen beleszippantottam a gőzölgő kávémba, és mielőtt válaszoltam volna, feltettem magamban a költői kérdést, hogy

 

vajon mi lehet a különbség egy kávét áruló benzinkút  és egy benzint áruló kávézó között, azon túl, hogy az utóbbi papíron legalábbis, nem létezik?

 

Hirtelen a mögöttem álló hölgy a segítségemre sietett, és kifejtette, hogy bizony egyetért velem. Nyilván nem is annyira a 100 forint miatt érezte magát ő is kellemetlenül, hanem úgymond a beöntéssel felszolgált gondoskodás miatt. Mások is beszálltak, gyors tertúlia kerekedett. A személyzet egy része egyetértően ugyan, csak annyit tudott mondani, hogy nem tudnak mit tenni, kérdezzük meg az amszterdami céget, akié a WC-bejáratot őrző korlát. A többiek kissé bosszúsan csak hallgattak, és tették a dolgukat.

 

Visszaültem a helyemre, és gyorsan meg is néztem interneten, kié a korlát. Hamar kiderült, hogy létezik egy multinacionális cég, a 2theloo, amely korszerű, tiszta, környezetkímélő és vicces mellékhelyiségekre specializálódott, ahol remekül lehet lazítani, és néhány esetben még kávézni is (ez lenne a wc, ami kicsit kávézó is). Ez a cég azon dolgozik, hogy Európa-szerte minél több helyen magához vegye a közúti WC-k takarítását és üzemeltetését.

 

A keleti régióban minden bizonnyal megpróbálja dönteni az igazi, intézményesült vécésnénik egyeduralmát.

 

A kezdeményezés egyébként tiszteletre méltó, a weboldal szórakoztató, mégis: valami nem stimmel. Hiába van „ultimate toilet break experience” a „nem kávézó” benzinkutakon, ha körülöttük mindenfelé a bokrok alján gyűlik az „alternatív toilet experience”, hiszen az emberek keresik a kiskaput mindenkor, mindenhol, ebben az esetben talán dühből is. Jól esik azt gondolni, hogy ezek az „aknák” és papírrózsák az emberek  lappangó igazságérzetének a termékei, de azt hiszem, másról is van szó.

 

Vannak például, akik folyamatosan úton vannak. Gondoljunk csak bele, hogy egy ilyen rendszerben

 

hány forintot pisilne el például egy kamionsofőr naponta?

 

 

Mit lehet tenni?

 

Páromnak eszébe jutott egy régi orosz film, ami Szibériában játszódik télen. A pénzbedobós fűtőtestek üzemeltetésére a főszereplő jégből fabrikált pénzérméket, amik a használat során nyom nélkül elpárologtak, óriási zavart keltve ezzel az időről időre megjelenő felügyelők között, akik nem értették, hogyan nem fagyott meg senki a lakóközösségben, illetve, hogy akkor miért nincs meg a pénz? A főszereplő betanította a szomszédokat a pénzérmegyártásra annak fejében, hogy ők is továbbadják a tudást, megmentve ezzel a szegény közösséget a fagyhaláltól.

 

Én is elkezdtem törni a fejem valamilyen akcióterven. Milyen lehetőségek vannak? Sárgarépából lehetne százforintost gyártani? Vagy ott a pelenkázó, aminek az ajtaja a korlát előtt van. A kulcsot a pultnál lehet kérni, ingyen. Rövid ideig lehet passzolgatni a kilincset, míg meg nem jelenik a „házmester”, de ez csak időleges megoldás, ami csak teltház esetén operatív.

 

Ismét a párom villantott. Kétfarkú kutyákra szabott kreatív, csendes ellenállási akciót és pár tucat felnőtt aktivistát vizionált, akik kamerákkal kísérve, csecsemőnek öltözve (pelenka, cumi, fejkötő) sorba állhatnának a pelenkázó kulcsáért a töltőállomásoknál szerte az országban, leblokkolva ezzel a nem kávézó benzinkutak forgalmát egy időre, és felhívva a figyelmet a fent vázolt méltatlan állapotokra. 

 

Ahogy a Big Brother vécésnéni weboldalának fejlécében is olvashatjuk:

 

vécére menni a legalapvetőbb emberi szükséglet. Nagy igazság. Talán pont ezért is ilyen egyszerű hasznot húzni belőle. Ezután a benzinkutakon már tényleg csak a levegővételt lehetne sarcolni.

 

Első pillantásra nem tűnik az egész ügy túl fontosnak, mégis az eset jól tükrözi, hogy mennyire védtelenek vagyunk egy alapvető szükségletünk kapcsán a semmi közepén, hétköznapi kulturált ember számára vállalható alternatíva nélkül. Nem kell sokáig kutatni hasonló példák után.

 

Ma még nincs mindenhol fizetős beléptetőrendszer a benzinkúti mellékhelységekben, de az üzlet beindult. A benzinkút hozzáférhető, mint ellenállási platform egy apró méltánytalanság kezelésére, ami tényleg mindenkit egyformán érint. Reklamáljatok ti is!

 

Olvass még több cikket Nagy Péter Sándortól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás