+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. október 1. kedd, 18:24
Újra megcsinálták a kutatást, ami eredetileg azt állította, hogy kevésbé odafigyelve olvasunk sci-fit.

2017-ben jelent meg a Washington és Lee Egyetem kutatóinak tanulmánya, amiben arra jutottak egy kísérlet nyomán, hogy a sci-fi-zsargont használó szövegeket kevésbé odafigyelve olvassák az emberek,

 

most azonban átgondolták az eredményeket, csináltak egy új kutatást, és rájöttek, hogy nem a zsáner, hanem a szöveg minősége határozza meg, hogy mennyire odafigyelve olvasunk

 

írja a Guardian.

 

Az eredeti kísérletben egy lényegében azonos, ezer szavas szövegrészletet olvastattak el emberekkel: a jelenet ugyanaz volt, a világot építő szavakat azonban lecserélték, úgy, hogy az egyik egyértelműen sci-fi, a másik pedig sima irodalmi mű legyen. A helyzet viszont ugyanaz volt, egy szereplő belép egy étkezőbe, miután nyilvánosságra került, hogy milyen negatív véleménnyel van az adott közösségről.

 

Csak a sci-fi verzióban nem egy ajtón, hanem egy légzsilipen lép be és ott nem a kisváros lakói, hanem idegenek és robotok is várják. Chris Gavaler és Dan Johnson kutatók úgy látták, hogy a sci-fi szetting rögtön egy kevésbé megerőltető, kevésbé odafigyelő olvasási módba kapcsolták az olvasót, aki a zsáner felismerése után nem várt sokat a szövegtől, ezért kevésbé is figyelt oda rá. Akkor azt állapították meg ennek nyomán, hogy ez azt igazolja, hogy az olvasók előítéletesebbek a zsánerművekkel szemben.

 

A tanulmányt azonban többen kritizálták, azon az alapon, hogy egy sci-fi nem attól lesz sci-fi, hogy beleírod, hogy légzsilip, meg, hogy robot, tehát egy sima mainstream szövegrészlet környezetének lecserélésétől nem lesz az a történet sci-fi. A kutatók úgy látták, hogy a kritika jogos, ezért aztán újra megcsinálták a kutatást.

 

Ezúttal csak egy szóban különbözött az olvasandó szöveg, mégpedig abban, hogy a narrátor az egyikben a lányát nevezi meg a történet alanyaként, a másikban pedig a robotját.

 

Az olvasók ezúttal nem reagáltak másképp a két történetre, hiába volt az egyik főszereplője egy robot.

 

A kutatók most ez alapján arra jutottak, hogy nem önmagában a zsáner határozza meg, hogy mennyire odafigyelve olvasunk, hanem az, hogy maga a szöveg mennyire jó. Az év végén a Scientific Study of Literature szaklapban megjelenő tanulmány szerzői szerint tehát arról van szó, hogy a tanulmány bizonyítja: egy sci-finek is simán lehet szépirodalmi értéke.

 

Idén áprilisban Ian McEwan új könyve kapcsán lángolt fel ismét, sokadszor az a vita, hogy a sci-fi lehet-e szépirodalom. McEwan könyvében egy alternatív idővonalon járunk, és a történet fókuszában androidok vannak, de a szerző azt nyilatkozta, hogy szerinte ez nem sci-fi, hiszen nem utaznak benne a fénysebesség tízszeresével, és antigravitációs csizmák sincsenek benne, hanem az „emberi dilemmákra koncentrál”.

 

McEwan megjegyzésein gyakorlatilag mindenki kiakadt, aki sci-fit ír, ad ki, vagy olvas, hiszen egy csomó olyan, egyértelműen a sci-fi kánonjába tartozó mű van, ami az „emberi dilemmákra koncentrál”, tehát az író megjegyzése leginkább a szokásos elitirodalmi sznobériát mutatta meg, amit egyébként mindkét fenti kutatás jól leplez le.

 

A kutatók is azt mondják, hogy arra tényre világítanak rá: ahogy a sima, jelző nélküli fikciós irodalomban is vannak jobb és rosszabb művek, kóklermunkák és remekművek, úgy a sci-fiben – és kiterjesztve: bármilyen zsánerben – is vannak jó és rossz könyvek, önmagában a műfaji címkék nem jeleznek irodalmi minőséget.

 

FOTÓ: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás