+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szabadi Dávid
2019. szeptember 15. vasárnap, 18:23
Az új Ms. Monopoly a női egyenjogúság jegyében pozitívan diszkriminálja a nőket, de ettől még nem kíván meg több döntést, kooperációt vagy taktikát, tehát nem lesz érdekesebb sem. Mutatunk helyette pár sokkal jobb társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Új köntösbe bújtatta a Monopoly-t – immáron hatezredjére – nemrég a Hasbro, ezúttal a női egyenjogúság gondolata köré fűzve a játékot. A Ms. Monopoly egyik sajátossága, hogy ingatlanok helyett női kutatók találmányait vehetjük meg, a másik, hogy a női játékosok több pénzzel gazdálkodhatnak. Adná magát a dilemma: lehet-e az egyenlőtlenségeket kihangsúlyozva az egyenlőség (egyenlő bánásmód) felé terelni a játékosokat?

 

Mielőtt bárki óvatlanul betéved a keményvonalas társasjáték-közösségek valamelyikébe, egy szabályt nagyon fontos megjegyeznie: soha nem szabad felemlegetni a Játékot, Amit Nem Nevezünk Nevén – azaz a Monopoly-t!

 

De miért övezi azt ilyen zsigeri gyűlölet?

 

Számos mechanika tehet szórakoztatóvá egy játékot. Talán egy közös pont van, amiben ezek megegyeznek: a döntéshelyzet – vagyis az, ami a Monopoly-ból hiányzik. Abban ugyanis a puszta véletlen határozza meg, hogy melyik mezőre kerülünk, ahogy azt is, hogy azon a mezőn milyen opcióink vannak. A véletlenfaktor önmagában nem tragikus, sőt, ellenben itt nincs valódi döntési lehetőség. Ha olyan helyre léptél, ahol módodban áll vásárolni és pénzed is van rá, akkor vásárolsz. Ha nem, akkor nem: igazából a Monopoly képes volna játékosok nélkül is működni, hiszen ennél még a Ki nevet a végén is több taktikát igényel.

 

Persze mondhatnánk, hogy „oké, nem ez a világ legjobb játéka, na és?”, csakhogy a Hasbronak ez az egyik legkeresettebb terméke, amit mi sem bizonyít jobban, hogy évről évre újabb megjelenést kap. Ez az, ami ellenszenvet vált ki a legtöbb társasjáték-rajongóból: nem elég, hogy rossz egy játék, cserébe még népszerű is.

 

De vajon vannak-e olyan játékok a piacon, amik amellett, hogy szórakoztatóak, tanulásra, fejlődésre és közösségépítésre is alkalmasak? Vannak. Lássunk is pár példát a társasjátékok világából, ami valóban segítheti az egyén és a közösség fejlődést!

 

Kooperáció – együtt erősek vagyunk!

 

Mit is jelent az, ha egy játék kooperatív – azaz együttműködést vár el? Itt a parti legfőbb ellenfele maga a játék, amit csak közösen tudnak legyőzni.

 

Akik csak a klasszikus, versengésre alapuló (kompetitív) játékokat ismerik, sokszor nehezen állnak át a kooperatív gondolkodásra. Valamennyi kooperatív játékban van egyfajta visszaszámlálás – limitált számú kör, fogyatkozó erőforrások stb. –, a cél, hogy az idő lejárta előtt a játékosok eleget tegyenek a győzelmi feltételeknek. Ha sikerül, mindenki győztes, ha nem, akkor közösen buktak el.

 

Két példát hoznék erre a típusra.

 

+ Mysterium

 

Egy ódon, pókhálós kúriában gyilkosság történik – mintha csak egy Agatha Christie-regénybe csöppentünk volna. A játékosok közül egyvalaki személyesíti meg az áldozat szellemét, a többiek pedig kíváncsi médiumok, akik a valódi gyilkos kilétét kutatják. A játék nehézsége, hogy a szellem csak „álmok útján”, azaz elvont képek segítségével kommunikálhat a többiekkel. Ha nem sikerül a rejtély végére járni, mielőtt feljön a nap – azaz lejár az idő –, akkor a kísértet örök időkre a kúria fogja marad. Ez a játék a jobb agyféltekét dolgoztatja meg, hiszen az absztrakt kártyák értelmezéséhez nem kevés képzelőerő szükséges.

 

A MYSTERIUM A JOBB AGYFÉLTEKE TÁRSASJÁTÉKA

 

 Pandemic

 

Az atlantai WHO-konferencia szünetében épp megy a tülekedés a szendvicsbárok előtt, amikor megkondul a vészharang – kitört a világjárvány! Amíg a Mysterium az intuícióra és empátiára épül, addig a Pandemic esetében a logika, a kockázatmenedzsment és az előrelátó tervezés lesz a segítségünkre. A Pandemic az a típusú játék, ami nagyon egyszerű alapokon nyugszik és könnyen tanulható. Viszont ahhoz, hogy a csapat nyerni is tudjon, a játékmenet mélyebb rétegeit is át kell látni. Izgalmas versenyfutás ez, ahol a fertőzés visszaszorítása mellett az ellenszer kikutatása a legfőbb cél.

 

EGY KÖR PANDEMIC. FOTÓ: ANDREA VAIL / FLICKR

 

Számos példát lehetne még hozni a kooperatív játékokra, viszont e kettő jól demonstrálja, hogy miként bírja rá a feleket a közös gondolkodásra. (Ellentétben a Monopoly-val, ami ugye a többi játékos anyagi csődbe taszításáról szól.)

 

Hogyan szúrhatjuk ki a farkast a bárányok között?

 

A „social deduction” nem egy mentális betegség, ellenben nagyon nehézkes magyar megfelelőt találni rá. Bontsuk részekre: a „social” a folyamatos párbeszédre utal, a „deduction” pedig a kizárás elve – az a folyamat, aminek során a feltételezéseinket bizonyítani próbáljuk. Tipikus social deduction játék a „gyilkosos”, ahol a jelenlévők közül próbáljuk megtippelni, ki is lehet az elkövető. Ezen játékok fő erénye, hogy fejlesztik az érveléstechnikát, mivel folyamatosan a saját igazunkról kívánjuk meggyőzni a többieket. Azt már nem merném állítani, hogy a vitakultúrára is pozitív hatást gyakorolnának.

 

A hajnalba nyúló ordibálás, konspirációselmélet-gyártás és ujjal egymásra mutogatás élménye egészen hasonló lehet, mint manapság önkori képviselőnek (vagy akár jelöltnek) lenni.

 

Álljon itt is néhány példa a legjobban sikerült játékok közül.

 

 Secret Hitler

 

A Hosszú kések éjszakáját megelőzően, az újonnan alakult német kormány összeül, hogy törvényeket hozzon. Az asztalnál látszólag mindenki liberális, de valójában észrevétlenül elvegyültek közöttük a náci gyíkemberek – élükön Hitlerrel. A játék kezdetén csak a fasiszta játékosok vannak tisztában egymás kilétével, valamint Hitler személyével. A többiek – Hitler is – bizonytalanok azt illetően, hogy kivel is vannak egy frakcióban.

 

A liberális játékosok célja, hogy a többiek döntései, szavazatai, tettei alapján kiszűrjék a pikkelyes fasisztákat. A náci oldalon pedig mindenki folyamatosan hazudik, manipulál és igyekszik elterelni mindennemű gyanút Hitlerről. Mindkét csapat arra törekszik, hogy számukra kedvező (tehát liberális vagy fasiszta) törvények/kártyák kerüljenek beiktatásra. Ez liberális oldalon igen nehéz feladat, hiszen a pakliban jóval több halálfejes kártya van. Alternatívaként, ha kiszagolják a Führert, akkor alkalmuk nyílhat kivégezni, amivel a gyíkemberek automatikusan elbuknak.

 

EBBEN A JÁTÉKBAN A LIBERÁLISOK IS GYŐZHETNEK. FOTÓ: M ANIMA / FLICKR

 

Ha II. világháborús téma nem annyira fekszik, Secret Spider néven elérhető egy szintén ingyenes változat, ami a Trónok Harca világába ülteti át az eredeti ötletet. Ki ne akarna a Lannister-ház nevében puccsot végrehajtani? Szerencsére akadnak gyerekbarát verziók is – találkoztam már olyan variánssal, ahol Hitler helyett Harry Potter főellensége, Voldemort vagy épp a Csillagok háborújának Palpatine császára volt a mumus.

 

 Resistance

 

A földalatti ellenállásba beépült kettős ügynökök szabotálják a forradalmi törekvéseket. A forradalmárok minden körben megszavazzák, hogy mely játékosokat küldik bevetésre. Ha csak egy áruló is bekerül az akciócsapat tagjai közé, akkor a küldetés nagy eséllyel elbukik – hiszen a kémek titokban szabotálják azt. Ha pedig túl sok bevetés járt kudarccal, akkor a forradalom elbukik.

 

 

Adva van tehát a feladat: tetten kell érni a beépült ügynököket! Roppant egyszerű, gyors játék és nem is túlzottan helyigényes – akár egy vonatfülkében zötykölődve is elővehető. Ha pedig a kémjátszma nem a kedvenc zsánerünk, akkor ehhez is megtalálható jó pár változat, például: a forradalmárok helyett a kerekasztal lovagjai között is kereshetjük az árulókat. Annyira mély játékmenetet nem ígér, ellenben kiváló lehet szeszmentes (vagy enyhén ittas) partikon.

 

Leaders of Euphoria

 

A távoli disztópikus jövőben Eufória városában az elnyomó, vörös galléros rezsimet leváltani készül a kék inges alakulat. Ez a játék sem a komoly hangvételről nevezetes, megvan a maga sajátos humora. A kártyákon a régi, letűnt világ varázstárgyai szerepelnek, van irracionálisérzelem-generátor (plüssmackó) és emberikontaktus-gátló (gumikesztyű) is. Annyi sajátossága van a legtöbb hasonló játékhoz viszonyítva, hogy akár menet közben is cserélődhetnek a szerepek – senki sem fixen a kék vagy a vörös csapat tagja. Az Eufóriából száműzött játékosok pedig nem kiesnek, hanem új feladatot kapnak: bosszút kell állniuk, amiért kitaszítottá váltak.

 

A KÁRTYÁK. FOTÓ: SHUTUPANDSITDOWN.COM

 

Morális dilemmák – mi áldozható fel a túlélésért?

 

Akadnak persze olyan sztorivezérelt játékok is, ahol bizony szembekerülhetünk erkölcsi kérdésekkel is. Ismét két példát említenék meg.

 

 Battlestar Galactica

 

Az azonos című sorozatot a Gyatlov-skálán 3,6-ra értékelném – nem jó, nem is tragikus, amolyan űrszappanopera. Azonban a sorozatra épülő játék zseniális. Adva van egy űrhajó az emberiség maradékával, ami az intelligens gépek hada elől menekülve keres új hazát a fajunknak. A fedélzeten azonban nem mindenki 100 százalékban humán; van, aki emberszerű robot, de olyan jól álcázza magát, hogy még ő sem tud a valódi kilétéről. Bárki lehet az emberiség vesztére törő gép, aki belülről szabotálja a küldetést.

 

 

Két nagy gond akad a játékkal: egyfelől fájdalmasan hosszúra tud nyúlni – alsó hangon is 2 óra –, illetve sok esetben nem az árulókon múlik, hogy az emberi játékosok kikapnak-e, hanem a vak szerencsén. Elég néhány rossz laphúzás és máris fogyóban van az üzemanyag, éhezik az emberiség vagy épp a hajót lövik roncshalmazzá. A morális dilemmák is ebből fakadnak, a játék nagyon sok helyzetben állít olyan döntések elé, ahol a fő kérdés az, hogy milyen erőforrást veszítsünk. Föláldozzunk-e egy maréknyi embert, hogy a többiek menekülése biztosított legyen? Mi jelenti a nagyobb veszélyt: egy flottányi ellenfél vagy a lázongó legénység?

 

 Dead of Winter

 

Most tél van, csend, hó, halál és zombik. Szerencsére ez a játék nem kötődik – még csak névlegesen sem – egy zombifilmhez vagy sorozathoz sem. A Dead of Winter jól ismert felütéssel indít: kitört a zombijárvány, túlélők egy csoportja egy városszéli menedékházba húzódott vissza. Azonban jön a tél, a felhalmozott konzervek fogyóban vannak, fegyver sem ártana a túléléshez, így kénytelenek vagyunk kimerészkedni a jeges utakra, a sétáló halottak közé. Ellentétben a BSG-játékkal itt a túlélők nem arctalan, névtelen massza, hanem konkrét karakterek – a helyi iskola igazgatója, a nővérke a kórházból, a részeges plázamikulás.

 

Miközben a hideggel és a zombikkal hadakozunk, a játék folyamatosan döntéshelyzetbe kényszerít minket. Kimentjük-e az égő helikopterroncsból a pilótát, vagy inkább a raktérben lévő csomagokat vesszük magunkhoz? Próbáljuk meggyógyítani a beteg túlélőket vagy örülünk, hogy a haláluk után végre nagyobb lesz a fejadag? A Dead of Winter stílustól függően működhet teljesen kooperatív formában, vagy félkooperatív módon is – ez utóbbi esetében a fő misszió bár könnyebb, de mindenkinek megvan a maga kis titkos feladata.

 

Sőt, még áruló is lehet a játékosok között, akire még nehezebb küldetés vár. Nem csupán halálba kell taszítania a kolóniát, de egészen komplex győzelmi feltételei vannak. Előfordulhat, hogy mielőtt hátba szúrná a társait, szektát kell maga köré szerveznie, esetleg biztosítva a saját túlélését, készleteket kell felhalmoznia. Ha pedig gyanakszunk, hogy áruló van a sorainkban, akkor egy „kiszavazó show” keretében száműzhetjük a menedékből.

 

ÉLET-HALÁL HARC. FOTÓ: THEBOARDGAMEFAMILY.COM

 

A fentiekben felsorolt játékok direkt módon nem foglalkoznak a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésével. Ugyanakkor mindegyik növelheti a játékosok érzelmi és értelmi képességeit, elősegítheti a társas készségek fejlődését és legfőképp szórakoztatóak. Csupa olyan dolog, amit a Ms. Monopoly nem mondhat el magáról.

 

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali, a Hasbro reklámja alapján

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezúttal „a megváltozott politikai helyzetre való tekintettel” a Magyar Közösség pártja borította a terveket, szélesebb együttműködést követelnek.

Újabb nem várt kanyarokat vett az elmúlt héten a brexit-saga, mi pedig röviden elmagyarázzuk, mi is folyik a briteknél!

Úgy tűnik, a koncertek napja lesz az idei október 23-a. Nyilvános Orbán-beszéd nem lesz, de Honeybeast és Quimby-koncert igen. Programajánló.

Férjétől elvette az FPÖ a Facebook-oldalát is, ő azonban beül a parlamentbe.

Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslatáról a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült.

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

A hét kérdése

A ló néz, a csikó lát? Mi a legjobb kontextus Orbánhoz? Ez a hét kérdése az Azonnalin, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szakértők magyarázzák el, mi folyik Rozsavában. Október 22-én a Corvinuson.

Tényleg mindenki ugyanazt akarja, amit a zöldek? Létezik zöld kapitalizmus? Tanácstalan Köztársaság október 25-én.

Bécsben, október 28-án!

Huszonnégy skandináv filmet vetítenek, közülük néhányat premier előtt lehet megnézni október 31-től november 6-ig.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás