+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 14. szombat, 19:55
Galambok, varjak, kutyák, macskák és delfinek titkosszolgálati kiképzésével is kísérletezett a hetvenes években a CIA egy, a titkosítás alól most feloldott dokumentum szerint.

Fegyverkezési verseny, hidrogénbomba, koreai háború, szuezi válság, majd a kubai rakétaválság, az űrverseny, esetleg a csillagháborús terv: ha a hidegháborúra gondolunk, ezek a jelenetek ugorhatnak be leginkább, főleg, ha csak a történelemkönyvek hasábjairól tájékozódunk. Ugyanakkor a két szuperhatalom a látványos fegyverkezésen és a technológiai rivalizáláson felül a színfalak mögött is mindent bevetett annak érdekében, hogy a legjobban megfigyelése alatt tartsa a másikat.

 

Galambok, varjak, delfinek: a CIA kémállatkertje

 

Most például a BBC gyűjtése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyilvánosságra hozta az azzal kapcsolatos, eddig titkosított adatait, hogy a hidegháborús évek alatt hogyan használt kémkedésre kiképzett állatokat főleg a Szovjetunió ellen: egyes kémgalambokat az amerikai hírszerzés a Szovjetunióban található, érzékeny objektumok lefotózására használt volna, más varjakat arra képeztek ki, hogy az ablakpárkányok alá lehallgatásra alkalmas poloskákat helyezzenek, míg a víz alatti műveletek végrehajtására delfinekkel is kísérletezett CIA.

 

A hírszerzők azért használtak állatokat, mert úgy gondolták, hogy azok különleges küldetéseket is tudnak teljesíteni a CIA titkos műveleteihez. A most megjelentetett adatok szerint a galambokra például

 

a 70-es évektől kezdve szereltek fel apró, csupán 35 grammot nyomó fényképezőgépeket a Tacana kódnévre hallgató CIA-művelet során.

 

A madarak repülés közben 140 képet tudtak megörökíteni, ezek fele pedig meglepően jó minőségű is volt – az adatok szerint jobb, mint amit a korabeli kémműholdak produkálni tudtak. A galambok óriási előnye az emberi kémekkel szemben, hogy a szovjet titkosszolgálat számára szinte lehetetlen volt őket észrevenni, ráadásul úgy voltak kiképezve, hogy akárhol is eresztik őket útjukra, még több száz kilométer messziről is hazatalálnak. Nem véletlen, hogy az állatokat már több ezer éve használták levelezésre is, de a két világháborúban titkosszolgálati feladatokat is elláttak.

 

A galambok működtek a legjobban, de nem tudni, bevetették-e őket

 

A varjak is jó szolgálatot tettek az amerikai titkosszolgáknak: csőrükben akár negyven grammos tárgyakat is el tudtak vinni az emberi kéz által el nem érhető helyekre – például ablakpárkányokra. A madarak számára egy vörös lézersugárral jelölték a célpontot, míg onnan egy különleges lámpával navigálták vissza őket – 

 

egy esetben például a CIA-nek egy varjúval sikerült egy lehallgatókészüléket telepítenie egy ablakra.

 

A titkosszolgálat kutyákat is próbált kiképezni bizonyos feladatokra, de kísérleteztek lehallgatókészülékek macskákban való elhelyezésével is. A 60-as években pedig delfinekkel is próbáltak kikötőkbe beférkőzni, ám ezzel a legnagyobb kétség az volt, hogy az állat a kiképzőjén felül hallgat-e majd a helyszínen levő ügynökre éles helyzetben. Ezen felül azt is vizsgálták, hogy a delfinek képesek lehetnek-e elhelyezni csomagokat mozgó hajókon.

 

Csak 1967-ig több mint 600 ezer dollárt költött a CIA a delfinek, a madarak és a kutyák és macskák titkosszolgálati kiképzésével kapcsolatos programokra. A leghatékonyabbnak bizonyuló fényképezőgépes kémgalambokat a CIA élesben is tervezte bevetni a Leningrád (Szentpétervár) fölötti hajógyárak feltérképezéséhez, melyek akkor a legjobb szovjet tengeralattjárókat is gyártották. Azonban arról már nem szólnak a dokumentumok, hogy a madarakat valóban bevetették-e élesben, ugyanis a titkosszolgálat minden adat titkosítását nem oldotta fel. 

 

BORÍTÓKÉP: Galambok Moszkva mellett, a háttérben a város üzleti negyede. Forrás: Jevgenyij Ovcsinnyikov / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás