+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 14. szombat, 19:55
Galambok, varjak, kutyák, macskák és delfinek titkosszolgálati kiképzésével is kísérletezett a hetvenes években a CIA egy, a titkosítás alól most feloldott dokumentum szerint.

Fegyverkezési verseny, hidrogénbomba, koreai háború, szuezi válság, majd a kubai rakétaválság, az űrverseny, esetleg a csillagháborús terv: ha a hidegháborúra gondolunk, ezek a jelenetek ugorhatnak be leginkább, főleg, ha csak a történelemkönyvek hasábjairól tájékozódunk. Ugyanakkor a két szuperhatalom a látványos fegyverkezésen és a technológiai rivalizáláson felül a színfalak mögött is mindent bevetett annak érdekében, hogy a legjobban megfigyelése alatt tartsa a másikat.

 

Galambok, varjak, delfinek: a CIA kémállatkertje

 

Most például a BBC gyűjtése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyilvánosságra hozta az azzal kapcsolatos, eddig titkosított adatait, hogy a hidegháborús évek alatt hogyan használt kémkedésre kiképzett állatokat főleg a Szovjetunió ellen: egyes kémgalambokat az amerikai hírszerzés a Szovjetunióban található, érzékeny objektumok lefotózására használt volna, más varjakat arra képeztek ki, hogy az ablakpárkányok alá lehallgatásra alkalmas poloskákat helyezzenek, míg a víz alatti műveletek végrehajtására delfinekkel is kísérletezett CIA.

 

A hírszerzők azért használtak állatokat, mert úgy gondolták, hogy azok különleges küldetéseket is tudnak teljesíteni a CIA titkos műveleteihez. A most megjelentetett adatok szerint a galambokra például

 

a 70-es évektől kezdve szereltek fel apró, csupán 35 grammot nyomó fényképezőgépeket a Tacana kódnévre hallgató CIA-művelet során.

 

A madarak repülés közben 140 képet tudtak megörökíteni, ezek fele pedig meglepően jó minőségű is volt – az adatok szerint jobb, mint amit a korabeli kémműholdak produkálni tudtak. A galambok óriási előnye az emberi kémekkel szemben, hogy a szovjet titkosszolgálat számára szinte lehetetlen volt őket észrevenni, ráadásul úgy voltak kiképezve, hogy akárhol is eresztik őket útjukra, még több száz kilométer messziről is hazatalálnak. Nem véletlen, hogy az állatokat már több ezer éve használták levelezésre is, de a két világháborúban titkosszolgálati feladatokat is elláttak.

 

A galambok működtek a legjobban, de nem tudni, bevetették-e őket

 

A varjak is jó szolgálatot tettek az amerikai titkosszolgáknak: csőrükben akár negyven grammos tárgyakat is el tudtak vinni az emberi kéz által el nem érhető helyekre – például ablakpárkányokra. A madarak számára egy vörös lézersugárral jelölték a célpontot, míg onnan egy különleges lámpával navigálták vissza őket – 

 

egy esetben például a CIA-nek egy varjúval sikerült egy lehallgatókészüléket telepítenie egy ablakra.

 

A titkosszolgálat kutyákat is próbált kiképezni bizonyos feladatokra, de kísérleteztek lehallgatókészülékek macskákban való elhelyezésével is. A 60-as években pedig delfinekkel is próbáltak kikötőkbe beférkőzni, ám ezzel a legnagyobb kétség az volt, hogy az állat a kiképzőjén felül hallgat-e majd a helyszínen levő ügynökre éles helyzetben. Ezen felül azt is vizsgálták, hogy a delfinek képesek lehetnek-e elhelyezni csomagokat mozgó hajókon.

 

Csak 1967-ig több mint 600 ezer dollárt költött a CIA a delfinek, a madarak és a kutyák és macskák titkosszolgálati kiképzésével kapcsolatos programokra. A leghatékonyabbnak bizonyuló fényképezőgépes kémgalambokat a CIA élesben is tervezte bevetni a Leningrád (Szentpétervár) fölötti hajógyárak feltérképezéséhez, melyek akkor a legjobb szovjet tengeralattjárókat is gyártották. Azonban arról már nem szólnak a dokumentumok, hogy a madarakat valóban bevetették-e élesben, ugyanis a titkosszolgálat minden adat titkosítását nem oldotta fel. 

 

BORÍTÓKÉP: Galambok Moszkva mellett, a háttérben a város üzleti negyede. Forrás: Jevgenyij Ovcsinnyikov / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás