+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 1. vasárnap, 17:30
Miközben Rómában formálódik a balpopulisták és a balközép közös kormánya, az olasz jobboldal egymással veszekszik. A Lega és a neofasiszták nem hajlandóak együtt tüntetni a Salvini által sikertelenül megpuccsolt miniszterelnök ellen, az olasz jobboldal nagy öregje, Silvio Berlusconi pedig keményen beolvasott Salvininek, és liberális, européer jobboldalt építene a szuverenista helyett.

Csütörtökön kormányalakítási megbízást kapott Giuseppe Conte nemrég lemondott olasz miniszterelnök. A politikus, akit a szélsőjobboldali Lega szorított ki a hatalomból, most a balközép segítségével térhet oda vissza.

 

Ellentétben a magyar ellenzékkel,  az olasz baloldal még a Salvini-rendszer előtt összefogott

 

Noha augusztusban felrúgta Matteo Salvini a kormányt, abban bízva, hogy egy gyorsan kiírandó előrehozott választásokon megkapja a vezető szerepet, a római politikai körök nem követték Salvini terveit: a balpopulista Öt Csillag (amely eddig a Legával kormányzott) megállapodott egy új Conte-kormányban a balközép Demokrata Párttal.

 

A megállapodás létrejöttét nem csak Sergio Mattarella kereszténydemokrata államfő háttéregyeztetései segítették, de az is, hogy két korábbi ellenfél, Beppe Grillo, az Öt Csillag alapítója és Matteo Renzi, a bukott demokrata kormányfő is egy új kormányért, Salvini megállításáért állt ki. Ezt úgy kell elképzelni,

 

mintha Puzsér Róbert és Gyurcsány Ferenc együtt kampányolna egy Orbán-ellenes koalícióért.

 

Míg azonban a magyar ellenzék már csak az Orbán-rezsim kilencedik évében lépett (Puzsér még akkor sem), Grillo és Renzi belátták: egy olyan autoriter rendszert, amire Salvini saját bejelentése alapján is törekedett („teljes hatalmat” követelt ugyanis magának a kormánybuktatás után), nem egy ilyen rendszer kiépülése után, hanem még időben, annak kialakulása előtt lehet csak megakadályozni.

 

Egy szóval: Salvini tervei dugába dőltek. Ráadásul most úgy néz ki: még az sem jön neki össze, hogy ő legyen egyfajta jobboldali ellenzéki egység vezére.

 

Egyre sokasodnak ugyanis az ellentétek az amúgy is heterogén olasz jobboldalon.

 

Salvini árulásai

 

Miközben korábban az olasz jobbközép egységes blokkot alkotott, 2018 márciusában is koalícióban indult mindenki Berlusconiéktől a neofasisztákig (olasz sajátosság, hogy a neofasiszták egy része is a jobbközép jelzőt viseli), addig mára éles ellentétek alakultak ki.

 

Kezdődött az egész azzal, hogy Matteo Salvini Legája 2018 nyarán kiszakadt a jobbközép koalícióból, és kész volt kormányt alakítani a balpopulista Öt Csillaggal. Berlusconit ez nagyon felháborította, végig követelte – mintegy apaszerepből – a tékozló fiú visszatérését a jobboldalra. Berlusconi szerint az ötcsillagosok „rosszabbak, mint a kommunisták”, és ezért nagyon nem nézte jó szemmel, hogy a Lega velük közösködik.

 

Noha Salvini a menekültpolitikában keresztül tudta verni a jobboldali elképzeléseit, Berlusconiék eleve nem annyira menekültellenesek, a gazdasági kérdésekben meg azt látták, hogy

 

nem jöttek az általuk is szorgalmazott és a Lega által is mindig ígért neoliberális reformok.

 

Európai kérdésekben is nagy volt az ellentét a két politikus között. A Lega, amely nem része az Európai Néppártnak, EU-ellenes, Berlusconi Forza Italiája viszont elkötelezett az egységes Európa iránt.

 

Salvininek persze eleve az volt a célja, hogy kivárja: Berlusconi kopjon le a jobbközépről, és akkor egy új, jobboldali kormányhoz elég lehet a Lega és a neofasiszta Olaszország Fivérei párt koalíciója. Most látta volna elérkezni ennek idejét (elvégre a Forza Italia mára jelentősen megggyengült, stabilan tíz százalék alá zuhant), ezért is akart előrehozott választásokat. De – mint tudjuk – ez nem jött össze.

 

A Lega árulását – tehát, hogy átállt tavaly az Öt Csillag mellé – tetőzte, hogy a mostani kormányválságot a jobbközéppel nem egyeztetve robbantotta ki.

 

És mi lett az egésznek végül az eredménye? Minden jobboldali párt ellenzékbe került, és egy baloldali kormány került hatalomra.

 

Berlusconiék és a neofasiszták is távolodnak Salvinitől

 

Ezt pedig eléggé zokon veszik.

 

Berlusconi ki is jelentette: „a Lega döntésével ki lett szolgáltatva az ország a baloldalnak”.

 

A volt kormányfő most is megjegyezte: már az „egy nagyon súlyos politikai problémát” jelentett a szemében, hogy Salvini korábban a grilloistákkal alkotott koalíciót.

 

De közben a Legához eddig közelálló neofasiszták is kezdenek távolságot tartani Salvinivel. Ők ugyanis az új Conte-kormány beiktatása alatt fognak tüntetni Rómában, ehhez azonban nem csatlakoznak Salviniék. Ők majd október tizenkilencedikén tüntetnek Rómában Contéék ellen – de azon a tüntetésen meg se a neofasiszták, se Berlusconiék nem lesznek jelen. Azaz úgy tűnik:

 

Salvini annak esélyét is elvesztette, hogy ő lehessen az olasz jobboldal vezére.

 

Ezt Stefano Parisi, aki a befolyásos Iparkamara, a Confindustria vezetője volt, ki is mondta. Amint a Berlusconi-család napilapjának, az Il Giornalénak nyilatkozta a jobboldal volt milánói főpolgármester-jelöltje:

 

„Salvini sohasem volt és sohasem lesz a jobbközép vezére”.

 

A jobboldali politikus szerint Salvini „egyedüli felelőssége” a mostani kormányválság, szerinte „az olaszok megköszönhetik Salvininek”, hogy hatalomra került újra Rómában a baloldal.

 

Maga Silvio Berlusconi pedig családja napilapjában, az Il Giornale-ban a hétvégén cikkben vázolta fel az elképzeléseit az új jobboldalról:

 

„a jobboldal, amit be akarunk indítani, európai, atlantista, keresztény és liberális lesz”.

 

FOTÓEurópai Néppárt fotószolgálata

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás