Ki lesz a horvát elnök? Vezet a balközép jelölt, nagy a harc a horvát jobboldalon

Miroslav Škoro, a szlavóniai énekesből lett államfőjelölt népszerűsége folyamatosan jön fel Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi államfő kárára. A két jobboldali jelölt harcából nevető harmadikként jelenleg a szociáldemokrata Zoran Milanović jöhet ki győztesen – mármint az első fordulóban. A másodikban már összeállna ellene a jobbos tábor. Hogyan néznek ki az őszi politikai szezonnyitás előtt a horvát államfőjelöltek esélyei?

Délnyugati szomszédunknál az év végén lesz az elnökválasztás. A kétfordulós megmérettetésnek három fő esélyese van:

+ a jelenlegi köztársasági elnök Kolinda Grabar-Kitarović,

+ a volt szociáldemokrata miniszterelnök Zoran Milanović,

+ és egy szlavóniai énekes, Miroslav Škoro volt pécsi horvát konzul.

Jobboldali háziverseny lesz az elnökválasztásból?

Grabar-Kitarović és Škoro egyaránt a jobboldali szavazókra hajtanak rá. A jelenlegi államfő a konzervatív kormánypárt, a HDZ jobbszárnyához tartozik, nem véletlenül nem felhőtlen a viszonya a párt mérsékelt szárnyához tartozó Andrej Plenković kormányfővel.

Azonban Miroslav Škoro is sok tekintetben ugyanazon nemzetieskedő jelszavakkal szólítja meg a jobbos választókat. Neki megvan az az előnye is, hogy az elitellenes, populista kártyát is ki tudja játszani. Noha egy ideig maga is tagja volt a HDZ-nek, Pécsett horvát konzulként is szolgált, ismertségre szlavóniai énekesként és a legnagyobb horvát lemezkiadó vállalat igazgatójaként tett szert.

Mivel a politikán kívülről érkezik, ő azon jobboldaliaknak is hiteles alternatíva, akik a HDZ-vel nem értenek egyet. Persze kérdéses, hogy beáll-e Škoro mögé a szervezett szélsőjobboldal is – azaz a különféle szélsőjobboldali pártok –, amely a májusi EP-választáson a voksok több, mint negyedét elhozva szerezte meg (mármint ha összeadjuk az összes széljobbos pártra, listára leadott szavazatot, hiszen külön-külön indultak) az első helyet.

A baloldali Nacional hetilap legfrissebb számában közölt felmérés azt mutatja:

Persze nagyon szűkek a különbségek: Milanović és Grabar-Kitarović között hibahatáron belüli. De Miroslav Škoro ott lohol a nyomukban húsz százalékkal.

Szintén a jobboldali szavazókra hajt rá Mislav Kolakušić, egykori bíró, jelenleg független EP-képviselő. Az ő hét százaléka a továbbjutásra nem elegendő, de mindenképpen kelleni fog annak a jobboldali jelöltnek, aki Milanović-tyal áll majd szembe. Bár az sem kizárt, hogy esetleg Grabar-Kitarović és Škoro – tehát két jobboldali jelölt – jut tovább a második fordulóba.

A fiumei Novi List napilap is arról ír, hogy kitört a háború a jobboldalon: Grabar-Kitarović megpróbál gesztusokat tenni a szélsőjobboldal felé, ezzel hódítva el (avagy vissza) a Škoro-híveket.

Sokak szerint ebbe a tendenciába illeszkedik, hogy a jelenlegi államfő az indulási szándékát a szélsőjobboldali Hrvatski Tjednik hetilapnak nyilatkozva jelentette be. A megjelent interjú több más részlete is kiverte a baloldalon a biztosítékot. Az államfő ugyanis védelmébe vette az usztasák köszöntését, a „Za dom spremni”-t (magyarul „Készen a hazáért”), mondván: így köszöntötték egymást Vukovár védői is a délszláv háborúban, márpedig „semmiféle köszöntés, aminek jegyében védték Vukovárt, nem tekinthető kompromitáltnak”.

A pártok között is a szocdemek vezetnek

Amúgy a jobboldalon belüli csatározások, erőmozgások a pártok népszerűségére is kihat. Ha ma lennének a parlamenti választások, akkor – szintén a Nacional felmérése szerint –

míg a Plenković vezette HDZ csak húsz százalékot kapna.

CÍMLAPFOTÓ: Balra Kolinda Grabar-Kitarović, középen Miroslav Škoro, jobbra Zoran Milanović. Forrás: A jelöltek Facebook-oldalai.