+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. augusztus 22. csütörtök, 19:46
Talán meg sem jelentek annak a szerzőnek a könyvei, aki a KSH közben eltűnt adatai szerint a legnagyobb példányszámban jelentek meg Magyarországon.

Magyarországon nem nagyon vannak olyan nyilvános statisztikák a könyvpiacról, amelyek igazán komoly képet adnának arról, hogy akár egyes könyvek közül mi fogyott jól, akár arról, hogy mondjuk a fikciós műveken belül milyen zsánerek mennyire népszerűek.

 

Az egyetlen rendszeres statisztika a Bookline sikerlistáján túl a Központi Statisztikai Hivatalnál van, a 2019-es második negyedévről éppen most jelent meg – nem a KSH-nál, hanem a Könyvhét magazin honlapján. A KSH-nál legalábbis hosszas keresgéléssel is csak a 2018-as adatokat találni az adott tárgykörben, bár a link azt jelzi, hogy a táblázatban szerepelnie kéne a friss adatoknak. (Mint közben kiderült, az adatok a KSH honlapján lévő Excel-táblázatban érhetőek el.

 

A Könyvhét hírében legalább még csak pontosan arról volt szó, amit ezek az adatok, ha helyesek, elárulnak:

 

itt ugyanis nem eladásokról, hanem csak arról van szó, hogy hány példányban nyomták ki az adott könyvet.

 

A Könyvesblog átvételében, ami aztán több helyen terjedni kezdett, azonban már ez a dolog elcsúszott, és arról beszélt a poszt írója, hogy ezek a szerzők adták el a legtöbb könyvet – márpedig ilyen információt nem ígérnek a KSH adatai, ilyesmiről nincsenek nyilvános adatok.

 

Hogy pontosan hogy jönnek össze ezek az adatok, arról 2011 márciusában a Könyvhét magazinnak beszélt a KSH munkatársa: „Az adatgyűjtés kiterjed a Magyarországon kiadott nyomdai vagy más sokszorosítási eljárással készített kiadványokra, amelyeket – a kötelespéldány-törvény alapján – az Országos Széchenyi Könyvtárba az adott évben megküldenek a kiadvány- és példányszámának változásáról és műfaji összetételéről, a kiadott művek szerzőinek nemzetiségéről. Az OSZK-ban negyedévente rögzítésre kerülő állományból kerülnek ki az összesített könyvkiadás adatok, amelyek nyilvánosak, de a honlapunkon részletesebben a könyvek szerepelnek. Hiányzik még a statisztikából az e-könyv, amit hamarosan meg kell oldanunk.”

 

Amit tudunk tehát – elvileg –, az az, hogy melyik könyveket nyomták ki a legtöbb példányszámban, ami persze nem jelenti automatikusan azt, hogy ezek is fogytak a leginkább. Elvileg, ugyanis

 

a Könyvhéten közölt listával van egy elég nagy gond.

 

Olyan könyv vezet, ami meg sem jelent

 

Ha ránézünk a listára, azt látjuk, hogy a magyar szerzők között Leslie L. Lawrence, azaz Lőrincz L. László vezet, ami nem tűnik nagy meglepetésnek, őt simán tekinthetjük magyar bestsellerszerzőnek. Lawrence-t a romantikus műveket jegyő Borsa Brown, majd klasszikus és új gyerekkönyvek követik, illetve például Spiró György könyve, mind friss megjelenések.

 

A külföldi szerzők listájának élén viszont egy szerző négy olyan könyve áll, amiből kettő a jelek szerint meg sem jelent idén.

 

Az erotikus-romantikus bestsellerszerző Sandra Brown négy könyve is az élen végzett könyvenként 16 ezer példánnyal, azonban közülük csak kettőről tudja a Moly.hu könyves adatbázis, hogy megjelentek volna idén a Maecenas kiadónál (az Eltévedt levelek és a Selyemháló címűek), de ezek sem szerepelnek sem a kiadó honlapján, illetve több nagy könyves webáruházban sem találtuk nyomukat sem ezeknek, sem a másik két könyvnek. Ugyanígy nem jelentek meg idén a jelek szerint Danielle Steel listán szereplő könyvei, amelyeket szintén a Maecenas gondozott korábban.

 

Az adatokba tehát valahol hiba csúszhatott, ezt jelezheti az is, hogy a KSH honlapján nem találni most ott a listát, ahol lennie kéne, bár a 2018 év végi adatok is hiányoznak valamiért, és csak a táblázatból érhetőek el. Kérdéseinket az ügyben elküldtük az érintetteknek: ha kiderül valami, megírjuk.

 

FRISSÍTÉS (2019. 08.25.): Időközben kiderült, hogy a könyvek léteznek, és az is, hogy  mi lehet az oka annak, hogy nincs nyoma ezeknek a könyveknek a neten.

 

FOTÓ: Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Negyven éve nem nézhetnek nők férfiakat sportolni Iránban, de a FIFA most biztosítékot kapott arra, hogy a válogatott kivételt fog képezni a világbajnokságon.

Egy friss felmérés szerint az ország szurkolóinak több, mint a fele szavazott a radikális pártokat tömörítő koalícióra.

Vajon mennyit költött a busztársaság a bárki által fillérekért beszerezhető műalkotásra?

Már a képmegosztónál is belátták, rettentő káros a fiatalok testképére, ha az arcukba nyomják a pénzért megvásárolható szépülést.

Az Ireland Simpsons Fans csoport saját pártjának tényleg egy fánk lesz a logója, de amúgy nagyon úgy tűnik, nem egy új viccpárt lesz az ISF Party.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Konferencia Közép-Európa kilátásairól az NKE-n szeptember 26-án.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár október 10-től.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás