+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 21. vasárnap, 09:55
A Kurier napilap kiadója kitálal egy könyvben Kurzról: utasítgatott újságírók, hirdetésekkel pórázon tartott szerkesztőségek és hatalmas szeretetigény.

A választási kampány hivatalosan még nem kezdődött el Ausztriában, de az események felpörögtek. Az ibiziai videóba belebukott, mint emlékezetes, az egész osztrák kormány, ezért szeptember végén előrehozott választások lesznek. Sebastian Kurz, aki jelenleg az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki posztját tölti csak be, rendületlenül járja a vidéket, ahogy a Süddeutsche Zeitung írta nemrég szellemesen:

 

nincs ma tőle egyetlen falunap se biztonságban.

 

Hiába vezeti toronymagasan a népszerűségi listákat Kurz és az ÖVP, szaporodnak a kritikák, amelyek mégiscsak árthatnak a pártnak.

 

Kurz és Kickl

 

Most éppen a jobboldali liberális Kurier napilap kiadója, Helmut Brandstätter jelentetett meg egy könyvet, amelyben az amúgy ÖVP-közeli újságíró beszámol, miként akarta Kurz és stábja keresztülverni az érdekeit az osztrák médiában. A Kurz és Kickl: Játékuk a hatalommal és félelemmel címen megjelent könyvben Brandstätter élesen nekimegy Kurznak. Már könyvének címében megpróbálja összehozni Kurzot és Kicklt.

 

Ami egyrészről nem meglepő, elvégre Herbert Kickl FPÖ-sként Kurz nagyhatalmú és vitatott belügyminisztere volt, akinek ténykedése miatt több nyugat-európai titkosszolgálat meg is szakította az együttműködést Ausztriával. Másrészről viszont a kormány szétesése után, amelynek oka eleve az volt, hogy Kurz nem elégedett meg Heinz-Christian Strache lemondásával, de Kickl távozását is akarta,

 

az ÖVP nagy lépésekben távolodik Kickltől, mintha soha nem is lett volna semmi köze hozzá.

 

Több ÖVP-s politikus is megerősítette: Kickl semmiképpen sem lehet belügyminiszter a jövőben, még ha folytatódna is az ÖVP-FPÖ-koalíció. Más ÖVP-sek pedig egyenesen Kickl bármiféle kormányzati szerepvállalását is kizárták. Amire az FPÖ viszont azt reagálta: ha Kickl nem lehet miniszter, ők nem mennek be semmilyen kormányba.

 

Azaz Kickllel sok irányból is lehet idegesíteni Kurzot. Fel lehet mutatni, hogy Kurz hirtelen jött FPÖ-kritikussága nem hiteles, és közben azt is lehet mutatni: ha Kicklre mégsem mond igent az ÖVP, akkor jelenleg a pártnak – amellyel a szocdemek és a zöldek nem kormányoznának együtt – nem lenne többsége.

 

Út az autokráciába

 

Brandstätter főleg a Kurier példáján keresztül mutatja meg, hogyan jelent meg a kancellári nyomásgyakorlás a Kurznak nem tetsző újságírók és hírek ellen. Brandstätter

 

„penetráns beavatkozásokkal” és „brutális nyomással” vádolja Sebastian Kurzékat.

 

Brandstätter, aki 2018 őszéig főszerkesztőként vezette a hétközben százötvenezer, a hétvégén háromszázezer példányban is elkelő napilapot, úgy véli: már 2018-as gyors távozása mögött is Kurz állhatott, akinek nem tetszett, hogy a lap túlságosan kritikus vele, főleg, hogy Brandstätter amúgy nem is baloldali újságíró, mert az ÖVP-közeli szervezetekben szocializálódott. Azóta a Kurzéknak „kezelhetőbb” Martina Salomon áll a lap élén, Brandstätter pedig kiadóként maradt a cégnél.

 

A balliberális Der Standard napilap pár részletet közölt a könyvből. Ezekből kiderül, hogy Kurz célja az volt: „vonalassá kell tenni” a Kuriert, és minden egyes kritikus írásnál azonnal ő vagy valamilyen munkatársa be is telefonált. Brandstättert többször is kritizálták a tulajdonosoknál. Amikor azonban Brandstätter erre rákérdezett Kurzéknál, csak tagadással találkozott.

 

Kurz egyik munkatársa azzal fenyítette a Kuriert, hogy rendszeresen a munkatársakra telefonált, és megkérdezte:

 

„Hallo, a Kurier szocialista napilappal beszélek?” Csak akkor hagyta ezt abba, amikor Brandstätter megfenyegette: minden hívását felveszi, és írásban leközli.

 

Kurzékat nagyon kiborította, amikor 2018 elején az egykori nagyhatalmú alsó-osztrák ÖVP-s tartományfőnök, Erwin Pröll a Kurierban adott nagyinterjújában bírálta élesen az ÖVP-FPÖ-kormányt. Pröll annak kapcsán, hogy náci dalokat énelgettek FPÖ-sök, Kurzot is felelősségre vonta, mondván: „egy kancellár se menekülhet a felelősség alól”. Ez Kurzéknál annyira kiverte a biztosítékot, hogy az interjú ezen részének törlését akarták elérni.

 

Brandstätter szerint Kurz mindent, ami róla szól, róla jelenik meg, előzetesen kontrollálni szeretne. Ez szerinte azzal függ össze, hogy Kurz az újságírókat csak eszköznek tekinti:

 

„Az újságírók számára azért vannak, hogy a hatalmasok bevethessék őket a saját céljaikra.”

 

Brandstätter, aki egyértelműen konzervatív újságírónak számít, úgy összegzi a tavasszal megbukott ÖVP-FPÖ-kormányt, hogy „az út volt az autokrácia felé”.

 

Kurzot szeretni kell

 

Brandstätter úgy véli: Kurz egyszerűen nem tudja elviselni, ha valaki nem szereti őt. A Kurier-kiadó szerint tényleg arról van szó, hogy Kurznak a kifejezett szeretet kell.

 

„A mai napig nem tudom igazán fel se fogni, mennyire fontos ennek a rafinált és a nyilvánosságban mindig fegyelmezetten fellépő embernek, hogy egyszerűen szeressék őt.”

 

Még kancellársága előtt, 2017 nyarán mondta el Kurz Brandstätternek, hogy ha valamelyik lapnál úgy érzi, nem kedvelik eléggé, akkor egyszerűen felhívja őket. Azon újságokat, amelyetben „szeretik” Kurzot, állami és ÖVP-közeli vállalatok hirdetéseivel jutalmazták. Kurz eleve legszívesebben

 

csak olyan újsággal hajlandó beszélni, ahol ő választhatja ki a kérdező személyét és a kérdéseket magukat is.

 

Kritika az ÖVP-ből is

 

Brandstätter szerint azonban Kurzék, akik az ÖVP-n belül is egy kis klikket alkotnak, a saját pártbeli kollégáikkal is keményen bánnak el, ha kritikusak mernek lenni. Ezért volt arra szükség, hogy az ÖVP – immáron Új Néppárt néven – még inkább Kurzra legyen szabva, bár a tartományi pártszervezetek, amelyek a párt hagyományos fekete színét is megőrizték (az ÖVP új színe Kurz pártelnöksége óta hivatalosan a türkiz), továbbra is erős ellenhatalommal bírnak.

 

Amint arról az Azonnali is többször beszámolt: a tényleg több százezres tagságú ÖVP-ben Kurz hatalma nem teljes, mind a mai napig vannak kritikus hangok. Bár éppen Kurz népszerűsége miatt ezek egyre halkabbak.

 

ERHARD BUSEK, VOLT ÖVP-S KÜLÜGYMINISZTER AZ AZONNALINAK MÁR TAVALY KURZOT ÉLESEN KRITIZÁLVA NYILATKOZOTT FIUMÉBEN

 

Ezen még létező kritikus hangok közé tartozik Erhard Busek, egykori ÖVP-s külügyminiszter. Brandstätter Kurz-kritikus könyvének előszavát is ő írta. Az Azonnalinak tavaly nyáron adott nagyinterjút Busek Fiumében, ahol már nekünk is

 

gyakorlatilag Benito Mussolinihez hasonlította jelenlegi pártbeli főnökét, Sebastian Kurzot.

 

Szintén keményen nekiment a volt kancellárnak az ÖVP korábbi elnöke, Reinhard Mitterlehner, aki áprilisban kijött könyvében leírta, miként fúrta őt meg Kurz az ÖVP-n belül, miként szervezkedett a háttérből az akkori kormány bukásán.

 

Csak egy Neos-kampány az egész?

 

Amint Mitterlehner könyvét sokan egy bukott politikus panaszaként tudták csak le, Brandstätter mostani könyve mögött pedig sokan az újságíró egyéni politikai ambícióit látják, ugyanis a hírek szerint a Kurier kiadója a jobboldali liberális Neos színeiben indulna a választásokon. Ő maga ezt – nyaralására hivatkozva – nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Lapja, a Kurier azonban felszólította, hogy mihamarabb tisztázza ezt a kérdést, mert

 

ha felmerül bármiféle pártbeli elköteleződés, az „ártana” a Kurier jóhírének.

 

Brandstätternek azért is tisztáznia kell viszonyát a Neos-hoz, mert felesége, Patricia Pawlicki az osztrák közszolgálati ORF adón a parlamenti közvetítések moderátora, amely pozíciót bizonyosan nem tarthatja meg, ha férje pártpolitikai pályára lép, esetleg egyenesen parlamenti képviselővé választják.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás