+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 20. szombat, 10:02
Egyes kutatások szerint 2060-ra megfeleződhet a német katolikus és protestáns egyházak tagsága.

A Német Katolikus Egyház csak a tavalyi évben 216 078, míg a különböző protestáns egyházak 220 000 tagot vesztettek el – írja a Deutsche Welle a Német Püspöki Konferencia és a Német Evangélikus Egyház pénteken publikált adatai alapján.

 

Ha hiszel benne, támogatod

 

Jelenleg a katolikusoknak Németországban körülbelül 23 millió tagjuk van, míg a protestánsok 21,14 millió taggal rendelkeznek.

 

Ezen két csoport az ország több mint 83 milliós lakosságának 53,2 százalékáért felelős.

 

Bár ez önmagában nem rossz arány, Hans Langendörfer, a püspöki konferencia titkára a pénteki adatokat „aggasztónak” látja. Az evangélikusok szerint minden egyes kilépő fájdalom, de Heinrich Bedford-Strohm, a Német Evangélikus Egyház elnöke azért egy kicsit örül, hogy legalább a múlthoz képest ma már mindenki szabadon választhatja meg, hogy szeretne-e valamelyik egyházhoz tartozni.

 

Az egyházakra vonatkozó német szabályozás egyébként jelentősen eltér például a magyartól: itthon az egyes felekezetek állami támogatásban részesülnek, és minden adófizető finanszírozza őket még akkor is, ha nem tagjai az adott felekezetnek. Ezzel szemben Németországban a helyi kormányhivatalokban be kell jelentkezni egy adott egyház tagjaként, és amennyiben ezt valaki megteszi,

 

adózható jövedelmének kilenc százalékát az adott egyházak – például a katolikusok, vagy az egyes protestáns egyházak – kapják meg.

 

Ez eurómilliárdokat jelent az egyes német egyházaknak, viszont mivel az egyházi tagság – így az adókulcs fizetése is – visszavonható, hosszú évek óta folyamatosan csökken a felekezetek tagjainak száma.

 

Megfeleződhet a hívek száma

 

A Freiburgi Egyetem egy májusban publikált tanulmánya szerint például

 

2060-ig megfeleződhet a két nagy német egyház, az evangélikusok és a katolikusok tagsága.

 

Ennek oka egyrészt az öregedő társadalom, másrészt a kevesebb keresztelés, valamint az egyházakból kilépő felnőttek magas száma, áll a tanulmányban. A két nagy egyház együttes tagszáma a mostani 45 millióról 2035-re 34,8, 2060-ra pedig 22,7 millióra csökkenhet.

 

Még mindig magas a német keresztények aránya

 

A Pew Research Center tavaly májusban megjelentetett közvélemény-kutatása szerint egyébként a németek 71 százaléka vallja magát kereszténynek. Ez egészen magas arány a 41 százalékban keresztény hollandoknál, az 51, illetve 52 százalékos norvégoknál és svédeknél, valamint magasabb a belgák (55 százalék) és a franciák (64 százalék) arányánál is. Ausztriában, Írországban és Olaszországban viszont például a népesség 80-80 százaléka vallja magát kereszténynek.

 

Egyébként a német muszlimokra vonatkozóan tavaly tervezték a mecsetadó bevezetését a keresztényekre vonatkozó egyházi adó mintájára.

 

A cél ezzel az volt, hogy a német iszlám vallást függetlenné tegye a külföldi államoktól, például a török kormány erőszeretettel épít mecseteket külföldi államokban, ezzel pedig saját befolyását növeli a külföldi muszlimok körében. Németországban egyébként jelenleg becslések szerint 4,4-4,7 millió muszlim vallású ember él.

 

BORÍTÓKÉP: A Szent Szébaldusz templom Nürnberg belvárosában / Illés Gergő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás