+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 3. péntek, 18:12
A német katolikus és evangélikus egyházak főleg a következő évtizedek egyháziadó-bevételeire voltak kíváncsiak: egy kutatás azonban arra is rámutatott, hogy 2050-ig megfeleződik a németországi katolikusok és evangélikusok száma.

A freiburgi egyetem tanulmánya, amelyet a német katolikus püspöki kar és az evangélikus egyház rendelt meg, arra mutat rá: 2060-ra feleannyi katolikus és evangélikus lesz csak Németországban, mint most. A csökkenés az egykori NDK területén a legdrasztikusabb:

 

a keletnémet tartományokban, amelyeknek összességében ma tizenhat millió lakosa van, összesen másfélmillió keresztény maradna csak.

 

A volt NDK területén ma is már az ateizmus a legnagyobb „vallás”.

 

De egész Németországban jelentősen vissza fog esni a keresztények száma: alig több, mint húszmillió katolikus és evangélikus fog maradni az országban. Mivel 2050-ig – egy amerikai kutatás szerint – megduplázódik a németországi muzulmánok száma,

 

az iszlám válhat a legnagyobb vallássá a külön kezelendő katolikusok és evangélikusok előtt.

 

Csökkenő hívek = kevesebb pénz

 

A német katolikus és evangélikus egyház számára a csökkenés főleg anyagi szempontból problematikus, ugyanis a kilépések miatt az egyházi adóból származó bevételek is csökkeni fognak. 2060-ig a freiburgi tanulmány szerint a két keresztény egyház a vásárlóerejének több mint felét fogja elveszteni.

 

Bernd Raffelhüschen közgazdászprofesszor azt javasolja ezért a katolikusoknak és evangélikusoknak:

 

elsősorban a jobbmódú rétegek között kéne misszionálni, mert az onnan származó egyházi adóbevételek fontosabbak, mint a szegényebb rétegek befizetései.

 

München érseke, Reinhard Marx a csökkenésről szóló számokat szintén „misszionálásra való felhívásként” értékelte.

 

A kutatás összefoglalója itt olvasható németül.

 

FOTÓ: A frankfurti Nuur-mecset / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás