+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 3. péntek, 18:12
A német katolikus és evangélikus egyházak főleg a következő évtizedek egyháziadó-bevételeire voltak kíváncsiak: egy kutatás azonban arra is rámutatott, hogy 2050-ig megfeleződik a németországi katolikusok és evangélikusok száma.

A freiburgi egyetem tanulmánya, amelyet a német katolikus püspöki kar és az evangélikus egyház rendelt meg, arra mutat rá: 2060-ra feleannyi katolikus és evangélikus lesz csak Németországban, mint most. A csökkenés az egykori NDK területén a legdrasztikusabb:

 

a keletnémet tartományokban, amelyeknek összességében ma tizenhat millió lakosa van, összesen másfélmillió keresztény maradna csak.

 

A volt NDK területén ma is már az ateizmus a legnagyobb „vallás”.

 

De egész Németországban jelentősen vissza fog esni a keresztények száma: alig több, mint húszmillió katolikus és evangélikus fog maradni az országban. Mivel 2050-ig – egy amerikai kutatás szerint – megduplázódik a németországi muzulmánok száma,

 

az iszlám válhat a legnagyobb vallássá a külön kezelendő katolikusok és evangélikusok előtt.

 

Csökkenő hívek = kevesebb pénz

 

A német katolikus és evangélikus egyház számára a csökkenés főleg anyagi szempontból problematikus, ugyanis a kilépések miatt az egyházi adóból származó bevételek is csökkeni fognak. 2060-ig a freiburgi tanulmány szerint a két keresztény egyház a vásárlóerejének több mint felét fogja elveszteni.

 

Bernd Raffelhüschen közgazdászprofesszor azt javasolja ezért a katolikusoknak és evangélikusoknak:

 

elsősorban a jobbmódú rétegek között kéne misszionálni, mert az onnan származó egyházi adóbevételek fontosabbak, mint a szegényebb rétegek befizetései.

 

München érseke, Reinhard Marx a csökkenésről szóló számokat szintén „misszionálásra való felhívásként” értékelte.

 

A kutatás összefoglalója itt olvasható németül.

 

FOTÓ: A frankfurti Nuur-mecset / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az EP-mandátuma után a Fideszt is maga mögött hagyja a szexbotrányba keveredő Szájer.

Szerinte az a nemzet szégyene: több karakterben foglalkoztak egy rapperrel, mint azzal, ahogy átadott Orbánnal egy villamosvezetéket.

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás