+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 10. szerda, 18:58
Alexander Van der Bellen osztrák államfő egy televíziós műsorban jelentette be: bármilyen is lesz a szeptemberi előrehozott választások utáni új bécsi koalíció, Herbert Kickl FPÖ-s politikust, aki májusig belügyminiszter volt, nem lesz hajlandó újra belügyminiszterré kinevezni. Kicklt Kurz sem akarja újra látni egy esetlegesen újra létrejövő ÖVP-FPÖ-koalícióban sem.

Herbert Kickl volt a korábbi Kurz-kormány legproblematikusabb minisztere. Az FPÖ értelmiségijének számító (mert pár szemeszter filozófiát hallgató) Kickl volt Heinz-Christian Strache beszédírója, de ő találta ki az FPÖ plakátjait is. Kickl egyértelműen a párt jobboldaláról jön.

 

Belügyminiszteri kinevezését is sokan már negatívan nézték, mert ezzel a rendőrség egésze FPÖ-s kontroll alá került. Ezzel Kickl vissza is élt:

 

utóbb jogellenesnek minősülő rendőrségi házkutatást rendeltetett el az alkotmány- és terrorvédelmi hatóságnál, ahol éppen az FPÖ-re terhelő dokumentumokat foglalta el

 

– ezek utóbb „el is vesztek”.

 

Kickl miatt az osztrák titkosszolgálatoknak is olyan rossz hírük lett – mondván: minden megy át Moszkvába tőlük –, hogy számos nyugat-európai ország, köztük a németek, megszakította az információátadást.

 

Kickl – bár ez esetben nem egészen jogosan – azért is érte kritika, mert rámutatott arra, hogy a jog a politika alkotása, azaz a jogot a politikai akarat formálja.

 

Az ibiziai videó után, amikor Heinz-Christian Strache lemondott az alkancellárságról, Sebastian Kurz a koalíció folytatásának feltételeként jelölte meg Kickl távozását is, mondván: az FPÖ körüli esetleges korrupciós ügyek kivizsgálását nehezíti, ha maga a belügyminiszter is FPÖ-s. Kickl leléptetésébe azonban nem ment bele az FPÖ, ezért kiléptek a kormányból. Ez vezetett Kurz bukásához, és egy szakértői kabinet felállásához.

 

A szeptember végi előrehozott választásokon – a felmérések szerint – Kurz nagy többséggel, akár a negyven százalékos álomhatárt is súrolva térhet vissza a hatalomba, miközben az FPÖ és a szocdem SPÖ majdnem húsz százalékkal van lemaradva mögötte.

 

Mivel vélhetően a liberális NEOS-szal nem lesz meg Kurz többsége, a Zöldek és a szocdemek meg nem akarnak Kurz-cal kormányozni, az ÖVP végül mégis rákényszerül majd az FPÖ-re – persze egy meggyengült FPÖ-re.

 

Ha vissza is jön az FPÖ, Kickl nem lehet megint belügyminiszter

 

Az osztrák államfőnek mind a kancellár, mind a miniszterek kinevezésében az alkotmány értelmében gyakorlatilag szabad keze van. Alexander Van der Bellen ezért jelenthette be egy újságírói kérdésre: bármilyen koalíció is jön létre, ő Kicklt semmiképpen sem lesz hajlandó kinevezni belügyminiszterré. Az egykori zöldpárti államfő azt mondta:

 

azon „valószínűtlen eset”, hogy Kicklt az FPÖ csak azért is újra belügyminiszternek jelölné, „elbukna” rajta.

 

Az FPÖ felháborodott az államfői nyilatkozaton, bár ők sem tudták kétségbe vonni, hogy Van der Bellennek tényleg alkotmányos joga eldöntenie, kit nevez ki milyen tárca élére. Harald Vilimsky, az FPÖ EP-képviselője szerint Kickl kizárásával azonban az államfő „túllépte a morális hatáskörét”, jelentsen ez bármit is.

 

Kurz inkább kisebbségi kormányt vezetne, de Kicklből semmiképp sem kér

 

Persze nem csak Van der Bellenen, de magán Kurzon is elbukna Kickl kinevezése: az ÖVP elnöke, aki minden valószínűség szerint szeptember után ismét visszatér a kancellári posztra, már június végén leszögezte: ha esetleg újra az FPÖ-vel kötne is koalíciót, Kickl semmiképp sem lehetne belügyminiszter egy általa vezetett kabinetben.

 

Kurz az osztrák Puls4 magántévének azt is nyilatkozta, hogy legszívesebben egy kisebbségi kormány élén térne vissza, amely esetről esetre szerezne többséget magának. Tény, hogy

 

Kurz a különböző ügyekben különböző pártokra számíthat.

 

A liberális gazdasági reformjainál az épp pártfinanszírozási botrányba keveredett liberális NEOS biztos kész együttszavazni, míg a menekültek kapcsán meg az FPÖ támogatná.

 

FOTÓ: Herbert Kickl / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás