+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. július 3. szerda, 16:22
Mit szólnak liberális frakciótársai ahhoz, hogy nacionalista román szervezetnek volt a tagja, és hogyan kellene megoldani az úzvölgyi konfliktust? Az újdonsült Renew Europe-frakció vezetőjét, Dacian Cioloșt kérdeztük Strasbourgban.

Az ALDE-ból, a macronistákból és a román újhullámos USR+PLUS pártokból álló Renew Europe nevű liberális EP-frakció vezetőjévé avanzsált Dacian Cioloș korábbi román technokrata miniszterelnök azon apropóból tartott sajtótájékoztatót az Európai Parlament strasbourgi épületében, hogy elmondja: egy Európa jövőjéről szóló állandó konferencia létrehozását javasolják, amelyben nem csak az EU-s intézmények, de a civil társadalom is részt venne a terveik szerint.

 

Mivel a román politikusról múlt decemberben derült ki, hogy a kilencvenes években szélsőséges, nacionalista román szervezetekben is tevékenykedett, az Azonnali inkább azt akarta tőle megtudni: nem kellett-e emiatt magyarázkodnia a liberális frakcióban, bánja-e ezt egyáltalán, és nem akar-e emiatt bocsánatot kérni a magyaroktól?

 

Cioloș állítja: nem nacionalista

 

Cioloș konkrétan nem válaszolt egyik kérdésre se, ehelyett arról beszélt: 1990-ben lépett ki először Romániából, két hónappal a rendszerváltás után, és amióta először kapcsolatot létesített Európával és az EU-val, azóta elkötelezett európai. Európa más országaiban tanult, európai intézményekben dolgozott, erősen Európa-párti pártot vezet. Azt ugyan

 

elismerte, hogy egy nacionalista „kulturális szervezetben” benne volt Kolozsváron, de szerinte ez alapján azt állítani, hogy nacionalista, az olyan, mint amikor azt mondták róla független miniszterelnökként az ellenfelei, hogy „a Soros György-féle nemzetközi erők felvásárolták”.

 

„Amikor meg mezőgazdasági EU-biztos voltam, akkor azt mondták, hogy azért, mert francia a feleségem, és az apósom francia titkosügynök. Az ilyen vádaskodás azoknak való, akik mendemondákról akarnak beszélgetni, de nem nekem.” Cioloș azt kérte: azt nézzük, hogy mit csinált az elmúlt pár évben, és ne azt, hogy mit mondanak róla.

 

Az úzvölgyi katonai temetővel kapcsolatban megkérdeztük, hogy legálisnak tartja-e oda a román emlékmű felállítását, és hogyan lehetne szerinte a problémát megoldani. Az első kérdésre Cioloș kikerülte a válaszadást, a másodikra azt mondta: a politikai erők párbeszéde révén lehetne ezt megoldani, és a román kormánynak biztosítania kell, hogy a hatóságok betartsák a törvényeket.

 

Mint mondta, a gyerekkorát a nagyszüleinél, egy negyven százalékban magyarok által lakott faluban töltötte, így

 

tudja, hogy az átlagemberek szintjén nincs ilyen „úgynevezett konfliktus” a két nép között.

 

Ez csak a politikai vita szintjén van, és ami vicces, hogy mindig valamilyen választási kampányban kerül elő.

 

Lesz-e belőle elnökjelölt?

 

Rákérdeztek nála arra is, hogy vannak-e Romániában politikai ambíciói, és elindul-e az őszi elnökválasztáson. Erre azt mondta, hogy nem rossz az, ha valakinek van ambíciója a hazájában, hiszen őt a románok szavazták be az EP-be. Az USR-PLUS szövetség fog elnökjelöltet állítani, de még nem tudják, hogy ki lesz az, július végéig eldöntik. Cioloș nem zárta ki, hogy ő indul el elnökjelöltként. Mint mondta, ez is lehetséges.

 

FOTÓ: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás