Az összes magyarországi párt nacionalista, még a Momentum is! Az ex-RMDSZ-es Eckstein-Kovács Péter az Azonnalinak

Tavaly nyáron lépett ki a Fidesszel szövetséges RMDSZ-ből Eckstein-Kovács Péter. A kolozsvári ügyvédet az EP-választás előtt megkérdeztük, kire szavazzanak az erdélyi magyarok, melyik magyar párt szimpatikus neki, kell-e neki kettős állampolgárság, és a Fidesz vagy a román kormánypárt, a PSD a profibb illiberalizmusban. Nagyinterjú.

Eckstein-Kovács Péter Kolozsváron élő erdélyi magyar politikus, 1996 és 2008 között 12 éven át volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, volt kisebbségügyi miniszter 1999 és 2000 között, illetve 2008 és 2010 között Traian Băsescu államfő kisebbségügyi tanácsadója. 2011-ben pályázott az RMDSZ elnöki tisztségére, de alulmaradt a jelenlegi elnökkel, Kelemen Hunorral szemben.

Az elmúlt években mintegy különutasként, egyre többször bírálta az RMDSZ és a kormányzó szociáldemokraták (PSD) kapcsolatát, főleg az igazságügyi törvények módosítása kapcsán, mígnem egy 2018-as korrupcióellenes tüntetésen bejelentette, hogy kilép a szövetségből. Saját szavai szerint azért nem tudott tovább közösséget vállalni velük, mert segédkeztek a jogállam megcsonkításában. 

+++

Kire szavazhat egy erdélyi magyar jó szívvel a május 26-i EP-választásokon?

Ennyivel tartozom nekik 25 év tisztségviselés után. Az is kétségtelen, hogy nem igaz, hogy csak az RMDSZ képviselheti magyar emberek érdekét. A román pártok közül viszont még a szimpatikusabbak sem törődnek igazán a magyar kisebbségi kérdésekkel. Ez viszont igaz.

Én csak annyit tudok mondani, hogy el kell menni szavazni. Ezzel viszont szerintem bajok lesznek: a tapasztalatom, hogy a keményebb nacionalisták elvből nem szavaznak az RMDSZ-re, és a liberálisabb társaság – akik azért sokan vannak – át fog szavazni az USR-PLUS szövetségre.

Róluk elhihető, hogy képviselhetik az erdélyi magyarokat, míg nincs magyar ember a listájukon és a szövetségben?

Ez így nem igaz, az USR-nek Elek Levente volt az ideiglenes elnöke egy évig, és ma is a vezetőségben van. Az viszont tényleg mulasztás, hogy nem gondoltak arra, hogy magyar embert is feltegyenek az EP-listájukra. Mint ahogy az is, hogy nemrég Kolozsvár főterén volt választási gyűlésük, és egy mondatnyi üzenetet sem mondtak a magyaroknak.

Pedig két nyelven kampányolnak a plakátjaikon és a honlapjukon.

Ez jó és dicséretes, miért ne szólítanák meg a magyar szavazókat?

És annak mi az oka, hogy a többi román párt nem kampányol magyarul? Szlovákiában például nemrég az elnökválasztást megnyerő Zuzana Čaputová is így tett, nem csak a Híd/Most.

Romániában ez nem jellemző, de például Călin Popescu-Tăriceanu, az ALDE elnöke nemrég elment Sepsiszentgyörgyre, és ott magyarul ígérgetett fűt-fát. Tehát tendencia van rá, csak nem működik strukturáltan.

Hogy látja, meglesz az RMDSZ-nek az öt százalék?

Nem tudom, azon múlik, hogy mekkora lesz az általános részvétel az EP-választáson. Ha magas, akkor jó eséllyel ki fog hullni az RMDSZ, ha mérsékelt vagy alacsony, akkor be fog jutni.

Ha az RMDSZ kiesik, akkor megköszönheti Klaus Johannis államfőnek, hogy rászervezett egy népszavazást, és ezzel felemelte a részvételt?

Ez egy messzemenően rosszindulatú hozzáállás. Mármint Johannisra kenni bármit. Ő egy ilyen ritkás szavú ember, és kétségtelen, hogy a szíve nem a magyarokért dobog, de teljesen nyilvánvaló az is, hogy nem nacionalista politikus, és az idők folyamán meglehetősen ellenállt az illiberális romániai nyomásnak, ami a kormánypártoktól érkezett. Az, hogy az RMDSZ, és önök is bestializálják, nem helyénvaló.

Nem is bestializálás volt, csak egy provokatív kérdés.

Egy rosszindulatú kérdés. Mindenesetre

Tehát az RMDSZ magának köszönheti majd. Mondjuk azzal, hogy nem sikerült mozogósítani, vagy veszített a szavazóbázisából.

Nehéz erre válaszolni, a Szövetség nyilván követett el hibákat, A kérdés inkább az, hogy mennyire van, vagy maradt létjogosultsága egy etnikai alapon szerveződő pártnak. Az RMDSZ jelenleg úgy van elkönyvelve, mint a PSD csatlósa, azon túl pedig úgy, mint a Fidesz feltétlen követője. Az utóbbi kevesebb ellenérzésbe ütközik, de a PSD-vel szembeni haveri viszony nagyon sokakat riaszt el az RMDSZ-től.

Lehet mondani, hogy az RMDSZ egy híd a PSD és a Fidesz között?

Milyen szép megfogalmazás! Tudom, hogy a híd nem egy szép szó a magyar hivatalos médiában, de önök most nagyon ráhibáztak. Mert

Itt az ellenzéki pártok következetesen EU-pártinak mondják magukat, és egyáltalán nem vevők egy illiberális berendezkedésre. A PSD viszont igen, így az RMDSZ afféle bridge over troubled illilberal water-ként funkcionál.

Az nem furcsa, hogy a PSD-ALDE-kormány csatlakozik az európai ügyészséghez, a magyar meg nem? Mi lehet ennek az oka?

Románia később lépett be az Unióba, így valamennyire vulnerábilisabb az Unió fősodrával szemben, ezért ez az engedetlensége is meglehetősen halkabb, mint amit a Fidesz megengedhet magának.

Tehát pusztán megfelelési kényszer ez?

Romániában nem volt különösebben vita az Európai Ügyészségről való csatlakozásról. Itt a nagy és reális harc nemzeti keretek között zajlik, hogy az ügyészség legyen-e pártatlan, vagy soroljon be a politikai többség mögé. Ennek van itthon súlya, az emberek erre receptívek.

Nemrég ismét megszavazta az RMDSZ is a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait, lassan a szavazópolgárok egyáltalán nem értik, hogy pontosan mik is a problémák ezzel. Mik azok?

Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság megfogalmazott több döntést az idők folyamán, amelyen alkotmányellenesnek nyilvánította a perrendtartás és a Btk. több szabályát is. Ennek fényében a parlamentnek módosítania kell, és hozzá kell igazítania a törvényes előírásokat az Alkotmánybíróság döntéseihez. Én azt látom, hogy az AB döntései nagyjából helytállóak.

Nekünk nemrég volt egy totál bunkó igazságügyi miniszterünk, Iordachénak hívták, ő primitíven akarta megoldani a pártelnök ügyeinek eltussolását, illetve a politikusok krémjének számos tagja érdekelt abban, hogy a büntetőeljárás enyhüljön. A kormánykoalíció pártjai és az RMDSZ által megszavazott módosításoknak egy része helytálló, az baj viszont, hogy ennek örvén beraktak olyan elévülésre való előírásokat, amik nagyon problémásak, bizonyos bűncselekményeket pedig kivettek a büntetőtörvény hatálya alól. Ezek elfogadhatatlanok. Dragnea és a transzpartilikus politikai-vállalkozói körnek az érdekeit védik. Röviden: voltak hasznos módosítások, és voltak, amelyek a gazemberek érdekében történtek.

RMDSZ-es gazemberek érdekeiben is?

Esetlegesen igen. Én folyamatban levő ügyekről nem vagyok hajlandó véleményt mondani, mivel nem ismerem az iratcsomót. Jogerős ítéletek után viszont szerintem mondhat az ember véleményt, és nem is ódzkodok ettől. Magyar ügyekben van néhány érdekesség.

Azért ítélték el, mert visszadta a Székely Mikó Kollégiumot az egyháznak. Ezt még én kezdeményeztem egy kormányrendelettel. Tudom, hogy ott törvénytelenség nem történt, Markóval együtt dolgoztam, ismerem emberként, és ismerem az iratcsomót is. Sokan mondják Olosz Gergelyt is, de addig amíg nincs jogerős ítélet, én nem mondanék semmit.

De hát nála már van jogerős ítélet.

Igaz, Geri egy más kategória. Ő valószínűleg bűnös.

Ezt már akkor is tudták, amikor a Fidesz őt szerette volna az RMDSZ elnökének?

Nem tudtuk, akkor még nem volt eljárás ellene. Továbbá itt van ugye Horváth Anna ügye is, ott sincs jogerős ítélet, egyelőre erről sem lehet így beszélni. Aztán itt vannak a kézdivásárhelyi hatvannégy vármegyés fiúk. Anélkül, hogy fikarcnyit is szimpatizálnék a Hatvannégy Vármegyével, azt gondolom, hogy az az ítélet, amit első alkalommal kaptak, és tizenegy hónap börtönbüntetést róttak ki rájuk, tehát annyit, amennyit már leültek előzetesben, azt valahogy mindenki tudomásul vette. Lehet, hogy beszéltek és tettek hülyeségeket, de az öt év börtönbüntetés, amit végleges ítéletben kiróttak utána rájuk, nem igazán helyénvaló ebben az ügyben.

Az RMDSZ-ben nemrég megszűntek a vitafórumok, és kialakult egyfajta belső homogenitás. Ön szerint van-e még arra a fajta liberális megközelítésmódra kereslet az erdélyi magyar társadalomban, amit ön képvisel?

Régi felmérést idézek válaszul, abban az állt, hogy az erdélyi magyaroknak körülbelül húsz százaléka mondta magát liberálisnak, amikor legutóbb erről kérdezték. Úgy vélem, hogy ez nem módosult az elmúlt időszakban sem drámai módon.

Annak hatására sem, hogy arról is vannak felmérések, hogy az erdélyi magyarok egyre inkább magyarországi médiát néznek?

Ennek törvényszerűen van hatása és ellenhatása is. Nem mindenki van elájulva attól itt, hogy a Fidesz miben utazik, és nemzetközileg milyen a megítése.

Ön nemrég kilépett az RMDSZ-ből, miért nem volt, vagy hogyan tűnt el a párton belül az a közösség, amely mondjuk meg tudta volna tartani önt?

Ez a személyes felelősségem. Én mondtam, hogy nem fogok egy negyedik vagy ötödik erdélyi magyar pártot grundolni, nem látom sem értelmét, sem hasznát. Ha valaki látja, akkor adott a lehetősége, Romániában három ember már tud pártot alapítani. De ez nem én leszek. Amire viszont keményen igény volna, az az, hogy legyen egy nem-kormányszintű, szervezett lobbicsoport, fórum, amely egységes, sokakhoz elér, és ebben a liberális, szociáldemokrata, zöld álláspontok képviselve lehetnek. Van egy nagy és elégedetlen tábor, amelynek nem tetszik az RMDSZ iránya, mióta ez az ájult Fidesz-követés fennáll.

Minek köszönhető az ájult Fidesz-követés? Kizárólag a pénznek?

Árnyaltabban látom ezt.

Ez a pénz ugyanis a magyar állami költségvetésnek egy elhanyagolható százalékát jelenti, ugyanakkor helye van annak a pénznek kulturális, közösségi, egyházi berkekben. Az szintén dicséretes, hogy a Fidesz és Orbán Viktor odafigyel a határon túli magyarokra. Viszont az, hogy ezt a pénzt hogyan osztják el, milyen propagandát segítenek vele, az már gyászos.

Világos, de az a kérdés, hogy az RMDSZ Fidesz-rajongása minek köszönhető, ha nem a pénznek?

A jó viszonynak, a támogatásnak, és kétségtelen Orbán Viktor személyes népszerűsége is egy felhajtó erő akár egy választás alkalmával is.

Tehát politikai hasznot remélnek? Hogy azt látják, hogy az itteni szavazók amúgy is szeretik a Fideszt, akkor annak népszerűségre kihathat rájuk is?

Ez ugyan egy kérdés volt, de én megállapításként kezelem, és egyetértek vele. De igen, az emberek széles rétege magyar médiát fogyaszt, jobban érdekli őket, hogy mi van Budapesten, mint Bukarestben. Nyilván, ez a hatás gyűrűzik. Itt Romániában nincs migránsozás, ez nem igazán merült fel témaként. Mostanság talán néhányan próbálják meglovagolni, de ez nem téma nálunk.

Mert senki nem akar idejönni.

Nem éppen így van, menjenek el a Tusa-villába, Kolozsvár mellé a Bükkbe, ez egy szálloda és vendéglő, minden pincér vagy pakisztáni vagy indiai, de egy szót nem tudnak románul. Szóval vannak itt bevándorlók. Csak jobban integrálódnak, kevesebb az ellenérzés irányukba, sokat nem kell foglalkozni ezzel.

És mi kellene ahhoz, hogy az erdélyieket jobban érdekelje, ami Bukarestben van?

Ez nem mindenütt, és nem mindenkivel van így. És általában a nagy témák, mint a korrupció kérdése, igenis érdekli a magyarajkú választót. Vagy az, hogy az egészségügy szar.

Miért szavaznak akkor az RMDSZ-re?

Azért, mert magyarok.

Tehát mindegy, csak magyar legyen?

Sok esetben, sokaknak igen. Nincs igazán jó javaslat a román pártok részéről sem, de mostanság megindult egy harc a magyar szavazók megszerzésére: az USR is, a Cioloş-féle PLUS párt is hajt a magyar szavazókra.

És mi a helyzet a magyar ellenzékkel? Ön volt az, aki személyesen meghívott magyar politikusokat Kolozsvárra a legutóbbi választások előtt, az Együtt képviselőit, például.

Meghívtam az MSZP-t is.

Gyurcsányt nem hívta?

Ara-Kovács Attilával én régi haver vagyok, a DK-val különösebben nincs gondom, csak bejelentették, hogy ők ebbe a határon túli dologba nem szállnak be.

Akkor sincs baj velük, ha a határon túli magyarok szavazata ellen kampányoltak, és elvették volna szavazati jogot?

Hát ezt is meg lehet érteni.

Ön egyetért vele?

Sosem voltam nagy híve a kettős állampolgárságnak, most sem vagyok. De elfogadom, mert az emberek szeretik. Volt egy RMDSZ-elnök Kolozs megyében, akit Molnos Lajosnak hívnak, és ő mondta nekem, hogy „Péter, én 1940-ben születtem Budapesten, senki sem kérdezte meg tőlem, hogy a magyar állampolgárságomat meg kívánom-e tartani vagy sem. Most mi a baj azzal, ha én fel akarom venni a magyar állampolgárságot?” Erre nyilván nem volt mit mondjak.

És ön nem vette fel?

Nekem ez az egy is sok.

Ön is Európai Egyesült Államok-párti?

Abszolút. Föderalista vagyok, s Guy Verhofstadt az ottani politikusok közül a legszimpatikusabb.

És az orbános kamionos kampánya is Európában? Volt egy ilyen kampány, olyan szöveggel, hogy Orbán ellopja a pénzünket.

Én liberális vagyok, és nagyon sok mindenben egyezik a véleményünk.

Miért nem sikerül a magyar ellenzéknek Erdélyben bázist teremteni?

Ezért gondolkodom egy fórumban, aminek katalizátorszerepe lenne, és összefogná ezeket a kezdeményezéseket, embereket. Mert most sorra nyírják ki azokat, akiket ellenvéleményt nyilvánítanak a médiában.

Melyik a legszimpatikusabb önnek a magyar ellenzéki pártok közül?

A magyar társadalom nagy része nacionalista, és a pártok nem veszik észre, hogy úrhatnámok, felsőbbrendűséggel átitatottak, amikor például ide jönnek.

Tehát túl nacionalista az összes magyarországi ellenzéki párt ahhoz, hogy szimpatizáljon velük?

Többnyire. De az LMP például szimpatikusabb, mint mondjuk a KDNP, de ez ugye nem nagy dolog. De olyan, hogy azt mondjam, hogy az egyik követendő legyen, sajnos nincs.

Mit tanácsolna nekik, mit kellene jobban csináljanak, hogy erdélyi szimpatizánsaik legyenek?

Talán a legszimpatikusabb az Együtt volt nekem. Idejött Szigetvári Viktor, és mondtam neki, hogy a Fideszen kívül itt nincs olyan magyar párt, aki gyűjtene Erdélyből szavazatokat. Kérdeztem, hogy erre nem hajtanak? Azt mondták, hogy nem. Kérdeztem, hogy akkor mit kerestek itt? Azt válaszolta, hogy

Tehát azt mondja, hogy nem is akarnak itt bázist.

Igen, én úgy látom. És alig is értenek hozzá. Két-három öreg szocialista van, akik értik Erdélyt, Szabó Vili, Földes György, ők igen, a többiek nem. Na, a Fidesz például ismeri.

És a Jobbik ismeri?

Nem annyira. A szélsőségeseket igen. De Németh Zsolt például tudja, hogy melyik faluban ki él, nem csak azt tudja, hogy ki a pap és a polgármester, hanem ismeri a kocsmárost is, és tudja, hogy hogyan gondolkodnak az emberek. Ő az egyik az öt, Erdélyt legjobban ismerő politikus közül, második helyet nem osztok, és harmadik Orbán. Ez körülbelül így néz ki.

Semjén Zsolt? Hidvéghi Balázs?

Nem kívánok róluk beszélni. Balázzsal jóban vagyok, nem akarom sem dicsérni, sem rosszat mondani róla.

Róla azt mondják, hogy a legtöbb erdélyi Fidesz-szavazat az ő terepmunkájának köszönhető.

Egy jó szakember, maradjunk ennyiben.

Mi lesz az RMDSZ-szel, ha nem lesz meg az öt százaléka? Le kell-e mondania valakinek?

Ez ugyanakkor az egyetlen pillanat, amikor az RMDSZ bukhat. A helyhatósági választások másról szólnak, az RMDSZ-ben nagyon sok jól teljesítő polgármester van, ott nincs gond. A parlamenti választásokon van egy alternatív küszöb, hogyha négy megyében elérnek húsz százalékot, akkor eltekintenek az öt százaléktól. Na, ezt az RMDSZ akkor is meglépné, ha a hasára feküdne. Itt viszont öt százalék van, és nincs pardon.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek sem kellene lemondania? Mégiscsak a magyarság erőpróbájának mondja az EP-választást.

Ó, hagyjanak ezzel! Nem a magyarság erőpróbája. Én úgy látom, hogy itt elég nagy részvétel lesz, az erdélyiek fel lettek csigázva. A tüntetések, az ellentüntetések, a támadható kormánypártiak mindkét oldalt fel fogják csigázni. Attól függetlenül, hogy az embereknek nagyjából gőzük nincs, hogy mi az az Európai Parlament. Az ellenzék és a kormánypárt egymásnak feszülése valószínűleg ennek ellenére sokéves átlagot meghaladó részvételt fog eredményezni.

Ha tizes skálán kellene tippelnie, mennyire valószínű, hogy az RMDSZ kiesik?

Nem tudom, nem is akarok tippelni.

Tegyük fel, hogy bejutnak. Okozhat-e feszültséget, hogy nagyon kifelé áll a Fidesznek a Néppártból a rúdja? Ha kirúgják őket, az RMDSZ nehéz helyzetbe kerül? Döntenie kell, hogy kihez hű?

Kellemetlen helyzetbe kerülnek, de

Van még autonómiája az erdélyi politikusoknak is, vagy most már minden Budapestről vezérelnek?

Sokkal inkább vezérelnek Budapestről, mint Markó Béla idején. Azt sem tartottam dicséretes helyzetnek, hogy egy erdélyi magyar kisebbségi szervezet nem ápol jó viszonyt az anyaország mindenkori kormányával, mint Markó idejében. Hogy ez kinek a hibája volt, azon lehet vitatkozni, de elmúlt. Tehát önmagában, hogy az RMDSZ és a Fidesz-KDNP viszonya javult, ez végső soron Kelemen Hunornak egy eredménye.

Csak éppen átestek a ló túlsó oldalára. Nagyon úgy látszik, hogy a viszonyuk nem egyenlőségen alapuló, és úgy tűnik, hogy ez nagyon sok erdélyi embert bánt. Azért, mert itt van egy regionális tudat.

Az USR egyébként komolyan veszélyes az RMDSZ szavazóira? Nemrég megrendeltek egy felmérést, és az látszott, hogy Kolozsváron például a megkérdezettek negyven százaléka szavazna rájuk, akikből minden tizedik magyar. Ez veszteség az RMDSZ-nek, vagy eleve egy olyan szavazói réteget mobilizálnak, aki úgysem szavazott eddig a magyar pártra?

Nagyon ellenségesen viszonyult az RMDSZ ehhez a felméréshez, de lehet, hogy nem is elsősorban USR-ellenesek, mert velük együtt ülnek a parlamentben. Inkább Cioloş pártjával szemben, a PLUS ellen léptek föl szervezetten és koordináltan. Azt mondják, Kolozsvár mindig kivétel, de az én tapasztalatom szerint az erdélyi nagyvárosokban – és most nem Aradra vagy Temesvárra gondolok, hanem például Nagyváradra, Szatmárnémetire, Marosvásárhelyre –, ahol még sok magyar van, ott bizony konkurenciát jelent az USR-PLUS, és ezt tudja az RMDSZ is. Székelyföldön is jelenthet konkurenciát, elsősorban Sepsiszentgyörgyön, ott elég komolyan támogatják a magyarok ezeket az újabb, tisztább pártokat.

Cioloşt elég könnyű volt támadni a szélsőjobbos múltjával. Ez önt nem zavarja?

Zavarja az embert, persze. Az is kérdés, hogy milyen szemmel nézzük. Hogy 1990-ben egy Szilágy megyei falusi fiú, aki ráadásul rendőrkörnyékről származik, felkerül Kolozsvárra, és az akkori kulturális szférához csapódott, a Vatra Românească-höz...

Kétségtelen, hogy ez számára nem egy dicsőség, és nem is nézi jó szemmel a magyar közvélemény. Ugyanakkor, hogyha azt nézzük, hogy ez az ember EU-biztos volt, és talán a legnehezebb, a legproblémásabb terület, a mezőgazdasági politika területén olyat alkotott, ami EU-s szinten elismerést keltett, és ha azt nézzük, hogy Franciaországban tanult, oda házasodott, akkor a mai, 2019-es Cioloş nem ugyanaz, mint az 1990-es Cioloș. Ha elismerjük, hogy az emberek változhatnak jó vagy rossz irányba, akkor ne bestializáljunk embereket.

De titkosszolgálati kötődései is lehetnek. Ez egy olyan dolog, ami a román közvéleményt jobban érdekli.

Titkosszolgálati kötődésre szóbeszéden kívül nem volt bizonyíték. És ezt azok a pártok mondogatják, akik viszont teli vannak besúgóval.

Létezik mélyállam?

Nincs mélyállam, az a Dragnea fejében van.

Kelemen Hunoréban is van. Ő is beszélt erről.

Az ő fejébe nem látok bele.

Ha változhatnak az emberek, ön szerint Orbán Viktor mennyit változott?

Orbán Viktort nagyon régóta ismerem. A Liberális Internacionálé oxfordi kongresszusán ismertem meg 1991-ben. Annak idején ellenzéki politikus volt, és szimpátiával tekintettem rá. Az utóbbi néhány év történései rossz irányba vitték, rossz irányba változott.

És van visszaút? Reménykedik a megjavulásában?

Nem.

Nagy vita mostanában, hogy szélsőjobboldalinak tekinthető-e a Fidesz. Ön szerint szélsőjobboldali?

A politológusok ezen sokat vitatkozhatnak, hogy mik például egy autokratikus állam ismérvei. Én talán még nem tekinteném szélsőjobboldalinak őket. Autoriternek viszont igen.

Ki csinálja jobban az illiberalizmust, a PSD vagy a Fidesz?

A PSD hideg vizet sem vihetne a Fidesznek ebben a kérdésben. A PSD sokkal inkább egy zsivány banda. Ők az illiberalizmust inkább eszközként használják, hogy a pártatlan igazságszolgáltatást meghekkeljék.

Nem ez az egyetlen Azonnali-cikk, ami az EP-választás romániai lecsapódásával foglalkozik. Itt a többi, jó olvasást!

FOTÓK: Eckstein-Kovács Péter / Facebook