Egészen eltérően szavazott Nyugat- és Kelet-Európa az EP-választáson

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Egy grafikonon vetette össze a Europe Elects a különféle európai parlamenti frakciók nyugat- és kelet-európai eredményeit a május EP-választásokon, azaz azt, hogy hogyan szavaztak a 2004 előtt is tagsággal rendelkező államok, illetve az azóta három hullámban, 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban bevett keleti és déli tagállamok.

A grafikon szerint az adatokat így összesítve

A Néppárt eredményéhez számították a felfüggesztett, bizonytalan sorsú Fideszt is, de néppárti tagpárt győzött Horvátországban, Romániában és Bulgáriában is; míg az ECR szavazatarányához leginkább a lengyel kormánypárt, a PiS sikere tett hozzá.

Mind a lengyel, mind a magyar kormánypárt kapcsolatban volt korábban az Identitás és Demokrácia néven frakcióvá alakuló, nyugati szélsőjobboldali pártokat tömörítő alakulattal, ehhez azonban végül egyikük sem csatlakozott – tehát hiába nagyon alacsony ennek a frakciónak a sikere keleten – 1,3 százalék –, valójában a Fidesz például sokkal inkább hozzájuk áll közel, mint a Néppárthoz, ahol most maradni próbálnak.

A balközép-szociáldemokrata S&D keleten 16,5 százalékot szállított, míg nyugaton 19 százalékot; míg a liberális Renew Europe keleten 11,2, nyugaton 13,4 százalékot hozott össze – ezzel

(Magyarországon az ellenzék pártjai közül az MSZP és a DK az előbbit, a Momentum az utóbbi erősíti.)

A hivatalos szélsőjobb mellett keleten a szélsőbaloldali GUE/NGL pártjai sem teljesítettek jól – a legtöbb helyen, így Magyarországon nincs is olyan tagpártjuk, ami indult a választáson –, egyedül Cipruson és Csehországban szereztek képviselői helyeket. Ugyanígy elmaradt keleten a zöldhullám is: nyugaton 13,8 százalékot hoztak a zöldek, keleten 2,2-t.

FOTÓ: A berlini fal / Pixabay