+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. június 14. péntek, 13:17
Bár Salviniék csak az ötödik legnagyobb frakció tudtak lenni az új EP-ben, az AfD vezére talált egy olyan számítási módszert, amivel ők tűnnek a legerősebbnek.

Miután az Azonnali elsőként számolt be arról a magyar sajtóban, hogy kik alkotják az új, az eddigi ENF-frakción alapuló Salvini-féle szélsőjobbos frakciót, annak egyik alapembere, a német bevándorlásellenes AfD-t társelnöklő Jörg Meuthen adott egy érdekes interjút. A Junge Freiheit – ez egy német nemzeti-konzervatív, az AfD gondolatiságához közelálló, példányszámait a printsajtó válsága ellenére is növelni tudó hetilap – főként azt tudakolta Meuthentől, hogy előreláthatóan milyen konfliktusok, érdekellentétek várhatóak ott.

 

Bár az EP-választás előtt sokan számítottak arra, hogy összeáll majd egy nagy közös frakcióvá az európai szélsőjobboldal, ez végül nem jött össze, Matteo Salvini olasz Lega pártja (28 EP-képviselő) mellé a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés (22 szék), a német AfD (11 szék), az osztrák FPÖ (3 mandátum), a flamand Vlaams Belang (szintén 3), a Finnek (2 mandátum), a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia (2 képviselői hely), valamint a Dán Néppárt és az Észt Konzervatív Néppárt szállt be 1-1 képviselővel. Ez összesen 73 mandátum, ezzel a jobbközép Európai Néppárt, a balközép S&D, a progresszív Renew Europe (ex-ALDE) és a Zöldek után a szélsőjobb csak az ötödik legnagyobb frakció lett az Európai Parlamentben. Jörg Meuthen ezt úgy kommentálta az interjúban, hogy szerinte még lehetnek újabb csatlakozók, hiszen az ECR-frakcióban túlságosan domináns a lengyel nacionalista-konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS).

 

Meuthen elmondja, a frakcióalakítási tárgyalások során az AfD igyekezett integratív lenni, és ezt a jövőben is folytatni fogják, az ECR-frakcióval (hogy ők kik, azt itt foglaltuk össze) például szorosan együtt szeretnének működni az EP-beli szavazások során. És nem csak velük, hanem a brit Brexit Párttal, az olasz Öt Csillag Mozgalommal és a néppárti frakcióban helyet foglaló Fidesszel is: 

 

„Ha őket mind összeszámoljuk, azt kapjuk, hogy mi vagyunk a legerősebbek az új Európai Parlamentben. És nyugodtan induljanak ki abból, hogy ez megmutatkozik majd a szavazások során!”

 

A különböző nacionalista pártok közötti borítékolható konfliktusokat Meuthen próbálta elkenni. A kérdésre, miszerint hogyan oldható fel az AfD európai pénzügyi szabályokat betartatni kívánó szigorú álláspontja a Lega további költségvetésihiány-növelő politikájával, Meuthen azt mondta, ők lényegében „az olasz álláspont mellett” vannak, miszerint egy EU-tagállam költségvetési politikája nemzeti hatáskör és felelősség kell maradjon.

 

Jörg Meuthen egyébként pár hónapja az Azonnalinak is adott interjút Strasbourgban, akkor rajtunk keresztül üzente meg a Fidesznek, hogy hagyja már ott a CDU/CSU-t és az Európai Néppártot.

 

FOTÓ: Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Többször is meg kellett szakítani az új választást követelő lakosok miatt az ülést Gödön, mielőtt sikerült volna újabb 30 napra felfüggeszteni a momentumos polgármestert, Balogh Csabát.

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás