+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Kulcsár Árpád
2019. június 10. hétfő, 09:47
Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Milyen lenne egy magyar tudóskolónia a Holdon? Hogy fejti meg a világot az Orbán-rendszer egyik főideológusa? Be lehet-e mutatni Kolozsvárt versekkel, novellákkal és térképekkel? Itt a Könyvhét, az erre megjelenő millió könyv közül ajánlunk párat!

Sikerült elolvasni mindent, amit a Könyvfesztiválon pár hónapja beszereztél? Ha nem, akkor készülj a legrosszabbra, hiszen itt van az év másik hatalmas könyves eseménye, a Könyvhét,

 

amit idén nem a Vörösmarty téren tartanak, hanem a pesti Duna-korzón június 13. és 17. között.

 

A Könyvhétre idén is rengeteg kiadvány jelenik meg, ezek közül szemezgettünk. Ajánlónk persze közel sem teljes, de úgy látjuk, hogy ezekre a könyvekre mindenképp érdemes lesz vetni egy pillantást a Duna-parti standoknál, persze attól függően, hogy kit mi érdekel: van itt széppróza, líra, horror, történelem, krimi, sci-fi, fantasy –  tényleg minden is!

 

+++

 

Ripp Zoltán (szerk.): Kérdések és válaszok a rendszerváltásról (Napvilág Kiadó)

 

Harminc éve rendszert váltottak Magyarországon, amely rendszerváltás sikerességét a mai napig több szempontból vitatják sokan,

 

nem véletlen, hogy az eseménysor hivatalos neve mellett módszerváltás és gengszterváltás néven is él a köztudatban.

 

A Napvilág Kiadó sorozatának új kötete erről az időszakról szól a szokásos kérdés-válasz formában, felvonultatva a főbb szereplőket és eseményeket a korszakból, amelynek hatásait máig érezzük.

 

Blake Crouch: Hamis emlékek (Agave Könyvek)

 

A hamis emlékek beültetése klasszikus sci-fi toposz, ha más nem, legalább Philip K. Dick Emlékmás című novellája és a belőle készült film(ek) eszünkbe juthatnak róla. Ezt az alaphelyzetet vizsgálja most meg újra Blake Crouch, a Wayward Pines-trilógia és a Sötét anyag szerzőjének új regénye.

 

Új könyvében egy új betegség áldozatai egy olyan életre emlékeznek vissza, amit soha nem éltek le.

 

Egy New York-i rendőr és egy neurológus kezd el nyomozni az ügyben, mindezt olyan erővel, amely nem csak az elménket támadja meg, hanem magát a múlt szövetét is – ennek következtében elkezd megsemmisülni az általunk ismert világ. De hogy lehet helyrehozni a dolgokat, amikor maga a valóság is folyamatosan változik és fokozatosan darabjaira hullik szét körülöttük?

 

 

Végel László: Temetetlen múltunk (Noran Libro)

 

Mostanság reneszánszukat élik az életrajzi művek, gondoljunk csak Nádas Világló részletekjére, vagy arra, hogy Bereményi Géza is írt egyet, az ősszel fog megjelenni. Végel László is ezzel jelentkezik, és tekintve, hogy

 

ő amúgy is a vajdasági kisebbségi lét nagy térképésze, akinek bőven volt kaland és feszültség az életében, 1992-ben például a délszláv háború idején bujkálnia kellett,

 

mikor a hatalom nemkívánatos személynek minősítette. Persze ennél több egy ember élete, és az életrajzi regény sikere sem azon múlik, kinek milyen kalandjai voltak. Végelben azonban meg lehet bízni, hogy kíméletlen alapossággal és kritikával kezeli majd a történteket.

 

Peer Krisztián: Nem a sajátod (Jelenkor)

 

Nagyon nehéz elvonatkoztatni attól a zajos, erőteljes gyászmarketinggel megspékelt sikertől, amit Peer Krisztián előző, 42 című kötetével ért el, amely a szerző elhunyt szerelme köré épült.

 

A Nem a sajátod azt mondja magáról, hogy gyászmunka új szerelemben.

 

Hogy a kétségtelenül tragikus élettörténeti eseményeken túl mi teszi erőssé ezeket a szövegeket, arról nehéz beszélni. Döntse el majd az olvasó!

 

Békés Márton: Fordul a szél (Terror Háza)

 

Bár a napi politikai birkózásban néha teljesen véletlenszerűnek tűnik, hogy mit csinál a Fidesz és Orbán Viktor, vannak a kormánypárti oldalon olyanok, akik igyekeznek mindezt valamiféle elméleti keretbe foglalni: ilyen Békés Márton, akinek új könyve nagyjából erről szólhat a fülszöveg alapján:

 

„A nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás összekapcsolódott egymással: ennél nincs erősebb gátja a globalizációnak.”

 

Szóval aki a napi szinten hallott, gyakran elég egyszerű kormánypárti polikai kommunikáción túl mélységében is szeretné megismerni, hogy milyen gondolatiság áll a Fidesz politikája mögött, annak ez a könyv jó választás lehet.

 

Simon Stålenhag: Elektronikus ​állam (Agave Könyvek)

 

Simon Stålenhag csodálatos sci-fi grafikáival már több alkalommal is megismerkedhetett a nagyközönség, most azonban a szép képek mellé történet is jár, amiből már készül a film is persze.

 

1997-ben egy elszökött tinédzser a sárga játékrobotjával nyugat felé tart egy különös Amerikában.

 

A vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Ahogy az autójukkal a kontinens szélére érnek, egy olyan világ tárul eléjük, amiben mintha a civilizáció hosszú küzdelem után megadta volna magát. Miben reménykedhetnek?

 

 

Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint (Pesti Kalligram)

 

A Kitömött barbár óta úgy vagyunk vele, hogy Péterfytől minden érdekes: bár fogalmunk sincs, Puskinnak mi köze ehhez a történethez, amelyből részletek elolvasása után arra jutottunk, hogy a rendszerváltás körül ugyanúgy játszódik, mint a közvetlen jelenben,

 

Péterfy minden jel szerint egy kelet-európai nagyregényt írt,

 

ahol a kelet-európaiság meghatározó: szocializmus, a szocializmus vége és posztszocializmus, azaz valamiféle társadalmi genézisre számíthatunk.

 

Neil Gaiman: Sandman – Az Álmok Fejedelme I. (Fumax)

 

Nem ez lesz az első nekifutás, hogy megjelenjen magyarul az 1988 és 1996 között futó képregénysorozat, ami naggyá tette Neil Gaimant: az első négy gyűjteményes kötet már megjelent magyarul 2009 és 2011 között a Cartaphilus gondozásában. 

 

Most a Fumax és a Trillian Képregénybolt közösen esik neki a sorozatnak, amelynek főszereplője Álom, avagy Morpheus, avagy Sandman, az Álmok Fejedelme,

 

aki a történet elején kiszabadul börtönéből, ahová a huszadik század elején véletlenül zárták okkultisták. Álom tehát visszatér birodalmába, hogy bosszút álljon és visszaszerezze trónját, ez az eseménysor pedig a való világban is komoly hullámokat vet.

 

Gaiman a Sandmannel rendkívül emlékezetes saját mitológiát teremtett, amivel örökre beírta magát a képregény és a fantasy történetébe: reméljük, most lesz annyi kraft a dologban, hogy végigérjünk a teljes történeten: az új kiadás más bontásban hozza a történetet, az első kötetben az első húsz fejezet szerepel majd, a limitált kiadás pedig bőrkötéses lesz, és lesz benne mindenféle extra.

 

 

Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt (Magvető)

 

Nádasdy Ádám klasszikus bölcsész-polihisztor, nem elég, hogy fantasztikus újrafordításai vannak (Shakespeare, Dante), hanem remek nyelvész is, sőt, még nótafellépése is volt. És

 

nem utolsósorban költő, olyan, amilyen kevés van Magyarországon: aki egyszerre ismeri a klasszikus formákat és filozófiát, de könnyedén tájékozódik a jelenben is.

 

Személyességgel átitatott költészet az övé, amolyan vallomásszerű és szelíd, olyan fajta, amitől nőni szokott az önismeretünk.

 

Rusvai Mónika: Tündöklő (Gabo SFF)

 

Új magyar fantasyszerző debütál a Gabo SFF-nél. Húsz éve az utolsó szigetkirályságot elpusztította a vihar képében érkezett Sárkány. A tengerik népe az addig tiltott, ősvadonnal borított szárazföldre menekült, hogy ott építsen fel új birodalmat.

 

Erthol, a fiatal lovász, aki sosem ismerte a régi világot, a titokzatos Viharhozó nyomába eredve akaratlanul is részese lesz egy átkoktól sötét és féligazságokból összeálló legendának,

 

amely hamarosan nemcsak az ő sorsát, de egész országáét is a pusztulás peremére sodorja. Rusvai Mónika neve ismerős lehet a tavalyi Az ​év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 című kötet olvasóinak, ott egy mesefeldolgozással jelentkezett.

 

Berta Ádám: Nem attól vizes a hal (Kalligram)

 

Berta Ádám harmadik regénye egy huszonéves fiatalember, Karcsi „szintet lépését” mutatja be, azaz az első komoly kapcsolatát. No persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy akkor mélyreható lélekelemzés lesz a könyvben, vagy esetleg a mai fiatal generációról szeretne beszélni,

 

a szerzőtől ugyanis nem ezt szoktuk meg, hanem álnaiv, minimalista szövegeket.

 

Ennek a történetnek központi konfliktusa például egy kölcsönadott körző, ami a lány apjáé, és Karcsi minden erejét beveti, hogy megoldja a szituációt. „Berta Ádám regénye az ismert irodalmi hagyományhoz, a hasonmástörténetekhez illeszkedik, de váratlan és fenyegető tanulságaival át is értelmezi azokat. Irodai hétköznapok és egy Radnóti-rajongó édesanya emléke: a Nem attól vizes a hal vegyes hozzávalókból állít össze egységes és bizarr, kételyekkel teli világot” – írja a fülszövegben Garaczi László, és mi kíváncsian várjuk, ebből mi sül ki.

 

Orbán Ottó: Barbarus utazásai (Magvető)

 

Ki olvas ma már útirajzokat? Gondoljuk, kevesen.

 

Na de itt Orbán Ottó útirajzairól van szó,

 

azaz egy indiai és egy Szovjetunióban történő, mindkettő több évtizeddel ezelőttről. Ezek önmagában is érdekesek lennének, Orbán prizmája azonban a nyitott gondolkodóé, az íróé, aki szomjazza az ismeretlent. Mára meg már korrajz is.

 

Egressy Zoltán: Hold on (Jelenkor)

 

Amikor arról van szó, hogy a fantasztikus irodalmat nem értékeli a hazai szépirodalmi közeg, mindig felmerül, hogy a fantasztikus irodalom olvasótáborának meg lövése sincs arról általában, hogy mi történik a szépirodalmi közegben. Jó példa erre az, hogy Egressy Zoltánnak 2014-ben megjelent egy könyve, aminek az az alaphelyzete, hogy egyszer és mindenkorra eláll a szél.

 

Ha a Százezer eperfa alapötlete alapján simán olvashatónak tűnik spekulatív/fantasztikus vonalon, akkor mit mondjunk új regényéről, a Hold onról, ami

 

a jövőben játszódik, amikor a Holdat kolonizálta az emberiség, Budapesten monarchia van, Liverpoolt elárasztotta a tenger, a pisai ferde torony meg összeomlott?

 

Szóval ha önmagában nem elég, hogy a Portugál című dráma szerzője új regényt írt, akkor már csak azért is érdemes csekkolni, hogy mit kezd az alapvetően sci-fis helyzettel valaki olyan, aki alapvetően nem a sci-fis berkekben mozog Magyarországon.

 

 

H. P. Lovecraft: Onnan túlról (Helikon)

 

A Könyves Kálmán rendszeres olvasóinak nem lehet ismeretlen H. P. Lovecraft neve, hiszen mind általában a horrorról, mind róla és hazai rajongóiról írtunk már hosszabban. A horror és a weird ősatyjának életműve nagyrészt megjelent már magyarul,

 

most pedig a Helikon-zsebkönyvsorozat hetvenötödik darabjaként lesznek elérhetőek legjobb történetei,

 

ráadásul kicsit átgondolt, javított fordításban. Aki most kezdene el ismerkedni a kozmikus rettenet mesterével, az nem is találhat ennél jobb alkalmat – könnyebb lesz cipelni ezt a zsebkönyvet a strandra, mint a keménytáblás, háromkötetes, nagyméretű összkiadást.

 

Bob Dent: A vörös város (Helikon)

 

Hogy fonódott össze politika és művészet száz éve? Hogy lehet, hogy a később olyan borzalmakhoz, tömeggyilkosságokhoz vezető kommunista eszme a XX. század elején (és még sokáig) a legnagyobb elmék és a legnagyobb művészek közül is sokak számára annyira vonzó volt?

 

A magyar Tanácsköztársaságban az akkori magyar szellemi élet színe-java szerepet vállalt – Bartók és Kodály, Móricz és Balázs Béla, és még sokan mások. De miért?

 

Ennek ment utána új könyvében Bob Dent Magyarországon élő angol történész.

 

Kolozsváros – Irodalmi kalauz (Park)

 

Az Azonnali rendszeres olvasói tudják, hogy nem ismeretlen terep nekünk Kolozsvár, a Park új kötete azonban izgalmas megközelítést kínál az erdélyi városhoz: ez a kötet a kortárs magyar irodalom elismert nagyjainak és kevésbé ismert, de tehetséges fiataljainak a műveiből közöl válogatást Bodor Ádámtól Szabó T. Annán, Térey Jánoson és Tompa Andreán át Vida Gáborig.

 

A Kolozsvár tereit, utcáit, ikonikus épületeit és a város természeti környezetét megelevenítő verseket, regény- és novellarészleteket régi és új, a 17. századtól a 20. század végéig terjedő időszakból származó várostérképrészletek illusztrálják.

 

Jól hangzik? Eléggé! A kötetben közölt szövegeket Balázs Imre József és Daray Erzsébet, a térképeket Bartos-Elekes Zsombor válogatta.

 

Az Atyák tanításai (Magvető)

 

Az Atyák tanításai a rabbinikus hagyomány legfontosabb szövegéből, a Talmudból való bölcs mondások, aforizmák gyűjteménye, amely

 

önálló kiadványként, modernizált magyar nyelvű fordításban most lát először napvilágot.

 

A könyv magyar szerzők által írt, a legszélesebb olvasóközönséghez szóló kortárs kommentárjai a magyar zsidóság sokszínűségéről is tanúskodnak. A könyv útmutató olvasmány: az ókori bölcsek ma is aktuális üzeneteit kívánja megfejteni.

 

Roger Crowley: Hódítók (Park)

 

Ha azt mondjuk: gyarmatbirodalom, akkor első körben nem biztos, hogy Portugáliára gondolunk, hiszen Britannia, Franciaország vagy éppen Spanyolország a modern korban sokkal látványosabb birodalmat épített, mint a kis ország az Ibériai-félszigeten.

 

Pedig ugye a portugálok voltak az első menő srácok a grundon, akik kitalálták ezt az egész gyarmatbizniszt.

 

Erről a fordulatos és egészen meglepő sztoriról, a portugál gyarmatbirodalom történetéről és uralkodói mohóságáról írt könyvet a népszerű történész, Roger Crowley, aki korábban a tengeri birodalmakról és a Velencei köztársaságról írt könyvével már elkápráztatta a magyar közönséget is.

 

 

Pető Andrea: Láthatatlan ​elkövetők (Jaffa)

 

A ​kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról.

 

A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben.

 

A kötet elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját.

 

Edgar Cantero: Kotnyeles kölykök (Fumax)

 

Ha valaki ismeri a Scooby-Doo című rajzfilmet, annak nem kell nagyon magyarázni, hogy miről szól ez a regény. Ha valaki nem ismerné: egy csapat fiatal srác és egy beszélő kutya egy hippibuszban utazgat egy nagyon furcsa Amerikában, ahol minden második sarkon szellemjárta épületekbe botlanak, a szellemekről azonban mindig kiderül, hogy csak piti bűnözők használták álcának az egészet.

 

A spanyol Edgar Cantero regényében a Scooby Gangra nagyon hasonlító csapat évekkel ezelőtt, egy balul elsült nyomozásuk után feloszlott,

 

most azonban felnőttként újra összeáll a csapat, hogy megfejtsék, mi is történt velük valójában évekkel korábban.

 

Ez pedig egyszerre vicces, nyomasztó, és mivel iszonyatosan jól van megírva, kifejezetten szórakoztató történet.

 

Kondor Vilmos: A budapesti gengszter (Libri)

 

Gordon Zsigmond újságíró, nyomozó történetének vége van, már abban az értelemben, hogy a modernkori magyar krimi egyik legfontosabb könyvsorozata, a Bűnös Budapest-ciklus kronológiailag utolsó kötete évek óta az 1956-ban játszódó Budapest novemberben.

 

Gordon korai életéből azonban még bármit ki lehet hozni,

 

többek között ezen dolgozik az elmúlt években a Kondor Vilmos álnéven alkotó író. A Könyvhétre megjelenő új sztori ráadásul fizikailag elszakad Budapestről, és a szesztilalom Amerikájába kalauzol minket, ahol a fiatal Gordon egy magyar származású gengszter nyomaira bukkan, és nyilván veszélybe kerül az élete.

 

Forgács D. Péter: A bürokrácia szociológiája (Kossuth)

 

Nehéz elképzelni még két olyan szót, ami alapján instant elalszik az ember, ha egymás mellé rakjuk őket: bürokrácia és szociológia. Ennek ellenére kifejezetten érdekes kötetnek bizonyulhat a bécsi szociológus, Forgács D. Péter tanulmánya, ami azt vizsgálja meg, hogy

 

kik is ezek a bürokraták?

 

Mindennapjainkban rendszeresen szembesülünk állami hivatalnokokkal, hivatalokkal, állunk sorba dolgaink intézése közben, az azonban nagyrészt rejtve marad, hogy adott időpillanatokban kik is alkotják a bürokráciát, és hogy mit árul ez el a társadalmunkról Közép-Európában.

 

 

Cso Namdzsu: Született 1982-ben (Athenaeum)

 

Ez a regény elég nagy vihart kavart Dél-Koreában: egy fiatal nő életét követi nyomon születésétől kezdve,

 

aki folyton a nemi megkülönböztetés áldozatául esik, és ez egyre jobban kihat felnőttkori énjére.

 

Tehát feminista regény, és ez minden bizonnal elriaszthat néhány olvasót, holott végtére is tényleg csak annyi van, hogy összefüggés minden esetben kimutatható, ha valakit a második nemhez tartozónak kezelnek egész életében. A regény pedig felfejti egy folyamat stációit, amelynek pszichózis lesz a vége.

 

Nnedi Okorafor: Halálmegvető (Agave Könyvek)

 

Nnedi Okorafor hiába évek óta az amerikai fantasztikus irodalom – és ezen belül is az afrofuturista irányzat – emelkedő csillaga, eddig csak egy-két novellát olvashattunk tőle magyarul. Az Agave Könyvek azonban a Könyvhétre elhozza a World Fantasy-díjas Halálmegvetőt.

 

A ​posztapokaliptikus Afrika egyik vidékén népirtás zajlik, törzsek vére áztatja a földet. Egy nő, aki túlélte a faluja földig rombolását, és akit megerőszakolt az ellenség tábornoka, a halálban reménykedve a sivatagba megy, és gyermeke születik:

 

erről a különleges varázserővel megáldott, számkivetett gyermekről szól a regény,

 

amiből George R. R. Martin produceri felügyelete alatt készít sorozatot az HBO.

 

Ungvári Tamás: Gólem és a prágai rabbi (Scolar)

 

Ungvári Tamásnak akkora már az életműve, hogy csak úgy kapkodja a fejét az ember, ha képben akar maradni: fordított drámát, írt eszmetörténetet, regényt, kalandregényt, stb.

 

Mostani könyve az apokrif iratok legendás zsidó mitológiai lényét, a gólemet járja körül.

 

A professzor e legendakör eredetét és továbbélését, illetve a teremtés, alkotás lényegét magyarázza, felhasználva ehhez az okkultizmus és a kabbala vonatkozó ismereteit. Ungvári kultúrtörténete mágikus, misztikus utazás a földön túli dolgok világába – áll a fülszövegben.

 

Tóth Krisztina: Fehér farkas (Magvető)

 

Az nem kérdés, hogy Tóth Krisztina költőként megkerülhetetlen a kortárs magyar irodalomban. Ha pedig egy egy ennyire babérkoszorús szerző prózával jelentkezik, abban mindig van valami feszültség, drukkolunk neki. Még akkor is, ha ezt nem először teszi, két évvel ezelőtt ugyanis már kijött egy tárcákat tartalmazó könyve, a Párducpompa.

 

Tóth történeteinek – úgy fest– egy bérház biztosít helyszínt, egymás után ismerjük meg a lakók életének egy egy drámai pillanatát,

 

ezek sűrítményei a novellák, s arról tanúskodnak, hogy mennyire nem vagyunk a saját történeteink ura, mintegy a narratívák viharában, azoknak kénye-kedve szerint élünk, és hogy egy véletlen, vagy konstans folyamat hogyan tudja az életünket felborítani.

 

 

Pál Sándor Attila: Balladáskönyv (Magvető)

 

A szépirodalmi balladát valahogy Aranyon kívül senki nem igazán tudta emlékezetesen művelni a magyar irodalomban, Pál Sándor Attila ehhez a hagyományhoz nyúl vissza, és erre építi fel új verseskötetét.

 

A szerző Düvő című kötetében már megmutatta, mennyire könnyedén és jól bánik a népi formákkal, mennyire olajozottan tudja ezt a kortárs megszólalással működtetni.

 

A szövegeknek nem csak az a tétje, hogy az aranyi hagyományt újraértelmezze, hanem az is, hogy rögzítse a megszűnő hagyományos falusi világ egy stádiumát is, ilyen módon egyfajta közösségi költészetként is értelmezhető.

 

Szilágyi István: Katlanváros (Magyar Művészeti Akadémia)

 

Sokszor gondolkodunk Erdélyben arról, hogy a kilencvenes években, miután a Magyarország és Románia között a sajátos vasfüggöny lehullott, mégis

 

mi nehezítette a határon túli íróknak az átjutást, miért nem történt az, hogy Szilágyi István regényei, a Hollóidó, a Kő hull apadó kútba hirtelen meghódították volna a magyar közönség egészét?

 

A választ persze nem itt fogjuk erre a kérdésre megadni, de tény, hogy Szilágyit nehezen kerülheti meg a szakma.

 

Ez az új könyv az 1968 és 1988 között írt tárcáit gyűjti össze, amelyeket a kolozsvári Utunk folyóiratba írt, és amelyekből nem csak egy élettörténet, hanem a kolozsvári és erdélyi kisebbségi művészeti közeg, kulturális figurák térképe is megrajzolható, ilyetén személyes és kortörténet egyaránt.

 

Sándor Iván: A korszak új tekintete (Magvető)

 

Sándor elég gyakran ír esszéket, főleg irodalomról, és arról, hogy annak hogyan sikerül értelmezni a jelen és a jövő eseményeit. Valami ilyesmire számíthatunk most tőle:

 

Shakespeare-ről, Kertészről, Kafkáról gondolkodik a szerző.

 

Az mindenképp szeretni fogja, aki szereti, ha a történelemre nem csak tények, hanem pontos értelmezések mentén reflektálunk. Az írók ugyanis gyakran pontosabban látják az eseményeket, mint a társadalomtudósok.

 

Závada Pál: Hajó ködben (Magvető)

 

Úgy tűnik, hogy Závada Pál jól érzi magát a történelmi tragédiák között. Az, hogy jól érzi magát, annyit jelent, hogy bátran nyúl bele a darázsfészekbe, és ábrázolja az extrém társadalmi körülmények közt az embert. Míg 2016-os műve, az Egy piaci nap az 1946-os kunmadarasi zsidó progromot ábrázolja, addig

 

a Hajó a ködben az ország akkori legnagyobb vállalata, a Weiss Manfréd Művek munkatársait követi nyomon az 1944-ben, ahogyan próbálnak túlélni: ki így, ki úgy.

 

Závada könyvei eseményszámba mennek a Jadviga párnája óta, van egy elég széles közönségbázis, amely egészen biztosan mindig elolvassa az új könyveket, külön öröm ezért, hogy a szerző ilyen kényes kérdéseket feszeget.

 

 

Sárközi Mátyás: Margit (Kortárs Kiadó)

 

Sárközi az egyik felmenőjéről, a 20. század elejének egy kultikus nőalakjáról, Vészi Margitról írt életrajzi regényt. Molnár Ferenc első felesége azon kevés magyar nők egyike volt, akinek sikerült nem csak a hazai üvegplafont, hanem több kontinenst is meghódítania, olyannyira, hogy

 

még a zeneszerző Puccini is teljesen belezúgott.

 

Sárközi Mátyás 1956-ban emigrált Londonba, ma is ott él, nagyanyja neki írt levelei képezik a könyv történeti gerincét. Aki kíváncsi egy legendás élettörténetre, amelyekben a párizsi szalonok és a berlini bohémélet is megjelenik, az ki ne hagyja!

 

Schein Gábor: Megleszünk itt (Magvető)

 

Schein prózájáról az első szó, ami az eszembe jut, az a visszafogottság, annak ellenére, hogy

 

a Svéd például többet elmondott a mai magyar társadalom milyenségéről, mint sok-sok szociológiai elemzés, pedig nem is föltétlenül ez volt a célja.

 

A kiadó írja: „Schein Gábor sűrű szövésű, több szálon futó regénye arra a kérdésre keresi a választ, mit kezdhet az ember az életével; mi választ el és mi köthet össze embereket, akik szomszédai egymásnak, ugyanakkor idegenek a saját létezésükben.” Nagyon várjuk.

 

Szeifert Natália: Mi van veletek, semmi? (Pesti Kalligram)

 

Szeifertet legutóbbi könyve miatt nagyon sokan elkezdték kedvelni, leginkább azt emelték ki erénynek vele kapcsolatban, hogy sikerült a szexualitásról úgy beszélnie, ahogyan keveseknek, nyíltan, csapdák nélkül, és mégis érzékletesen. Új könyve a 2010-es évek Magyarországáról szól, vagy inkább a magyarokról,

 

a harmincas, negyvenes generációról, akinek tagjaival nem igazán történik semmi.

 

Akkor minek olvasni? Hát mert várhatóan egy jó korrajzot kapunk belőle, mert sokan magunk is azok vagyunk, akik munka után ülünk a kocsmában, és nem történik semmi. Ami meg történik, nagyjából annak sincs sok súlya.

 

 

Horváth Márk, Lovász Ádám, Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni (Prae)

 

Mi történik, ha a mindenható embert kimozdítjuk eladdig stabilnak hitt ontológiai helyzetéből, és úgy vizsgáljuk meg, mint a környezetében lévő többi létezőtől, a flóra és fauna burjánzó lényeinek sokaságától, sőt a szervetlen vagy gépi entitásoktól egyáltalában nem elütő organizmust?

 

A kötet szerzői arra kérdeznek rá, hogyan változik meg az ember státusza a modernitás humanista gondolatkolosszusának kritikájával.

 

Filozófiai, antropológiai és esztétikai faggatózás révén dekonstruálják az ember hagyományos, esszencialista elgondolásait és tudományos, művészi képződményeit, hogy az animal studies, a kibernetika vagy az ökokritika egyes eredményeit számba véve eljussanak az embertelen, valamint az ember utáni állapotok olykor rémisztő, hús- és zsigerorientált, esetenként posztapokaliptikus, vagy egyszerűen csak entrópiába forduló vízióihoz.

 

Farkas Balázs: Lu purpu (FISZ)

 

A Nyolcasok című, kisregényekből összeálló regény, illetve az Ismétlés című novelláskötet utána legutóbb egy teljesen ingyenes novelláskötet jelent meg Farkas Balázstól Embertest címmel, amiben horrornovelláit gyűjtötte össze.

 

Őszintén megmondom, hogy a fülszöveg alapján lövésem nincs, hogy ez a kisregénye miről szól pontosan,

 

mindenesetre Farkas Balázs novelláit szeretem, a borító meg király, úgyhogy csak itt hagyok pár mondatot a fülszövegből: „A Lu purpu gyors lefolyású, intenzív, sötét tónusú, de humoros kisregény, amely a hétköznapokból pillanatokra kiszakító nyaralást, az idegen helyeket, élményeket és különcöket ünnepli.”

 

Átnyálaztad ezt, és még mindig olvasnál könyvekről? Könyves Kálmán mindig segít, csak kattints ide!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel azonban Egert behúzta az ellenzék, Oroján Sándor max a közgyűlésbe ülhet majd be.

Független polgármester váltja a MIÉP-es, egyébként Mi Hazánk által is támogatott településvezetőt a 19. századi zsidó perről elhíresült Tiszaeszláron.

Bojko Boriszov attól tart, hogy az EU folyamatos Erdoğan-kritikája miatt Törökország migránsok százezreit szabadítja Európára.

Történelmi győzelmet aratott a parlamenti választásokon a lengyel kormánypárt. De mi ennek az oka? Gyorselemzés!

Az elmúlt évtizedek leggyomorforgatóbb kampánya volt a mostani, a Fideszt nem veszi be a városvezetésbe, az egyliteres polgármesterfröccsöt pedig még nem itta meg Karácsony Gergely.

A hét kérdése

Annyira szoros a verseny Karácsony Gergely és Tarlós István között, hogy kíváncsiak lettünk, az Azonnali olvasói kire szavaznának. Szóval rajta!

Azért ide elnéznénk

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár október 10-től.

Tizenöt éve jelent meg a folkmetálos Dalriada első lemeze, a Fergeteg. Ennek alkalmából különleges koncerttel készül a zenekar október 11-én. Vendégek: Nevergreen, Dying Wish.

Underground zenei fesztivál a Fészekben október 11-től!

A magyar kisebbségek politikai integrációjának lehetőségei és korlátai a két világháború között. Október 15. Izgi lesz!

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás