+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 27. hétfő, 14:13
Liviu Dragnea három és fél év büntetést kapott egy korrupciós ügyben. Egy korszak ért véget ma a Szociáldemokrata Párt történetében.

Három és fél év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a román Legfelsőbb Bíróság Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt, a román alsóház elnökét egy korrupciós bűncselekmény miatt.

 

A pártelnököt hivatali visszaélés bűncselekményében találta bűnösnek az öttagú testület. A döntés jogerős, a PSD elnökének ma fel kell adnia magát az ország valamelyik rendőrörsén, és el kell kezdenie a büntetés letöltését. Az ügy, amelyben elítélték, Teleorman megyéhez kapcsolódik: az ügyészség szerint egy itteni árvaházban fiktív személyzetet alkalmaztak, azaz papíron dolgoztak ugyan ott, de gyakorlatilag a PSD megyei szervezeténél dolgoztak, aminek akkoriban Dragnea volt a vezetője. Fizetést azért felvettek az árvaházi munkáért.

 

A vádiratot a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) állította össze 2016-ban, és 2017-ben került bíróság elé. Az ügyben négy gyanúsított a büntetés enyhítése érdekében terhelő vallomást tett magára és a pártelnökre nézve. A DNA szerint Dragnea közrejátszott abban, hogy két alkalmazott folyamatosan kapja a fizetését, holott sosem jelentek meg a munkahelyen. A pártelnök ügyvédei azzal védekeztek, hogy Dragneának megyei tanács és PSD szervezeti elnökként nem volt befolyása a gyerekvédelmi igazgatóság munkájára, csakhogy az egyik „fiktív alkalmazott” azt vallotta, hogy Dragnea személyesen járt közre az érdekében.  

 

A politikust 2016-ban már két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték egy választási csalással kapcsolatos korrupciós perben,

 

így ebben az ítéletben már csak letöltendő börtönbüntetést kaphatott.

 

Talán ezek a PSD történetének legsötétebb napjai, nem elég, hogy vasárnap kikaptak az EP-választásokon rekordméretű részvétel mellett, most már az elnöküket is elveszítették. A jelen politikai helyzetben, amikor az ellenzék előrehozott választásokat követel, meglehetősen nehéz helyzetbe kerülnek a szocdemek.

 

Liviu Dragnea 2015-ben vette át a PSD vezetését, miután előzőleg volt már a párt Teleorman megyei elnöke és prefektusa is. 2009-ben rövid időre, tizenkét napra az ország belügyminisztere lett, de kisvártatva megbukott az Emil Boc jelenlegi kolozsvári polgármester által vezetett kormány. 2012 és 2015 között  a regionális fejlesztéskért és közigazgatásért felelős miniszter volt Victor Ponta iminiszterelnöksége idején, majd 2016-ban, miután pártja megnyerte a választásokat, a parlament alsóházának elnöke lett.

 

FOTÓ: Wikimédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás