+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Eszter
2019. május 6. hétfő, 17:15
Öt év után végső döntés született a cseh hoteltulajdonos ügyében, aki a Krím elcsatolásának megtagadásához kötötte orosz vendégeinek fogadását.

„2014. május 24-étől kezdve visszauasítjuk az Oroszországi Föderáció állampolgárainak elszállásolását a Krím elcsatolása miatt. Az Oroszországi Föderáció minden tisztességes polgárától elnézést kérünk” – hirdette a Csehország keleti részén, Ostravában található Brioni Boutique Hotel bejáratának felirata.

 

A felirat miatt megbüntették a tulajdonost, de most, négyévnyi huzavona után a cseh Alkotmánybíróság kimondta: igaz, hogy nemzetiség vagy vallás alapján nem szabad diszkriminálni, de állampolgárság alapján igen, hiszen például így jár el a cseh állam is, mikor egyes nemzetek állampolgárainak belépését vízumhoz köti – írja a döntésről a Radio Free Europe.

 

 

Tomáš Krčmár, a szálloda ukrán felmenőkkel is rendelkező tulajdonosa az orosz térhódítás elleni tiltakozásként kezdett magánakcióba. Később módosította feltételeit, és

 

a foglalásokat egy nyilatkozat aláírásához kötötte, melyben vendégei kijelentik, hogy a Krím-félszigetet Ukrajnához tartozó területnek tartják.

 

Krčmár orosz vendégeinek nagyjából tíz százaléka nem volt hajlandó aláírni a papírt.

 

Állásfoglalásával egyúttal nagyobb európai szerepvállalást is sürgetett a kérdésben. A hoteltulajdonos nézetei szerint a Csehszlovákia 1968-as lerohanásához hasonló történelmi példákból tanulva erőteljesebb fellépésre lenne szükség a krími referendummal szemben. 

 

Saját bevallása szerint nem gondolta volna, hogy ügye jogi útra terelődik.

 

Nem sokkal a felirat elhelyezése után ugyanis a kereskedelmi felügyelet 50 ezer korona (kb. 600 ezer forint) értékű bírságot szabott ki a diszkriminációellenes törvények megsértése miatt.

 

A szállodatulajdonos fellebbezett, és a helyi bíróság eltörölte a bírságot, majd ügye egyel magasabb szintre került, ahol a bírság összegét 5 ezer koronára (kb. 60 ezer forintra) csökkentették – Krčmár azonban ezzel sem volt elégedett. Végül most az alkotmánybírósági felülvizsgálatot követően törölték a bírságot.

 

Az alkotmánybíróság indokolása szerint egyrészt állampolgárság alapján lehet megkülönböztetést tenni, másrészt az emiatti bírság sértette Krčmár szabad politikai véleménynyilvánításhoz való jogát.

 

A szállodatulajt politikai aktivizmusa megosztó karakterré tette, és erős ellenszenvet váltott ki a cseh közvélemény körében. A negatív visszhangokon a jogerős bírósági döntés sem enyhített. Elmondása szerint a mai napig levelek tucatjai érkeznek szállodája címére, melyek között előfordulnak halálos fenyegetések is.

 

FOTÓ: https://brioni.hotel.cz

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás