+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 19. péntek, 19:08
Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok olyan térképet posztoltak, melyen a Krím még Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan le is csapott a hibára.

Kicsit balul sült el az a mém, melyet csütörtök délután a londoni orosz nagykövetség töltött fel hivatalos Twitter-oldalára: a küldöttség munkatársai egy térképet posztoltak, melyen a NATO katonai bázisai láthatóak a következő felirat mellett:

 

„Oroszország háborút akar; nézzétek, milyen közel tették az országukat a katonai bázisainkhoz.”

 

Bármennyire is euroatlanti elköteleződésű is legyen valaki, azért a mém maga egész vicces (még ha kissé régi is), csak éppen a poén értékéből elég komolyan elvesz az a tény, hogy az elmúlt évtized talán legjelentősebb (és legvitatottabb) orosz külpolitikai sikerét a követség dolgozói lefelejtették róla, a Krím-félsziget Ukrajna területeként szerepel rajta, ezt a Novoje Vremja ukrán lap szúrta ki.

 

 

A képecske valószínűleg még 2014 előtt születhetett és kezdhetett el terjedni a világhálón, és mikor a követségi munkatársak csütörtökön újjáélesztették azt, vagy nem vették észre, kié is a Krím, vagy lusták voltak átjavítani. Több sem kellett az ukrán külügyminisztériumnak, Twitteren tovább is osztották a képet a következő aláírással: 

 

„Köszönjük az orosz nagykövetségnek, hogy elismerték a nyilvánvalót! Már csak arra várunk, hogy a Kreml más entitásai is kövessék a példát – Oroszország Külügyminisztériuma, stb.”

 

Az oroszok egyébként Szergej Lavrov kommentje mellett osztották meg az eredeti mémet: az orosz külügyminiszter ugyanis csütörtökön arról beszélt, hogy Washington nyomására a NATO-tagországok agresszív oroszellenes politikákat hajtanak végre, csak tavaly az USA 700 milliárd, a NATO pedig 1 billió dollárt költött ilyen célokra, míg Oroszország hasonló jellegű katonai kiadásai 50 milliárd dollárt sem tettek ki.

 

Lavrov egyébként minden bizonnyal a NATO-tagok teljes védelmi kiadásaira utalhatott,

 

ezekből viszont könnyelműség lenne állítani, hogy minden az oroszok elleni védekezésre menne el.

 

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete tavaly hivatalos adatai szerint egyébként nem költött 1 billió dollárt, kiadásai „csak” 919 millárd dollárt tettek ki. Tény és való ugyanakkor, hogy ezen összeg óriási Oroszország tavalyi, 61,4 milliárdos védelmi büdzséjéhez képest, mellyel Moszkva ki is szorult a védelemre a világon legtöbbet költő öt állam közül, és csak a hatodikként végzett.

 

A NATO-bővítést és a katonai szövetség bázisainak Oroszország közelébe való elhelyezését a Kreml régóta fenyegetésként értelmezi, és valóban számos olyan bázis van világszerte, ahonnan orosz területek könnyedén elérhetők. És míg a szovjet időkben rengeteg bázissal rendelkeztek az országhatárokon kívül is, Oroszország külpolitikai mozgástere a Szovjetunió széthullása után beszűkült, bázisokat leginkább a közvetlen érdekszférájában üzemeltet: Örményországban, Belaruszban, Abháziában és Dél-Oszétiában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Transznisztriában, Tádzsikisztánban, ezeken kívül pedig Szíriában és Vietnámban vannak orosz bázisok.

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás