+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 19. péntek, 19:08
Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok olyan térképet posztoltak, melyen a Krím még Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan le is csapott a hibára.

Kicsit balul sült el az a mém, melyet csütörtök délután a londoni orosz nagykövetség töltött fel hivatalos Twitter-oldalára: a küldöttség munkatársai egy térképet posztoltak, melyen a NATO katonai bázisai láthatóak a következő felirat mellett:

 

„Oroszország háborút akar; nézzétek, milyen közel tették az országukat a katonai bázisainkhoz.”

 

Bármennyire is euroatlanti elköteleződésű is legyen valaki, azért a mém maga egész vicces (még ha kissé régi is), csak éppen a poén értékéből elég komolyan elvesz az a tény, hogy az elmúlt évtized talán legjelentősebb (és legvitatottabb) orosz külpolitikai sikerét a követség dolgozói lefelejtették róla, a Krím-félsziget Ukrajna területeként szerepel rajta, ezt a Novoje Vremja ukrán lap szúrta ki.

 

 

A képecske valószínűleg még 2014 előtt születhetett és kezdhetett el terjedni a világhálón, és mikor a követségi munkatársak csütörtökön újjáélesztették azt, vagy nem vették észre, kié is a Krím, vagy lusták voltak átjavítani. Több sem kellett az ukrán külügyminisztériumnak, Twitteren tovább is osztották a képet a következő aláírással: 

 

„Köszönjük az orosz nagykövetségnek, hogy elismerték a nyilvánvalót! Már csak arra várunk, hogy a Kreml más entitásai is kövessék a példát – Oroszország Külügyminisztériuma, stb.”

 

Az oroszok egyébként Szergej Lavrov kommentje mellett osztották meg az eredeti mémet: az orosz külügyminiszter ugyanis csütörtökön arról beszélt, hogy Washington nyomására a NATO-tagországok agresszív oroszellenes politikákat hajtanak végre, csak tavaly az USA 700 milliárd, a NATO pedig 1 billió dollárt költött ilyen célokra, míg Oroszország hasonló jellegű katonai kiadásai 50 milliárd dollárt sem tettek ki.

 

Lavrov egyébként minden bizonnyal a NATO-tagok teljes védelmi kiadásaira utalhatott,

 

ezekből viszont könnyelműség lenne állítani, hogy minden az oroszok elleni védekezésre menne el.

 

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete tavaly hivatalos adatai szerint egyébként nem költött 1 billió dollárt, kiadásai „csak” 919 millárd dollárt tettek ki. Tény és való ugyanakkor, hogy ezen összeg óriási Oroszország tavalyi, 61,4 milliárdos védelmi büdzséjéhez képest, mellyel Moszkva ki is szorult a védelemre a világon legtöbbet költő öt állam közül, és csak a hatodikként végzett.

 

A NATO-bővítést és a katonai szövetség bázisainak Oroszország közelébe való elhelyezését a Kreml régóta fenyegetésként értelmezi, és valóban számos olyan bázis van világszerte, ahonnan orosz területek könnyedén elérhetők. És míg a szovjet időkben rengeteg bázissal rendelkeztek az országhatárokon kívül is, Oroszország külpolitikai mozgástere a Szovjetunió széthullása után beszűkült, bázisokat leginkább a közvetlen érdekszférájában üzemeltet: Örményországban, Belaruszban, Abháziában és Dél-Oszétiában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Transznisztriában, Tádzsikisztánban, ezeken kívül pedig Szíriában és Vietnámban vannak orosz bázisok.

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

Csütörtök tizenhárom EPP-tagpárt szólított fel a Fidesz kizárására a pártcsaládból, Orbán azt mondja, most a magyar embereket védi, ezért nincs ideje erről beszélni.

Az országos tisztifőorvos szerint ez nem segíti a járvány kezelését. Összefoglaltuk, mi hangzott el a pénteki koronatájékoztatón!

Míg Belaruszban szinte az élet változatlanul folyik tovább járvány idején, és az ország elnöke is inkább traktorozásra szólítja fel lakosait, Litvánia szerint Belarusz titkolózik és próbálja eltussolni a járvány valódi mértékét.

A halálos áldozatok mindegyike krónikus beteg volt, a regisztrált fertőzöttek száma pedig elhagyta a hatszáz főt.

A mikroblog-szolgáltató összesen öt ország kamuhálózatát törölte, de ebből Szerbiának nagyobb bázisa volt, mint a másik négynek összesen.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás