+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 19. péntek, 19:08
Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok olyan térképet posztoltak, melyen a Krím még Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan le is csapott a hibára.

Kicsit balul sült el az a mém, melyet csütörtök délután a londoni orosz nagykövetség töltött fel hivatalos Twitter-oldalára: a küldöttség munkatársai egy térképet posztoltak, melyen a NATO katonai bázisai láthatóak a következő felirat mellett:

 

„Oroszország háborút akar; nézzétek, milyen közel tették az országukat a katonai bázisainkhoz.”

 

Bármennyire is euroatlanti elköteleződésű is legyen valaki, azért a mém maga egész vicces (még ha kissé régi is), csak éppen a poén értékéből elég komolyan elvesz az a tény, hogy az elmúlt évtized talán legjelentősebb (és legvitatottabb) orosz külpolitikai sikerét a követség dolgozói lefelejtették róla, a Krím-félsziget Ukrajna területeként szerepel rajta, ezt a Novoje Vremja ukrán lap szúrta ki.

 

 

A képecske valószínűleg még 2014 előtt születhetett és kezdhetett el terjedni a világhálón, és mikor a követségi munkatársak csütörtökön újjáélesztették azt, vagy nem vették észre, kié is a Krím, vagy lusták voltak átjavítani. Több sem kellett az ukrán külügyminisztériumnak, Twitteren tovább is osztották a képet a következő aláírással: 

 

„Köszönjük az orosz nagykövetségnek, hogy elismerték a nyilvánvalót! Már csak arra várunk, hogy a Kreml más entitásai is kövessék a példát – Oroszország Külügyminisztériuma, stb.”

 

Az oroszok egyébként Szergej Lavrov kommentje mellett osztották meg az eredeti mémet: az orosz külügyminiszter ugyanis csütörtökön arról beszélt, hogy Washington nyomására a NATO-tagországok agresszív oroszellenes politikákat hajtanak végre, csak tavaly az USA 700 milliárd, a NATO pedig 1 billió dollárt költött ilyen célokra, míg Oroszország hasonló jellegű katonai kiadásai 50 milliárd dollárt sem tettek ki.

 

Lavrov egyébként minden bizonnyal a NATO-tagok teljes védelmi kiadásaira utalhatott,

 

ezekből viszont könnyelműség lenne állítani, hogy minden az oroszok elleni védekezésre menne el.

 

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete tavaly hivatalos adatai szerint egyébként nem költött 1 billió dollárt, kiadásai „csak” 919 millárd dollárt tettek ki. Tény és való ugyanakkor, hogy ezen összeg óriási Oroszország tavalyi, 61,4 milliárdos védelmi büdzséjéhez képest, mellyel Moszkva ki is szorult a védelemre a világon legtöbbet költő öt állam közül, és csak a hatodikként végzett.

 

A NATO-bővítést és a katonai szövetség bázisainak Oroszország közelébe való elhelyezését a Kreml régóta fenyegetésként értelmezi, és valóban számos olyan bázis van világszerte, ahonnan orosz területek könnyedén elérhetők. És míg a szovjet időkben rengeteg bázissal rendelkeztek az országhatárokon kívül is, Oroszország külpolitikai mozgástere a Szovjetunió széthullása után beszűkült, bázisokat leginkább a közvetlen érdekszférájában üzemeltet: Örményországban, Belaruszban, Abháziában és Dél-Oszétiában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Transznisztriában, Tádzsikisztánban, ezeken kívül pedig Szíriában és Vietnámban vannak orosz bázisok.

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A techóriás szenzorokkal rögzítené a munkavállalók testbeszédét és mimikáját, hogy pontozza a meetingek minőségét, de a kritikusok szerint a munkavállalói jogok rovására növelnék a munka hatékonyságát.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyíltan biztosan nem vállalja majd föl ezt az érdekeivel ellentétes álláspontot.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Az Azonnali heti tsúfos tükre ismét jelentkezik: ezúttal egészen az ókori Washingtonig repülünk vissza a történelembe!

A konstancai román ortodox érsek megint nagyban tesz a járvány miatt elrendelt korlátozásokra, és a híveinek is van jó magyarázata arra, hogy miért nem kell aggódni.

Már csak a pecsét hiányzik, hogy az LMP is hivatalosan elkötelezze magát a közös ellenzéki lista mellett, de párton belül ez már el van döntve.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás