+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. április 24. szerda, 08:05
Az Európai Bizottság elnöki székére pályázó Manfred Weber szerint az EU érdekeivel ellentétes a már jórészt elkészült orosz-német gázvezeték.

„A projekt ellen vagyok, mivel annak megépülése nem áll az EU érdekében, mivel növelné függőségünket az orosz nyersanyagoktól, pedig pont ennek az ellenkezőjére lenne szükségünk” – nyilatkozta a Németország és Oroszország között a Balti-tenger alatt épülő Északi Áramlat 2 nevű gázvezetékről Manfred Weber, az Európai Néppárt bajor csúcsjelöltje.

 

„Ha én leszek az Európai Bizottság elnöke, minden rendelkezésre álló jogi eszközzel élni fogok, hogy leállítsam az Északi Áramlat 2-t”

 

– mondta a politikus a lengyel Polska Times-nak az Euronews tudósítása szerint.

 

A nyilatkozat azért is érdekes, mert miközben a 2012 óta működő Északi Áramlat gázvezetékkel párhuzamosan futó új – az orosz Gazprom által tulajdonolt – vezeték megépítését több közép-európai kormányzat, különösen a lengyelek, az EU több vezetője, illetve az amerikai törvényhozás több képviselője is kritizálta, addig a német kormány makacsul kitartott mellette.

 

Amikor ezt felhozták Webernek, azt mondta:

 

ő nem német jelölt a Bizottság élére, hanem az Európai Néppárt jelöltje,

 

Európa pedig 28 tagállamból áll – ha pedig erre gondolunk, akkor az Oroszországtól való függetlenségre kell koncentrálni.

 

Az Északi Áramlat 2-t építő cég épp nekiment az Európai Bizottságnak

 

Az 1200 kilométeres vezeték egyébként is komoly viták tárgya volt az elmúlt években, úgy kezdték el építeni például, hogy Dánia nem okézta le a tervet, tehát arról még mindig nincs döntés, hogy Dániához tartozó vizeken hogyan halad át gázvezeték, ami egyébként nagyjából párhuzamosan fut a 2012 óta működő első Északi Áramlattal, ami Ukrajnát elkerülve, az oroszországi Vyborgon keresztül egy tenger alatti vezetéken szállítja a szibériai földgázt a németországi Lubminba. Az új vezeték a Narva-öbölből indul.

 

 

Weber ígérete nem nagyon tér el a még hivatalban lévő Juncker-bizottság, illetve az Európai Tanács és az Európai Parlament politikájától: az idén év elején páratlanul gyorsan módosított EU-s Földgázirányelv egyik hozadéka, hogy annak szabályai vonatkoznak az EU-n kívülről érkező gázvezetékekre is.

 

A módosítás célzottan az Északi Áramlat 2 ellen született, amelynek német területen futó szakaszára így vonatkoznak az EU-s szabályok,

 

például az, hogy nem lehet ugyanannak a cégnek a tulajdonában a vezeték, mint akitől a gázt is veszik, illetve az is, hogy más cégek is használhatják a vezetéket.

 

A Politico cikke szerint a vezetéket építő Nord Stream 2 AG vezetője most levelet írt Jean-Claude Junckernek, amelyben azt kérte, hogy az Északi Áramlat 2-re ne vonatkozzanak a februárban elfogadott új szabályok, mivel a projekt már nagyrészt elkészült, ezért kifejezetten diszkriminatív lenne szerintük egy egészen friss módosítással ilyen súlyosan növelni a költségeiket.

 

A nagy kérdés az, hogy mit jelent pontosan, az, hogy egy gázvezeték „elkészült”. A Bizottság szóvivője szerint azt, hogy működik is, a cég vezetője viszont úgy érvel, hogy a vezeték szóban forgó szakasza ugyan működni nem fog akkor, amikor az új irányelv hatályba lép a nyáron, de fizikailag már készen van.

 

Ha a cég érvelése megáll, akkor a gázvezeték építését támogató Németország fog dönteni arról, hogy kivételt képez-e az Északi Áramlat 2 az új szabályozás alól,

 

egyéb esetben a cég bíróság elé viszi az ügyet.

 

A Nord Stream 2 AG a Gazprom leányvállalata, a vezeték építését azonban mellettük még az angol-holland Royal Dutch Shell, a német Uniper és a szintén német Wintershall, az osztrák OMV, és a francia Engie finanszírozza.

 

FOTÓ ÉS TÉRKÉP: Nord Stream 2 AG

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás