+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. április 21. vasárnap, 08:05
Négy és fél év után távozni egy csapattól a lehető legnormálisabb dolog. Dárdai statisztikái és eddigi karrierje pedig azt mutatja, hogy ha dönteni kell, akkor általában jól dönt.

A héten bejelentette a berlini Hertha BSC, hogy a futballcsapat edzője csak a szezon végéig lesz Dárdai Pál. Dárdai négy és fél éven keresztül volt edző a német első osztályban, ehhez hasonló teljesítményt konkrétan nulla magyar edző tud felmutatni az 1980-as évek óta, és ha hozzátesszük, hogy a Pécsről indult Dárdai rakta rá arra az útra a magyar válogatottat is szövetségi kapitányként, aminek a végén a 2016-os Európa-bajnokságra is ki tudtunk jutni,

 

akkor össze is áll, miért gondolja a magyar futballközeg nagyrésze tragédiának, hogy jövőre nem ő irányítja a Herthát.

 

Nem is kell ezen csodálkozni, hiszen Palvin Barbarán kívül jelenleg Dárdai Pál az egyetlen magyar, akinek nem csak neve van a hanyatló nyugati világban, de ráadásul jó dolgokkal kapcsolják össze a nevét. Berlinben meccsnapon kifejezetten jó volt magyarnak lenni, az Olimpiai Stadionban több baráti vállbaveregetést is be lehetett húzni azzal, ha magyarul beszélgettél a büfénél, jobb napokon pedig tízezrek skandálták az edző nevét. Szóval ez egy ilyen sikeres karrier, amit még az sem tudott elrontani, hogy Dárdai az arcát is adta a Mészáros-féle 2Rule paródiamárkához.

 

De most akkor bukás, hogy négy és fél év után egy felemásan sikerült szezon végén kirúgnak valakit a Bundesligában?

 

A gyors válasz egy vaskos nem, de azért kicsit időzzünk el a statisztikákon!

 

+ Dárdai Pál irányítása alatt a Hertha eddig 167 meccsből 63-at megnyert, 40 döntetlent játszott és 64-et vesztett el, úgyhogy a hátralévő öt meccsén minden valószínűség szerint 50 százalék körüli mutatót ér el.

 

+ Ez a mutató nyilván nem olyan, mint Pep Guardioláé Barcelonában, de a Hertha Berlin a Bundesliga egyik legszegényebb csapata, hagyományosan maximum a táblázat második felében szokott tanyázni, már ha épp az első osztályban van.

 

+ A 2016/17-es szezonban nemzetközi kupába vitt egy olyan csapatot, ami érkezése előtt kieső helyen állt.

 

+ Első két teljes szezonjában a hetedik, illetve a hatodik helyet húzta be, de a 2017/18-asban is a tizedik hely jött össze, valószínűleg idén is hasonlóan zár. 

 

+ Múlt ősszel megverte a Herthával a Bayern Münchent is, ami az egyik legnagyobb dolog, amit egy német kiscsapat elérhet. 

 

+ Egyetlen jelenleg is aktív Bundesliga-edzőnek szavaztak tovább bizalmat Dárdainál: Christian Streich 2011 óta van a Freiburgnál, bár ő egy szezont a Bundesliga 2-ben is lehúzott.

 

Ez utóbbi talán a legfontosabb Dárdai eltávolításának az ismeretéhez: bár a modern fociban szeretünk mindig Alex Ferguson emberöltős manchsteri munkájára gondolni, normális esetben 3-4 évente cserélődnek az edzők. Zinedine Zidane három szezon után ment el szünetre a Real Madridtól, a már említett Guardiola négy év alatt hozott ki mindent a Barcelonából, José Mourinhót pedig még a csúcson is hagyományosan két évig bírta elviselni aktuális csapata.

 

Azért a futballelit példáját hozom, mert még a másodvonalban is nagyítóval kell keresni azokat a példákat, amikor ennyi ideig irányít valaki egy focicsapatot.

 

Az olyan kifejezetten gyenge háttérrel bíró klubok, mint a Hertha Berlin pedig szinte garantáltan egy-másfél szezononként szokták megköszönni a munkát, hogy aztán hozzanak valakit, akinek az új lendülete egy rövid ideig feljavítja a gyenge keretet. Ezért kell hangsúlyozni, hogy az a tény, hogy Dárdai Pál egyben tudott tartani egy sokszor komoly vereségsorozatokkal terhelt társaságot, közben az olyan primadonnákból is keményen dolgozó sportolót tudott csinálni, mint a korábban a Chelsea-ből magát sikeresen kitrógerkedő Salomon Kalou, nemzetközi szinten is ritka teljesítmény.

 

DÁRDAI PÁL BÚCSÚMECCSE JÁTÉKOSKÉNT 2011-BEN

 

Ennyi idő után jellemzően elfárad egy projekt, mint ahogy Dárdai maga is bevallotta, hogy most sok volt neki, még ha arról azért jótékonyan nem is beszélt, hogy a herthás sportigazgató Michael Preetz álltólag annyira nem kedveli, hogy már egy évvel ezelőtt ki akarta rúgni, de akkor túl jók voltak hozzá az eredmények. 

 

Hogy mi lesz a Magyarországon erősebb lábakon álló, de azért Berlinben is létező Dárdai-szoborral, a még mindig csak 43 éves edzőn múlik. Mivel a Herthánál a felnőtt csapat irányítása előtt is nagy neve volt (focistaként senki nem játszott nála több meccset kék-fehér mezben), a szerződésébe is beleírták, hogy kirúgása esetén is helyet biztosítanak neki a klub utánpótlásában.

 

Maga Dárdai többször hangsúlyozta klubhűségét, főleg akkor, amikor a Herthánál jóval tehetősebb Wolfsburg is bejelentkezett érte, de akkoriban persze jobban ment az ő szekere is.

 

Ha az utánpótlásnál marad, előbb-utóbb biztosan visszanyúlnak hozzá: a berlini csapat se gazdagabb, se vonzóbb nem lesz az edzőváltás után, pár rosszabb meccs után pedig hétről hétre fel fog merülni, hogy talán mégis vissza kéne hozni azt az embert, aki már megjelenésével középcsapatot csinált a tuti kiesőjelöltből. 

 

Saját bevallása szerint pihenni fog egy évig, de logikus lenne elfogadnia ajánlatot valamelyik német felnőtt csapattól is: a Hertha klubvezetésén kívül egyelőre mindenkinek inkább az ugrik be, hogy itt egy olyan edző, aki

 

nulla felnőtt csapatnál szerzett tapasztalattal a háta mögött rendbe tudott vágni egy kilátástalannak tűnő magyar válogatottat, és középcsapattá tett egy szintén kilátástalanak tűnő klubot is a világ harmadik-negyedik legerősebb bajnokságában.

 

Minden esélye megvan rá, hogy szintet lépjen, még akkor is, ha a Berlinben mutatott „Dárdai-magicnek” ahhoz is köze volt, hogy ez az ember tényleg ismerte a klubot és magáénak is érezte. 

 

Akit kicsit is érdekel a magyar foci, az egy dologért szurkol Dárdainak: hogy megtartsa azt a tisztánlátását, ami miatt anno nemet mondott a Bayern Münchennek is, és véletlenül se üljön be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez valami tanácsadói vagy hasonló kamupozícióba. Szerencsére úgy tűnik, ezzel ő maga sem számol, mert gyorsan elszállna az abba vetett remény, hogy ha valaki igazán tudatos és tehetséges, akkor még Magyarországon is juthat annál többre, mint hogy állami pénzekből építgessen szarból várat. 

 

FOTÓK: Hertha BSC / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás