+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. április 6. szombat, 16:44
A Mötley Crüe története annyira kemény, hogy bűn lett volna nem megfilmesíteni. Bár a végeredmény hullámzó, de így is üdítően őszintén mutatja be, hogy mekkora seggfejek is voltak ezek az általában vicces zenészek.

Ha eltekintünk attól, hogy milyen gyors ütemben ürült ki a popzene a 2000-es években, akkor azért van egy nagy előnye annak, hogy 2019-et írunk: végre olyan távolságba kerültek a zenetörténelem legnagyobb zenekarainak vagy előadóinak élettörténetei, hogy már bátran lehet róluk filmet forgatni. A popzene ugyanis soha nem csak a zenéről szólt: a Beatles nem csak pár nagyon jó lemez, hanem kulturális forradalom, Elvis nem csak egy előadó, hanem az alfahím megtestesítője, de mondjuk a Rolling Stonest sem csak a Sympathy For the Devil miatt bírjuk, hanem azért is, mert ezek az emberek szállították a világ legjobb történeteit is. 

 

Az érdekes életpálya persze nem jelent automatikusan jó filmet, de azért jó előjel: a Johnny Cash életét feldolgozó Nyughatatlan például közel hibátlan film lett azzal, hogy bemutatta a zenész gyarlóságait is, a valamiért még Oscart is nyert Bohém rapszódia viszont a tökéletesen elcseszett próbálkozás lett attól, hogy tulajdonképpen csak azt nem sikerült bemutatni Freddie Mercury figurájáról, ami miatt máig ikonnak számít. Mivel a történetek mindig adottak, igazából annyin múlik a végeredmény, mennyire akarnak a készítők kesztyűs kézzel bánni híres emberekkel ahelyett, hogy mozifilm hosszúságú promóciós filmet gyártanának.

 

 

Bár az 1980-as évek amerikai hajmetáljából a legmagasabb polcon lévő Mötley Crüe azért nem számít akkora névnek, mint a fent felsorolt előadók, Nikki Sixx, Tommy Lee, Vince Neil és Mick Mars zenekara egyszerűen kívánta a filmet. Nyilván erős a verseny, de ha szigorúan számoljuk a pontokat, talán egy másik zenekarnak sincs annyira tömény története, mint a Mötley Crüe-nak, hiszen nekik tulajdonképpen pályafutásuk első öt évében sikerült annyi balhét összehozni, amennyi bőven megállja a helyét az erre 15-20 évet kapott kollégák között is. 

 

A film alapját képző könyv sokat ígért, hiszen a zenekar tagjai egészen megdöbbentő őszinteséggel mesélték el azokat a sztorikat, amiket más nem nagyon rakna a kirakatba: a szokásos szex, drogok, rakenrol szentháromságból nem csak azokat a részeket emelték ki, amik erősítenének a róluk kialakult képen, hanem őszintén boncolgatták Vince Neil halált okozó autóbalesetét, Tommy Lee ocsmány viselkedését a nőkkel (a dobos többüket is megütötte),

 

de a basszusgitáros Nikki Sixx sem egyszerű tanmesét írt a heroinról.

 

A másfél órás Dirt végül nem lett tökéletes, de így is messze a legjobb film, amit forgattak a témában: az alapvetően vicces tagokról gyorsan kiderül, hogy azért méretes nagy seggfejek is tudtak lenni. Egy percig sem akartak úgy tenni a készítők, mintha a történelem legnagyobb művészeiről lenne szó a Mötley Crüe esetében: ez négy ember története, akik szereztek egy rakás pénzt, hogy aztán a világ nagy részéhez hasonlóan drogokra és kurvákra költsék a nagy részét, szétverjenek szállodai szobákat és úgy általában megtegyenek mindent, amit mi nem merünk. 

 

Mivel a lehető legklasszikusabb zenekari történetről van szó, talán nem lövök le semmit azzal, ha leírom röviden a teljes sztorit: összeáll egy zenekar, nagyon népszerű lesz, jönnek a bulik és a csajok, majd szép lassan túlpörgetik magukat és szétesik az egész, ami jól megágyaz a nagy egymásratalálásnak és a hősies búcsúnak. 

 

 

Persze a részletek a fontosak: ha valakit érdekelt, hogy nézhetett ki,

 

amikor a velük turnézó Ozzy Osbourne odapisált egy szálloda medencéje mellé, majd felitta, vagy mindig látni akarta, ahogy Tommy Lee halálkészen, pucéran ijesztgetett nyugdíjasokat a szállodában,

 

akkor annak a Dirt szuper szórakozás lesz, és azoknak is, akik kicsit szeretnének belelátni az 1980-as évek rockbizniszébe. 

 

Akiket valószínűleg nem fog kielégíteni a film, azok a Mötley Crüe-rajongók: fontos hangsúlyozni, hogy nem dokumentumfilmről van szó, de azért pár részt zavaróan összecsaptak. Nikki Sixx motivációján kívül igazából senki hátterét nem ismerjük meg igazán, a zenekaron kívül lévő emberek pedig egytől egyig csak azért vannak felvonultatva, mert valakikkel el kellett játszani a drámát. Razzle figurájának annyi szerepe van a bemutatkozáson kívül, hogy meghal autóbalesetben, Vince Neil feleségének még a nevét sem tudjuk meg, hiszen csak az énekes elhagyása a szerepe, ahogy

 

például Tommy Lee állandóan balhés kapcsolatairól is csak annyit tudunk meg, hogy a nők ellenszenves hülye picsák voltak körülötte.

 

Ez utóbbiba amúgy többen is belekötöttek már, mondván, hogy 2019-ben már talán nem kéne ennyire tárgyiasítani a nőket, de az a helyzet, hogy ez a film egyik legnagyobb előnye. Nem azért, mert akkora buli tárgyiasítani a nőket, hanem mert ez a zenekar szemszöge, ők pedig ha tetszik, ha nem, tényleg ekkora suttyók voltak. Ők maguk sem állítják, hogy példát kéne venni róluk.

 

A viszonylagos összecsapottság ellenére így is maróan őszintének tűnik a film, amiben a vicces jelenetek is pont úgy vannak elszórva, hogy a tragikus történetszálak ellenére is jó kedve lesz tőle a nézőnek. Többet felesleges várni egy igazából semmi tanulsággal nem rendelkező történettől.

 

A The Dirt a Netflixen látható.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Éppen annak a kerületnek a polgármestere kelt ki egy rosszul parkoló autó ellen,
ahol a parkolási pénzek beszedése kérdéseket vet fel.

Rákosmente fideszes polgármestere, Riz Levente negyvennégy évesen hunyt el.

Nyilvánosan próbálják megszégyeníteni, akit zsebtolvajnak gondolnak. A városvezetés nincs elragadtatva.

Állítólag a saját termékeit favorizálja a cég a keresési eredményekben. A Google-t már megbírságolták ezért egyszer.

Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás