+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. március 6. szerda, 10:58
Ugyan szeptember végéig kellene összehozni az egymillió aláírást az Európai Ügyészséghez nem csatlakozó országok uniós pénzköltésének szigorúbb felügyeletéért, az ezt gyűjtők eddig még kétezernél sem járnak. Ezen a kezdeményező szerint azonban segíthet, hogy a Jobbik és az LMP szerdától az utcán gyűjtik az aláírásokat.

Ugyan már tavaly szeptember vége óta él az az európai polgári kezdeményezés, amely az Európai Ügyészséghez nem csatlakozó országok uniós pénzköltését felügyelné szigorúbban, még csak kevesebb, mint 1900-an írták alá kedd délutánig – derül ki a kezdeményezés oldaláról. Hogy miért áll ilyen rosszul az aláírásgyűjtés, mikor idén szeptember 27-ig kellene összejönnie az érvényességhez szükséges egymillió aláírásnak, arról az Azonnali Keresztény Zoltánt, a projekt magyar kezdeményezőjét kérdezte.

 

Keresztény hangsúlyozta: javaslatuk szerint az uniós pénzek kiosztását szigorúbb ellenőrzés alá kéne vetni, hogy ha feltételezhető, hogy oligarchákhoz jutna a pénz az adott tagállamban, inkább meg se kapják. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozással ellentétben az ehhez szükséges jogszabályi rendszer kialakítása nem függ egyes tagországok kormányaitól, vagyis nem tudja ezt egy-egy ország elgáncsolni, mert elegendő hozzá a többségi támogatás.

 

„Fontos, hogy ne utólagosan büntessenek egy egész nemzetet, mert ha a tagországok költségvetéséből vonnak el forrásokat, az az unió ellen hangolhatja az egész társadalmat” – mondta.

 

Novemberben kaptuk meg az engedélyt az aláírásgyűjtésre, és úgy is terveztük, hogy a téli időszakot az európai és magyar kapcsolatok kiépítésére szánjuk – nyilatkozta Keresztény. A kezdeményezés mögé beálló LMP és Jobbik éppen szerdán kezdi meg az utcai standolást, ugyanis bár alapvetően online gyűjtik az aláírásokat, Magyarországon erre offline is lesz mód. Kérdésünkre, hogy a többi ellenzéki párt nem kívánt-e csatlakozni, Keresztény arról beszélt: közülük többen is voltak olyanok, akik nagyon lelkesen megkeresték őt, „majd egyik pillanatról a másikra már nem voltak lelkesek”.

 

Ugyanakkor hangsúlyozta: várják a pártok támogatását, a Fideszét is.

 

Egyébként Keresztény beszélt tavaly ősszel az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért aláírást gyűjtő Hadházy Ákossal is, aki megköszönte a tájékoztatást, ugyanakkor jelenleg nincs napirenden, hogy a két aláírásgyűjtés koordináltan történjen. Ám Keresztény szerint ők nem zárkóznak el az együttműködéstől.

 

Az aláírásgyűjtés kampányához szükséges pénzt egyébként magán-, illetve céges adományokból terveznek gyűjteni.

 

Mi a helyzet Európával?

 

Ahhoz, hogy az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozzon az unió, nemcsak, hogy egymillió aláírást kell összegyűjteni, de annak legalább hét tagországból kell származnia. Utóbbi érvényességi küszöbe Magyarországon 15 750, tehát ahhoz, hogy hazánk is beszámítson ilyen tagországnak, legalább ennyi aláírást kell gyűjtenie, nem beszélve arról, hogy más országokból is jelentős számú aláírásra lesz szükség. 

 

Ami az európai kampányt illeti, februárban Keresztény találkozott az Európai Parlamentben Bart Staes-szel, a Zöldek politikusával, illetve a szociáldemokrata S&D-s Costas Mavrides-szel. Előbbi politikus a költségvetést ellenőrző bizottság, utóbbi pedig a gazdasági és monetáris ügyek bizottságának tagja. A találkozón részt vett Carl Dolan, a Transparency International Európai Uniós irodájának vezetője is. Keresztény szerint a résztvevők támogatóak voltak az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

 

Sőt: a résztvevők annyira jónak tartották a kezdeményezést, hogy azt is elképzelhetőnek tartották, hogy ha feláll az új Európai Bizottság, valamelyik képviselő be is fogja nyújtani ezt a javaslatot.

 

Keresztény arról is beszélt, hogy ugyan személyesen nem vettek részt a találkozón, de az liberális ALDE-t erősítő Jean Arthuis, illetve a néppárti Alain Lamassoure is írásban biztosította támogatásáról az ügyet.

 

Már megvannak a célországok

 

Keresztényék egyébként európai kampányuk során nem az egyes tagállamok nemzeti pártjait keresték meg, hanem a főbb EP-frakciókra koncentráltak, vagyis az Európai Néppártra, az ALDE-ra, az S&D-re és a Zöldekre. Közülük a Zöldek már hírül is adták a kezdeményezést a tagszervezeteiknek. Hogy a Fideszt is magába foglaló néppárt mit szólt a kezdeményezéshez, azzal kapcsolatban Keresztény azt mondta: az EPP a helsinki novemberi kongresszusa előtt támogatóbb volt, mint utána. Ugyanakkor Keresztény bízik benne, hogy miután az EP-frakció napirendre veszi a magyar kormánypárt kizárásnak ügyét, még változhat a hozzáállásuk.

 

És hogy melyik EU-s tagországokban terveznek intenzívebb kampányt folytatni?

 

Észtországban, Litvániában, Lettországban, Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Hollandiában, Németországban és Olaszországban.

 

„Úgy gondoltuk a szakértőkkel való egyeztetés során, hogy ezek az országok lehetnek a legfogékonyabbak az EU-s pénzekkel kapcsolatos korrupcióra” – mondta Keresztény Zoltán.

 

Ugyanakkor tény, hogy ha össze is jön az egymillió aláírás, jogi garancia nincs arra, hogy érdemben reagáljon a felvetésre az Európai Bizottság, ugyanis saját hatáskörben mérlegelheti, tesz-e lépéseket. Utóbbiról itt írt korábban az Azonnali. 

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás