+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Cseh Katalin
2019. február 12. kedd, 11:22
Vajon az újabb családvédelmi intézkedések hatására beígért gyerekek tényleg Magyarországon születnek majd meg? És ha igen, akkor valóban hazánkban nőnek majd fel?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Vasárnap Orbán Viktor bemutatta, hogy milyen eszközökkel védené meg a magyar családokat, és hogyan képzeli el a népességfogyás megállítását. A kérdés azonban az, hogy

 

ezek a beígért gyerekek vajon tényleg Magyarországon születnek-e majd meg, és ha igen, akkor valóban hazánkban nőnek-e majd fel?

 

A kormány folyamatos sikerpropagandáján kellemetlen lábjegyzet a hazánkból elvándorló magyarok egyre növekvő száma. 2010 óta több, mint kétszázezer honfitársunk hagyta el az országot. Ma már minden hatodik magyar gyerek külföldön születik meg. Évről évre tízezerszámban mérhető azok száma, akik az itthoni küzdelmekbe belefáradva összepakolják életüket egy bőröndbe, és egyirányú repülőjegyet vesznek valamely másik, nem csak földrajzilag európai országba.

 

Nem a kalandvágy hajtja őket, hanem a tisztességes megélhetés, a nyugodt hétköznapok, a munkahelyi megbecsülés iránti sóvárgás. Ezeket a százezreket nem tartotta itthon az, amikor csökkent a rezsi, amikor bevezették a CSOK-ot, amikor különböző európai fővárosok „lettek megállítva”. Hamarosan kiderül, hogy a nagycsaládosoknak járó milliónyi hiteltámogatás milyen hatással lesz a maradási kedvükre, meg úgy általában a népesség növekedésére.

 

Nem számítok túl nagy meglepetésre.

 

A kormány családpolitikája évek óta a nagycsaládosok támogatására épül, a meglévő családok bővítését célozza. A vasárnap bejelentett családvédelmi csomag is ebbe a tendenciába illeszkedik.

 

A javaslatok azonban kevés hatással bírnak a fiatalok előtt álló egyik legnagyobb kihívásra: a családok megalapítására, az első gyermek vállalásának ösztönzésére.

 

Az átmenet a gyermektelen fiatalságból a kisgyermekes családi létbe ugyanis legalább olyannyira meredek, mint a második gyermek mellé egy harmadik vállalásának eldöntése.

 

Az első gyermekkel ugyanis sokszor együtt jár az első önálló lakás, a tartalékolás szükségessége, a több tízezres, sokszor százezres beruházás az első babakocsiba, a kiságyba, a kisruhákba. Gyermek mellett már nehezen tartható az az életforma, amelybe mostanában számos városi fiatal kényszerült: a barátokkal közös albérlet, a hónapvége-életérzés, az ideges gyomorgörcs a bérleti díj folyamatos emelgetése miatt.

 

A családalapítás feltétele a jövőbe vetett bizalom: ez pedig rengeteg magyar fiatal számára borzasztóan távoli érzés.

 

Sokan ezen a ponton döntenek a külföldre költözés, a családalapítás elhalasztása mellett: mind azok, akik kijelentik, hogy „ebbe az országba nem tudok szülni”, de ugyanúgy azok is, akik azt mondják: „ebbe az országba nem akarok szülni”.

 

Aki feladja a hazáját, a családját, a barátait, sokszor a szakmáját is a távoli boldogulás reményében, annak nem lesz elég az, hogy mostantól olcsóbban lehet majd venni hétszemélyes autót.

 

Az egymilliónál több minimálbérre bejelentett munkavállaló országában pont nem azoknak lesz majd könnyebb, akik folyamatos bizonytalanság közepette húzzák az igát napi 8-10-12 órában, másod-harmadállásokat halmozva egymásra.

 

Pont azt a réteget nem hatja meg a CSOK bővítgetése, akik számára csak távoli álom a saját lakás, akik örülnek annak, ha hónap végén gond nélkül ki tudják fizetni a csökkentett rezsit.

 

A választási lehetőséggel bíró, vagyonosabb, a kedvezményekből valóban profitáló réteg számára pedig könnyen lehet, hogy a kedvezményes hitelfelvételnél vonzóbb alternatívát képes kínálni egy, a magyarnál modernebb, versenyképesebb oktatási rendszerrel, kiszámíthatóbb vállalkozási környezettel, normálisabb közbeszéddel bíró szomszédos ország.

 

Ahol nem lehet egyik napról a másikra lenyúlni a jövőt biztosító befektetéseket, a magánnyugdíj-számlát, a lakástakarékot, vagy éppen a kutatásra szánt fejlesztési pénzeket. Ahol egy vállalkozás nem csak addig a pontig sikeres, amíg nem vet rá szemet egy kormányközeli vállalkozó. Ahol az iskolában korszerű, modern, a világ bármely pontján eladható tudásra tehetnek szert gyermekeink.

 

Magyarország népességfogyásának megállítása céljából a családbővítés ösztönzése szükséges, de nem elégséges eszköz. A családok megalapítását, az első gyermek vállalását, az életkezdéssel küzdő fiatal párokat pont ugyanúgy támogatni kell, mint a megalapozottabb háttérrel rendelkezőket. Ha ugyanis valaki nem tud elindulni az életben, az a nyitott határok világában bizony könnyen lehet, hogy tovább fog állni.

 

Be kell látni végre, hogy a külföldre költöző magyarok tömegei legalább ugyanolyan mértékben csökkentik hazánk lakosságszámát, mint a meg nem született gyermekek.

 

Meggyőződésem, hogy az itthon maradás, az itthon boldogulás, az itthoni gyermekvállalás céljából a mindenféle válogatott ösztönzőkön túl alapvető feltétel egy stabil, kiszámítható, az állampolgárait megbecsülő, az előrejutás feltételeit mindenki számára biztosító ország megteremtése.

 

Az Európa többi országához mérhető életszínvonal ugyanis egyre többünk számára világosan megfogalmazódó elvárás. Ha pedig ehhez az ország vezetése nem képes felnőni, akkor a világ összes óriásplakátja sem fogja megakadályozni, hogy napról napra többen vegyék meg azt a bizonyos egyirányú repülőjegyet.

 

A szerző orvos-közgazdász, a Momentum Mozgalom EP-listavezetője.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Ha munkaeszközökről van szó, mindenkinek mások a preferenciái. Egy valami azonban mindenkiben közös: a tökéletes választásra való törekvés.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás