+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. február 7. csütörtök, 19:00
Európában nem uniós ország vezet a toplistán. Arányaiban pedig durván többen vándoroltak be bizonyos arab államokba.

Az ENSZ Népesedési Osztálya nemrég tett közzé adatokat arra nézve, hogy mely országok rendelkeznek a legtöbb bevándorlóval, és eléggé izgalmas böngészni az egyébként 2017-es adatokat.

 

Kiderül belőle például, hogy messze nem Európában, hanem arab országokban van arányaiban a legnagyobb számú bevándorló, számszerűleg meg egyértelműen az Egyesült Államokban, itt ugyanis akkor megközelítőleg 44 és fél millió olyan ember élt az országban, aki nem ott született.

 

Az ENSZ adatai természetesen hozzávetőlegesek, és csak a beregisztrált személyekre vonatkoznak, azokra, akik már minimum egy éve tartózkodnak az adott területen.

 

A Pew Research Center által szemlézett adatok alapján úgy tűnik, hogy

 

a legvonzóbb bevándorlóországok a világon a Perzsa-öböl körül vannak,

 

ugyanis jelenleg például az Egyesült Arab Emirátusok lakosságának 88 százaléka bevándorló, Kuvaitnak pedig 77 százaléka. Ide főleg munkások érkeznek hatalmas mennyiségben.

 

Magas a bevándorlóarány továbbá Ausztráliában és Új-Zélandon is, itt a lakosok 29 illetve 23 százaléka nem ezekben az országokban született. Kanada is jelentős mennyiségű bevándorlót tudhat magának, a lakosok 21 százaléka nem az észak-amerikai országban látta meg a napvilágot először.

 

Infographic: Immigrants Account For 88% Of The UAE's Population | Statista

 

Európában nem egy uniós ország áll az élen, hanem a gazdaságilag szupererős Svájc, itt a lakosok 30%-a külföldi, a top háromba Európán belül Ausztria és Svédország fér bele.

 

Érdekes továbbá, hogy jelenleg a Magyarországon élőknek az 5 százaléka sem itt született.

 

Míg egyes európai államokban, és a világ más pontjain is nőtt a bevándorlás, Kelet- és Közép-Európa  uniós államai kezdenek kiürülni, a legsúlyosabb helyzet Litvániában és Észtországban van, de jelentős a népességfogyás Romániában, Bulgáriában, és hát újabban már Magyarországon is (6 százalék távozott).

 

Ami viszont durva adat, hogy balkáni országokat simán verik a háborús övezetek is: Bosznia-Hercegovinából és Albániából ugyanis arányaiból többen mentek el, mint a háború sújtotta Szíriából, vagy Afganisztánból. Az első két országban 32 és 29 százalék az arány, a közel-keleti államokból pedig 28 és 12 százalék kelt útra.

 

Ha globálisan nézzük azonban, az elvándorlók száma elég csekély: a bolygó összlakosságának csupán 3,4 százaléka váltott hazát, ez persze 1990-hez képest növekedés például, mert akkor ez az arány 2,9 százalék volt.

 

FOTÓ: Kerítés a déli határon/Wikimedia

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás