+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. február 7. csütörtök, 19:00
Európában nem uniós ország vezet a toplistán. Arányaiban pedig durván többen vándoroltak be bizonyos arab államokba.

Az ENSZ Népesedési Osztálya nemrég tett közzé adatokat arra nézve, hogy mely országok rendelkeznek a legtöbb bevándorlóval, és eléggé izgalmas böngészni az egyébként 2017-es adatokat.

 

Kiderül belőle például, hogy messze nem Európában, hanem arab országokban van arányaiban a legnagyobb számú bevándorló, számszerűleg meg egyértelműen az Egyesült Államokban, itt ugyanis akkor megközelítőleg 44 és fél millió olyan ember élt az országban, aki nem ott született.

 

Az ENSZ adatai természetesen hozzávetőlegesek, és csak a beregisztrált személyekre vonatkoznak, azokra, akik már minimum egy éve tartózkodnak az adott területen.

 

A Pew Research Center által szemlézett adatok alapján úgy tűnik, hogy

 

a legvonzóbb bevándorlóországok a világon a Perzsa-öböl körül vannak,

 

ugyanis jelenleg például az Egyesült Arab Emirátusok lakosságának 88 százaléka bevándorló, Kuvaitnak pedig 77 százaléka. Ide főleg munkások érkeznek hatalmas mennyiségben.

 

Magas a bevándorlóarány továbbá Ausztráliában és Új-Zélandon is, itt a lakosok 29 illetve 23 százaléka nem ezekben az országokban született. Kanada is jelentős mennyiségű bevándorlót tudhat magának, a lakosok 21 százaléka nem az észak-amerikai országban látta meg a napvilágot először.

 

Infographic: Immigrants Account For 88% Of The UAE's Population | Statista

 

Európában nem egy uniós ország áll az élen, hanem a gazdaságilag szupererős Svájc, itt a lakosok 30%-a külföldi, a top háromba Európán belül Ausztria és Svédország fér bele.

 

Érdekes továbbá, hogy jelenleg a Magyarországon élőknek az 5 százaléka sem itt született.

 

Míg egyes európai államokban, és a világ más pontjain is nőtt a bevándorlás, Kelet- és Közép-Európa  uniós államai kezdenek kiürülni, a legsúlyosabb helyzet Litvániában és Észtországban van, de jelentős a népességfogyás Romániában, Bulgáriában, és hát újabban már Magyarországon is (6 százalék távozott).

 

Ami viszont durva adat, hogy balkáni országokat simán verik a háborús övezetek is: Bosznia-Hercegovinából és Albániából ugyanis arányaiból többen mentek el, mint a háború sújtotta Szíriából, vagy Afganisztánból. Az első két országban 32 és 29 százalék az arány, a közel-keleti államokból pedig 28 és 12 százalék kelt útra.

 

Ha globálisan nézzük azonban, az elvándorlók száma elég csekély: a bolygó összlakosságának csupán 3,4 százaléka váltott hazát, ez persze 1990-hez képest növekedés például, mert akkor ez az arány 2,9 százalék volt.

 

FOTÓ: Kerítés a déli határon/Wikimedia

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járatritkításoknak még csak végdátuma sincsen, így nem tudni, meddig marad velünk az ún. járványügyi menetrend.

A formális kinevezésre még várni kell, de a Jobbik német nemzetiségű képviselője már jelezte, elvállalja a feladatot.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás