+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Navracsics Tibor
2019. február 5. kedd, 07:45
Független, nem alávetett államként intézményesen is részei vagyunk Európának. Óriási dolog ez, aminek jelentőségét semmilyen fanyalgás nem ronthatja le. Navracsics Tibor írása az Azonnali Európáról szóló vitájában!

Az Azonnali – amelynek az európai belpolitika, a közép- és kelet-európai ügyek mindig is fontosak voltak és maradnak – az EP-választás előtt vitasorozatot indít „Mi Európa?“ címmel, ahova több neves magyarországi és magyar anyanyelvű közép-európai szerzőt hívunk meg. Elsőként Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosának írását közöljük.

 

Számomra Európát elsősorban a szülővárosom, Veszprém jelenti. Olyan természetes része Európa történelmének, és – ami talán még ennél is jelentősebb – kultúrájának, hogy soha eszembe sem jutott nem Európa részeként gondolni rá. Nemcsak a római kor emlékei, de a hunok, germánok, avarok, szlávok által hátrahagyott nyomok, vagy éppen a fennmaradt dokumentumok szerint 865-ben a salzburgi érsek által felszentelt Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt – a mai Szent Mihály székesegyház alapjának tekinthető – templom is arról tanúskodnak, hogy

 

a kulturális értelemben vett Európa és a kereszténység előbb lelt otthonra ezen a tájon, mint a honfoglaló magyarok.

 

Az akkori politikai helyzetnek megfelelően, én a szülővárosomban valójában Kelet és Nyugat ütközési pontján nőttem fel. Minden nap a vár és a belváros pazar, ám rendkívül elhanyagolt barokk és klasszicista épületei között sétáltam, miközben a megszálló szovjet csapatok teherautóinak alig pislákoló hátsó lámpáját, vagy éppen szegény kiskatonáik keleti civilizációt számunkra jelképező egyenruháját bámultam. A magyar és a szovjet televíziót kínálták nekünk a keleti kultúra és politika képviselői, de mi inkább – a város kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően – az osztrák TV-t, vagy még inkább az osztrák rádió harmadik csatornáját, a legendás Ö3-t választottuk.

 

Nekünk, veszprémieknek – és a tőlünk nyugatra fekvőknek biztosan – volt egy kis ablakunk a nyolcvanas években Európára, még a kábeltévé és az online média világa előtt is. Felbecsülhetetlen érték volt ez akkortájt, amely nemzedékemet a New Wave-en és a Neue Deutsche Wellén keresztül bevezetett Európába, hogy aztán a politikai híreken keresztül oda is kössön. A várostól tizenöt kilométerre elhelyezkedő Balaton pedig mindehhez a nyugatiakkal való személyes találkozást is lehetővé tette, kék útlevél nélkül is.

 

Európa ugyanakkor nemcsak természetes létközeg, hanem vívmány is számomra.

 

A tény, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, számomra a magyar történelem egyik örök – mindeddig beteljesületlen – törekvésének megvalósulását jelenti: független, nem alávetett államként intézményesen is részei vagyunk Európának,

 

részt vehetünk a földrész sorsának alakításában. Óriási dolog ez, aminek jelentőségét semmilyen fanyalgás nem ronthatja le.

 

Mert igaz, hogy nehéz az együttélés. Csakúgy, mint emberek között, nemzetek között is. Ahogyan az együtt élő emberek, közösségek is időről időre konfliktusba kerülnek egymással, úgy az Európai Unió működése is sokszor feszültségekkel terhes. A döntő azonban az, hogy

 

az egymással vitában álló nemzetek akarnak-e együtt élni a jövőben is, vagy nem. Ha ez az együttélési akarat meggyengül, akkor hiába a legtökéletesebben kidolgozott vitarendezési mechanizmus, a közösség szétesik.

 

Míg az akarat fennállásával a legnehezebb időszak, a legélesebb vita is átvészelhető.

 

Mi, veszprémiek most különleges lehetőséget kaptunk arra, hogy bemutassuk, nemcsak az ország, de ezen belül városunk is szerves része ennek a közösségnek, és az is akar maradni. Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Soha szebben nem teljesülhet ki egy város törekvése arra, hogy bemutassa kincseit és megmutassa, hogy Európa nem ér véget a Lajtánál.

 

Európa a nemzetek történelme. Ahogyan az Európai Unió is az európai nemzetek egy egészen kivételes kísérlete, hogy azt a két háború között kimagasló kultúrát létrehozó földrészt megszabadítsa a fegyveres konfliktusoktól és soha nem látott jólétet hozzon nemzeteinek. Még ha sok hibával és fogyatékossággal is, de eddig teljesíteni tudta ezt a célját. Végre mi is természetes részesei lehetünk ennek az erőfeszítésnek.

 

Ne adjuk el ezt a lehetőséget.

 

A vitasorozat többi cikkét itt lehet elolvasni!

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A piacvezető online bolt statisztikái elképesztően sokat javulnak évről évre, de úgy tűnik, hogy még mindig van hova nőni, ha black friday-ről van szó.

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

Parlamenti többséget találni mindehhez katalán függetlenségpártiak nélkül már nem lesz olyan egyszerű.

A legfőbb ügyész kinevezésének módja miatt megszűnt Moldovában a kormánytöbbség, új kormányt alakítani a meglévő parlamenttel viszont nehéz lesz.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi fog történni, ha nyerünk? Hogyan néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen?
Elmondjuk a kulisszatitkokat!

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás