+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Navracsics Tibor
2019. február 5. kedd, 07:45
Független, nem alávetett államként intézményesen is részei vagyunk Európának. Óriási dolog ez, aminek jelentőségét semmilyen fanyalgás nem ronthatja le. Navracsics Tibor írása az Azonnali Európáról szóló vitájában!

Az Azonnali – amelynek az európai belpolitika, a közép- és kelet-európai ügyek mindig is fontosak voltak és maradnak – az EP-választás előtt vitasorozatot indít „Mi Európa?“ címmel, ahova több neves magyarországi és magyar anyanyelvű közép-európai szerzőt hívunk meg. Elsőként Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosának írását közöljük.

 

Számomra Európát elsősorban a szülővárosom, Veszprém jelenti. Olyan természetes része Európa történelmének, és – ami talán még ennél is jelentősebb – kultúrájának, hogy soha eszembe sem jutott nem Európa részeként gondolni rá. Nemcsak a római kor emlékei, de a hunok, germánok, avarok, szlávok által hátrahagyott nyomok, vagy éppen a fennmaradt dokumentumok szerint 865-ben a salzburgi érsek által felszentelt Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt – a mai Szent Mihály székesegyház alapjának tekinthető – templom is arról tanúskodnak, hogy

 

a kulturális értelemben vett Európa és a kereszténység előbb lelt otthonra ezen a tájon, mint a honfoglaló magyarok.

 

Az akkori politikai helyzetnek megfelelően, én a szülővárosomban valójában Kelet és Nyugat ütközési pontján nőttem fel. Minden nap a vár és a belváros pazar, ám rendkívül elhanyagolt barokk és klasszicista épületei között sétáltam, miközben a megszálló szovjet csapatok teherautóinak alig pislákoló hátsó lámpáját, vagy éppen szegény kiskatonáik keleti civilizációt számunkra jelképező egyenruháját bámultam. A magyar és a szovjet televíziót kínálták nekünk a keleti kultúra és politika képviselői, de mi inkább – a város kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően – az osztrák TV-t, vagy még inkább az osztrák rádió harmadik csatornáját, a legendás Ö3-t választottuk.

 

Nekünk, veszprémieknek – és a tőlünk nyugatra fekvőknek biztosan – volt egy kis ablakunk a nyolcvanas években Európára, még a kábeltévé és az online média világa előtt is. Felbecsülhetetlen érték volt ez akkortájt, amely nemzedékemet a New Wave-en és a Neue Deutsche Wellén keresztül bevezetett Európába, hogy aztán a politikai híreken keresztül oda is kössön. A várostól tizenöt kilométerre elhelyezkedő Balaton pedig mindehhez a nyugatiakkal való személyes találkozást is lehetővé tette, kék útlevél nélkül is.

 

Európa ugyanakkor nemcsak természetes létközeg, hanem vívmány is számomra.

 

A tény, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, számomra a magyar történelem egyik örök – mindeddig beteljesületlen – törekvésének megvalósulását jelenti: független, nem alávetett államként intézményesen is részei vagyunk Európának,

 

részt vehetünk a földrész sorsának alakításában. Óriási dolog ez, aminek jelentőségét semmilyen fanyalgás nem ronthatja le.

 

Mert igaz, hogy nehéz az együttélés. Csakúgy, mint emberek között, nemzetek között is. Ahogyan az együtt élő emberek, közösségek is időről időre konfliktusba kerülnek egymással, úgy az Európai Unió működése is sokszor feszültségekkel terhes. A döntő azonban az, hogy

 

az egymással vitában álló nemzetek akarnak-e együtt élni a jövőben is, vagy nem. Ha ez az együttélési akarat meggyengül, akkor hiába a legtökéletesebben kidolgozott vitarendezési mechanizmus, a közösség szétesik.

 

Míg az akarat fennállásával a legnehezebb időszak, a legélesebb vita is átvészelhető.

 

Mi, veszprémiek most különleges lehetőséget kaptunk arra, hogy bemutassuk, nemcsak az ország, de ezen belül városunk is szerves része ennek a közösségnek, és az is akar maradni. Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Soha szebben nem teljesülhet ki egy város törekvése arra, hogy bemutassa kincseit és megmutassa, hogy Európa nem ér véget a Lajtánál.

 

Európa a nemzetek történelme. Ahogyan az Európai Unió is az európai nemzetek egy egészen kivételes kísérlete, hogy azt a két háború között kimagasló kultúrát létrehozó földrészt megszabadítsa a fegyveres konfliktusoktól és soha nem látott jólétet hozzon nemzeteinek. Még ha sok hibával és fogyatékossággal is, de eddig teljesíteni tudta ezt a célját. Végre mi is természetes részesei lehetünk ennek az erőfeszítésnek.

 

Ne adjuk el ezt a lehetőséget.

 

A vitasorozat többi cikkét itt lehet elolvasni!

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bár már régóta ígérgetik ennek a három országnak, hogy beléphetnek a schengeni zónába, az Európai Bizottság illetékes biztosa most azt mondta: tényleg hamarosan Schengen-tagok lehetnek.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő mátrai szénerőművet azért záratná be a szervezet, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb széndioxid-kibocsátást lehessen megspórolni.

Párbeszéd-szimpatizánsoknak küldték ki az IDEA Intézet online felmérését, mert szerintük az nem közvélemény-kutatás. Az IDEA szerint viszont igen.

A városban az országos átlag kétszerese a munkanélküliségi ráta, és egyre kevesebben tehetik meg, hogy ott
lakjanak. Egyetértesz
a berlini városvezetés
lépésével? Szavazz!

Az EP-választások siralmas eredménye, Boris Johnson lehetséges miniszterelnöksége és a magas rangú munkáspárti polikusok meggyőzhették Jeremy Corbyn pártelnököt.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás