Hoppá! 2019 van, hol van repülő autóm?

Szerző: Pintér Bence
2019.01.04. 19:30

Repülő autó, Földön kívüli kolóniák, androidok, hangulatorgona. Eljött az év, amelyben a Blade Runner játszódik, de az ott megálmodott világ még (szerencsére) nem jött el.

Hoppá! 2019 van, hol van repülő autóm?

Épp a brit Wired magazin idei tudományos és technológiai trendjeit soroló-jósoló, The WIRED World in 2019 című különszámát lapozgattam, amikor leesett, hogy milyen évet is írunk egészen pontosan.

Az eredeti, 1982-es Blade Runner (magyarul Szárnyas Fejvadász) című sci-fi ugyanis 2019-ben játszódik.

Ridley Scott híres filmje és az annak alapjául szolgáló Philip K. Dick-regény, az Álmondak-e az androidok elektronikus bárányokkal? olyan technológiai fejlődéssel számol, amit a film megjelenésekor még a regény vizionárius szerzője is reálisnak gondolt.

„Ez tényleg nem science-fiction, nem fantázia, ez pontosan az, amit Harrison Ford is mondott: futurizmus”

– írta Dick a filmről, amit egyébként nem láthatott teljes egészében, mert a megjelenése előtt pár hónappal hunyt el.

A film története szerint 2019-ben túl vagyunk a harmadik világháborún, az emberiség jelentős része Földön kívüli kolóniákon él, a lényegi rész pedig akkor kezdődik, mikor az innen visszaszökött, emberi kinézetű robotok (replikánsok) elkezdenek gyilkolászni.

Mi lett valóság tehát a Blade Runner világából? Sajnos vagy szerencsére nem sok minden.

1. Nincsenek Földön kívüli emberi telepek

Sőt, még csak a közelében sem járunk ilyesminek, bár az utóbbi években kezd visszatérni az emberiség közös képzeletébe a Naprendszer meghódítása. Ettől függetlenül a Holdra 1972 óta nem tette a lábát ember,

a marsi kolónia pedig egyelőre csak álom Elon Musk fejében, hogy ennél távlatibb mélyűri tervekről ne is beszéljünk.

Ehhez képest a Blade Runnerben az emberiség egy jelentős része lelépett már a külső kolóniákra, ahol kaphattak android rabszolgákat is. És ha már itt tartunk...

2. Nincsenek android rabszolgáink

Ez mondjuk több szempontból sem baj, egyrészt az egész rabszolgaság-dolog elég gáz, másrészt, mint már írtuk, ez nem sült el jól az ottaniaknak sem, tekintve, hogy a replikánsok inkább elszöktek és elkezdtek gyilkolni a Földön.

A való világban ugyan vannak emberszerűen kinéző robotok, és rohamos léptékben halad a mesterséges intelligencia kutatása is,

de attól azért még nagyon-nagyon messze vagyunk, hogy az ember egy teljesen emberszerű, valódi intelligenciával rendelkező robotot állítson elő.

Egyelőre nagyjából itt tartunk:

Nem látom magam előtt, ahogy ezt a robotot fejvadászoknak kell üldöznie repülő autókkal. És ha már ez szóba került...

3. Nem utazunk repülő autókkal

Nem mondom, vannak próbálkozások, hogy legyenek valamiféle repülő autók. De azért nem az a helyzet, hogy most úgy tűnne, hogy ez lesz a városi közlekedés legfőbb eszköze a közeljövőben:

És ha ettől most szomorú lennél...

4. Nincs hangulatorgonánk

Bár a filmben nincs benne, a regény egyik legérdekesebb kütyüje a Penfield hangulatorgona, ami gombnyomásra képes megváltoztatni a hangulatodat. Még érdekesebb, hogy a regény rögtön azzal nyit, hogy a főhős, Rick Deckard felesége, Iran betárcsázza rajta az önmarcangoló depressziórohamot.

Mondanom sem kell, ilyen hangulatorgonánk egyelőre nincs,

bár igény talán lenne rá. Az amerikai MIT-n már el is játszottak a gondolattal, hogy kéne építeni egyet.

5. Még mindig nem tudunk így kinagyítani egy fotót

De most komolyan, hogy képzelték ezt 1982-ben?

Bár ha olyan hatalmas felbontásban fotózták, mint például ezen a képen, akkor nem teljesen hülyeség a dolog!

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek