+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. november 9. péntek, 17:54
Se szeri, se száma a magyar nyelv szépségéről szóló, külföldi hírességeknek tulajdonított kamuidézeteknek. Most Bokor Aladárné, a Nobel-díjas George Bernard Shaw-nak 1948-ban levelet író budapesti asszony segítségével lepleztünk le egy ilyet.

Nincs is szebb dolog a modern ember életében, mint késhegyre menő vitát folytatni az interneten egy ismeretlen emberrel valami teljesen huszadrangú kérdésben. A minap egy ilyen tényleg teljesen sokadrangú vitát folytattam éppen, amikor előkerült egy idézet, ami állítólag a híres, Nobel-díjas ír drámaírótól, George Bernard Shaw-tól származik.

 

Mutatom:

 

„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

 

Mind olvastunk már ilyen, lelkes amatőr nyelvművelők és igaz magyar hazafiak szívét megdobogtató idézeteket, amelyeket a citált híres emberek valószínűleg egyáltalán nem mondtak. Első blikkre ez is ilyesminek tűnik. Gyors internetes keresés nyomán elő is ugrik a Nyelv és Tudomány, illetve az Urban Legends cikke a témáról, amelyből kiderül, hogy

 

az idézet első magyar forrása az interneten a bíztató nevű „a Mag népe” weboldal, ahol a cikkíró azt írja az idézet elé, hogy Shaw egyik régi rádiós interjújában mondta ezt, amelyet ő egy „amerikai archívumban” talált meg.

 

Az ilyen jellegű ködösítés alapvető az ilyen gyanús idézetek esetében, ahol az idézet fabrikálója/ferdítője joggal számíthat arra, hogy a feltóluló hazafias érzület mindenféle forráskritikai reflexet elhomályosít. De hát mondjuk ki: az USA nagy ország, archívuma rengeteg van, rendes tudósok és újságírók pedig ilyenkor rendesen szoktak hivatkozni a forrásukra. Szóval ezen a vonalon nehéz tovább jutni, és kideríteni az igazságot, tehát hogy Shaw bánta-e, hogy nem a magyar volt az anyanyelve.

 

„I do not know a word of Magyar”

 

Mivel azonban a teljesen mellékes internetes viták már csak ilyenek, nem tudtam annyiban hagyni a dolgot, és írtam George Bernard Shaw két neves kutatójának. Azt akartam megtudni, hogy az életrajz beható ismerői hallottak-e már róla, hogy Shaw évekig tanulmányozta a magyar nyelvet.

 

Hiszen ha ez igaz, annak fel kell tűnnie a leveleiben, naplóiban. Kérdésemmel a Kanadában található, québec-i Université Laval professzorát, Brad Kentet találtam meg, aki az Oxford University Pressnek szerkeszt egy 2021-ben megjelenő, nyolcrészes sorozatot George Bernard Shaw munkásságáról.

 

A kutató elmondta: nem tud róla, hogy Shaw valaha is tanult volna magyarul, ugyanakkor érdekes lehet, hogy a Pygmalionban felbukkan egy magyar szereplő Nepommuck, aki egy nyelvész tanítványa.

 

Úgy okoskodtam, hogy egy ilyen karakter elég alapot adhat arra, hogy feltételezzük: elképzelhető, hogy Shaw-t foglalkoztatta valamennyire a magyar nyelv, bár a feltételezés elég labilis lábakon áll.

 

Írtam tehát egy másik irodalmárnak, akit Brad Kent ajánlott, és aki rendelkezik Shaw mindenféle írásainak digitális archívumával. A spanyol Universidad de Extremadura angol filológia tanszékének kutatója, Gustavo A. Rodríguez Martín már bővebb bizonyítékokkal tudott szolgálni arról, hogy miért lehet kamu az idézet. Martín ugyan nem talált utalást az archívumban az idézetre, de hozzáfűzte:

 

„Furcsának találnám, ha Shaw azt említené, hogy »évekig tanulmányozta a magyar nyelvet«. Van egy másolatom egy levélről, amit a Harry Ransom Centerben találtam, amelyben nem tud válaszolni egy magyar levélírónak, és azt jegyzi fel a titkára számára, hogy szüksége van a levél angol fordítására, mivel »egy szót sem tud magyarul«.

 

Tekintve, hogy ezt a jegyzetet 1948-ban, két évvel a halála előtt írta Shaw az egyébként a budapesti Bokor Aladárné által írott levélre, a kutató felettébb valószínűtlennek tartja, hogy az író valaha tanulmányozta volna a magyar nyelvet – vagy legalábbis nem komolyan beszélt, ha ilyesmit állított. Martín még hozzátette: ezen kívül nem talált más utalást a magyar nyelvre az adatbázisban.

 

Persze az is lehet – tesszük hozzá mi –, hogy tanulmányozta azt Shaw, csak annyira csodálatosnak és nehéznek találta ezt az ősi, gyönyörű nyelvet, hogy belátta: egy ír fel nem érhet hozzá. Ki tudja?

 

És hogy egy pillanatra visszatérjünk cikkünk titkos hőséhez, Bokor Aladárnéhoz: a budapesti asszony levelének csak az utolsó oldalát küldte el a spanyol kutató, ebből viszont kiderül, hogy sürgős ügyben írt az asszony a világhírű írónak. Az utolsó előtti bekezdésben szabadkozik, hogy légipostán szerette volna a levelet eljuttatni hozzá, de erre nem volt pénze.

 

A levél tartalmára csak egy bekezdés utal: ebben Bokor Aladárné arról ír, hogy Shaw igazán leélhette volna azt a tizenöt-húsz évet, ami még szerinte megadatik neki úgy, hogy nem tanul meg autót vezetni, különös tekintettel arra, hogy „a fák tényleg nem térnek ki az autók elől”. Talán sosem tudjuk meg, hogy mit is jelent ez az egész.

 

NYITÓKÉPÜNKÖN George Bernard Shaw Jókai Mór A magyar nyelv ismét itthon című versét szavalja

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás