+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerényi Gábor
2018. november 2. péntek, 16:44
A modern politika még egy jó sztorit sem talált ki azóta, hogy a liberalizmus meghalt. Feltámadhat a liberalizmus? Mit hoz az automatizáció? Milyenek lesznek a robotháborúk? És miért volt mindig is post-truth az emberiség? Az izraeli sztártörténész, Yuval Noah Harari új könyvének gondolataiból szemezgettünk.

Orbán Viktor és a fél világ kedvenc szerzője,

 

Yuval Noah Harari izraeli történész írásait mindenkinek meg kéne ismernie, aki csak egy félmondatos Facebook-kommentnyit is politizál.

 

A 21 lecke a 21. századra című idei könyve az Animus Kiadó gondozásában már magyarul is kapható.

 

A tájékozatlanabbakat – akik az Orbán-referencia miatt mindjárt valami illiberális-altrightos varázslónak képzelik alkotónkat – ki kell ábrándítanunk: bár ő a liberálisokról mindig harmadik személyben ír, saját alapállása bizony mégis nyugati-liberális-humanista.

 

Recenzió helyett pedig egy új megoldás, először, exkluzívan, csak az Azonnalin: kiemeltük a könyvből Harari huszonegy – szerintünk – legszellemesebb/legmeghökkentőbb/legizgalmasabb megállapítását.

 

Lesz köztük egészen kézenfekvő, és lesz váratlan vagy megbotránkoztató is.

 

Utóbbi esetben első felindulásból nyugodtan vegyük meg a könyvet, és nézzük meg részletesen, mire gondolt pontosan a szerző. Csak aztán jöhet a gyalázkodás!

 

+++

 

1. A modern politika száz éve még három nagy sztorit (fasizmus, kommunizmus, liberalizmus) tudott felmutatni. Ez mára, a liberalizmus utolsó verziójának kimúlásával nullára redukálódott.

 

2. A dolgozó emberek tömegei száz éve még a középpontban érezhették magukat: mindhárom sztori őket dicsérte. A mai, automatizációról, robotizációról szóló hírek viszont az ő feleslegességükről szólnak, ami eléggé lehangoló.

 

3. A liberálisok, akik Trump és a brexit kapcsán a világvégéről delirálnak, hasonlatosak az olyan hipochonderhez, aki az első fejfájásnál rögtön agyrákra gyanakszik.

 

A liberalizmus az első világháború során a mostaninál sokkal nagyobb krízist élt át, amiből végül egészen megerősödve került ki.

 

(A mostani válságot viszont mélyíti, hogy pont az informatika és a biotechnológia berobbanásával egy időben jelentkezik.)

 

4. De egyébként

 

még az illiberálisok is liberálisok, csak a liberalizmus áldásait saját határaikon belül akarják tartani,

 

a zavaró-élősködő külföldieket kirekesztve belőlük.

 

5. A liberalizmusnak szinte mindenre van jó válasza, csak a két legfontosabb kérdésre nincs: az ökológiai összeomlásra és a robbanásszerű technikai fejlődésre.

 

6. Az automatizáció biztosan meg fog szüntetni milliónyi munkahelyet, de lehet, hogy csinál helyettük újakat. Nem biztos, de lehet.

 

7. Míg az emberi munkaerő nem szervezhető hálózatba, a robotok és automaták viszont tökéletesen – ez az igazi előnyük és egyben a hátrányuk is.

 

Ha a világ összes orvosa egy hálózatba kötött algoritmus alapján működne, egy téves felismerés kiirthatná az emberiséget.

 

8. Mivel vannak atomfegyvereink, nem kísérletezhetünk a társadalmainkkal, túl nagy a kockázat: csak a biztosra mehetünk bármiféle tervezéssel vagy változtatással.

 

9. Az alapjövedelem gondolata annyi sebből vérzik, hogy felsorolni is sok. És a végén még sokkal nagyobb egyenlőtlenséget eredményezne.

 

10. Ha a demokrácia a racionális döntéshozatalról szólna, akkor semmi szükség nem lenne a választójogra.

 

11. A robothadseregek elterjedésével a háborúk csak még kegyetlenebbek lesznek,

 

a robotok ugyanis nem hezitálnak a legembertelenebb szituációkban sem, ahol az emberi harcosok sokszor azért meginognak.

 

12. Annyira keveset tudunk a tudatosságról, hogy képtelenek leszünk még jó ideig belefejleszteni a mesterséges intelligenciát hordozó termékeinkbe.

 

13. Nemzeti kötelékek nélkül nem egy liberális paradicsomban, hanem törzsi káoszban találnánk magunkat – a legsikeresebb liberális országok polgáraira eléggé jellemző a hangsúlyos patriotizmus.

 

 

14. Nem az erőszak korában élünk:

 

manapság kevesebb emberrel végez háborús erőszak, mint ahányan autóbalesetben vagy öngyilkosság következtében vesztik életüket,

 

1945 óta pedig alig volt erőszakos határmódosítás. A nemzetközi rendszer, ami ezt lehetővé tette, hatalmas civilizációs teljesítményünk, amit meg kell őrizni.

 

15. Ma már egyébként sincs sok értelme háborúzni. Az igazi óriásvagyonok ma már nem ásványkincsek és lelőhelyek formájában léteznek, hanem például tőzsdei kapitalizációban, ami olyan érték, amit egy háború eleve rögtön lenulláz.

 

16. Nemzetállami keretek között sem a klímakatasztrófa, sem a technológiai robbanás kérdése nem rendezhető – amit bizonyít, hogy eddig egyetlen nacionalista politikai erő sem próbálkozott meg vele. Inkább tagadják.

 

17. A tradicionális rasszizmus a világban eltűnőben van,

 

amit rasszizmusnak vélnek sokan, arra valójában új szó kéne, ami lehetne az, hogy „kulturizmus”.

 

18. Bár a szekularizmust azzal vádolják, hogy nincsen etikai mércéje, a valóság ezzel szemben az, hogy általában van, sőt, túlságosan is magasan van, és ez legalább akkora, ha nem nagyobb problémák okozója.

 

19. A szabadversenyes kapitalizmus elmélete tudományként indult, ma viszont csak egy dogma, amelynek hívői nem hajlandók reálisan értékelni a belőle fakadó iszonyatos veszélyeket.

 

20. Mindenfajta individualizmus mítosz. Az embert a csoportban való gondolkodás és a feladatok megosztása emelte ki az állatvilágból. És ahogy a specializáció fejlődik, úgy tudunk egyénenként arányaiban egyre kevesebbet és kevesebbet a bennünket körülvevő világról.

 

21. Az ember post-truth élőlény,

 

egész történelmünk sztorik kreálásáról és elhitetéséről szól,

 

a mostani korszak egyáltalán nem különbözik ebben az előzőektől.

 

Yuval Noah Harari könyvét korábban a Könyves Kálmán októberi könyvajánlójában is említettük. Nézz körül itt, ha érdekel, milyen izgalmas könyvek jelentek meg mostanában!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogyan áll most az előválasztás szervezése, egyáltalán lesz-e? Megkerestük az érintett feleket, és azt is megtudtuk, volt-e üvöltözés a kutyapárttal az előválasztás miatt.

Egyes kutatások szerint 2060-ra megfeleződhet a német katolikus és protestáns egyházak tagsága.

A teljes adósságállomány tekintetében Párizs „lehagyta” a költségvetésük miatt leckéztetett olaszokat.

Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok egy térképet posztoltak, melyen a Krím Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan vissza is vágott.

Egy nappal ezelőtt még olyanokat vágott egymás fejéhez Di Maio és Salvini, ami a koalíció végét vetítette előre. Most mindenki szépen lenyugodott.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor a Felvidéken július 15-21. között.

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás