Mi a fasizmus, és hogyan működik? Van-e elvi különbség Hitler és Trump, vagy ha már itt tartunk, Orbán módszerei között? Jason Stanley könyvét olvastuk.

Kevés aktuálisabb dolog van a fasizmus és a rárakódott populizmus elemzésénél. Szerencsére ehhez mérten az idei év végének könyvtermése is megadja azt a tudást, amire szükségünk van.

„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.

Június 22-e a fasizmus elleni nemzeti ünnep Horvátországban. Először emlékeztek meg jobb- és baloldali politikusok közösen, Andrej Plenković kormányfő pedig egyértelműen kijelentette: a partizánok a horvát szabadságért harcoltak. Zoran Milanović baloldali államfő azonban mégis beszólt neki. Eközben Zágrábban ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra.

Egy bevándorlócsaládból származó, de bevándorlásellenes 25 éves fiatal lány a francia szélsőjobboldal új sztárja. Estelle Rodriguez – azaz Estelle Redpill a Tiktokon – túl balosnak találja Marine Le Pent, és inkább a keményebb fasizmus felé fordulna el. A szőkéket azonban nem kedveli.

Az egykori Északi Ligának nehéz dolga van még mindig – hiába hívják már csak Ligának –, ha a délolasz régiókban akar erősödni. Matteo Salvini pártja ezen térségben főleg a maffiával szövetkezve építené ki a hatalmát. Az EU-s segélyek elosztásáért is felelős legás államtitkár példája mutatja meg, miként fonódott össze a Lega, a maffia és a szakszervezetek egy része a délolasz részeken.

Április 25-én ünnepli az olasz állam a fasizmus alóli felszabadulást. A partizánok legendás dala, a Bella Ciao ilyenkor számos megemlékezésen felcsendül. Az Azonnali az öt legizgalmasabbal köszönti az olaszokat ünnepükön!

1921-ben egy isztriai bányában fellázadtak a munkások és összetűzésbe kerültek a helyi olasz fasisztákkal. A lázadók még egy köztársaságot is kikiáltottak, amit száz éve ezen a napon vertek le. Az olasz és a horvát baloldali emlékezetpolitikában az első antifasiszta lázadásként illik rá emlékezni.

Az egyik oldalról ezeket a nyilas dumákat hallja az ember, a másik oldalról pedig azokét, akik Orbán vérét akarják inni, akik szerint alkotmányellenes puccsal kell megakadályozni Orbán visszatérését, ha 2022-ben veszít. Ebben nem akar szerepet vállalni Tamás Gáspár Miklós, aki a véleményvezér-interjúsorozat utolsó részében arról is beszél az Azonnalinak, miért érzi úgy, hogy nem hat eléggé az írásaival.