+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. október 28. vasárnap, 14:00
Hazugságból épített város, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: közös múltunk, jövőnk és egykori legendáink tűnnek fel a magyar fantasztikus irodalom közelmúltjának legfontosabb antológiájában.

Képzeljetek el egy hazugságokból épített várost: ha valaki hangosan mond igazat, valami össze fog omlani. A várost az tartja egyben, hogy erre kiképzett hazudozók naponta több százszor hazudnak. A várost állítólag nem lehet elhagyni, határain túl káosz és pusztulás van.

 

Ha felületesen nézzük, Az év science fiction és fantasynovellái 2018 című kötetet nyitó novella Moskát Anitától egy ötletes és ütős fantasy, aminek a valósághoz sok köze nincs, hiszen – mint tudjuk – nem kell ahhoz folyamatosan hazudnunk, hogy ne omoljon ránk a ház.

 

Ha azonban a társadalomra és annak működésére nézünk, rögtön világossá válik, hogy

 

ritkán tárgyalják ilyen érdekesen a globalizált kapitalizmus működési mechanizmusának egyes aspektusait, mint történik az ebben a fantasynovellában,

 

még ha nem is feltétlenül ez volt a szerző kimondott szándéka.

 

Mint már arról esett szó az Azonnalin, ez a csodálatos a fantasztikus irodalomban, legyen szó akár fantasyről, sci-firől vagy horrrorról: olvashatod persze csak simán megrázó fantáziaszüleményként, de ha a mélyére ásol, akkor gyakran teljesen meglepő párhuzamokat és jelentésrétegeket találsz, amelyek rendkívül súlyos dolgokat tárnak fel a világról.

 

A fantasztikus írások középpontjában lévő spekulatív ötletek tehát alkalmasak arra, hogy elemeljenek minket a valóságtól, hogy aztán azt egy teljesen más fénytörésben mutassák meg nekünk.

 

Eddig erre Magyarországon leginkább regényméretben voltak igazán jó példák, főleg azért, mert a kisprózának (a kisregénynek és a novellának) nem igazán akadt megjelenési felülete. A dolgok azonban változnak: a horrorban ott van a Lovecraft öröksége körül szerveződő The Black Aether magyar novellákkal, illetve Veres Attila idei novelláskötete; vagy ott van Dragomán György Qubiton futó sci-fi tárcasorozata.

 

A Gabo SFF viszont most végre kiengedte a szellemet a palackból: mostantól, ha valaki arról érdeklődik nálam, hogy hol kezdje az ismerkedést a fantasztikummal, erre a kötetre fogok mutatni.

 

A hazugságokból emelt várostól a háborúzó mesterséges intelligenciákig

 

Az antológiába végül tizenkilenc novella került, nagyobbik részüket a magyar fantasztikumban már ismert, közreműködésre felkért írói írták; másik részüket pedig pályázat útján válogatta a két szerkesztő, Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor. A történetek nagyjából fele fantasy, a másik félen pedig a horror/weird, illetve a science fiction tárgykörébe sorolható novellák osztoznak, persze a műfajok közötti átjárhatóság zavarossá teszi a besorolást.

 

A kötet elején sorakozó fantasy-szekció szépen felfesti a zsáner sokszínű világait, bár a megszokott orkos-kardozós-varázslós vonal eléggé alulreprezentált.

 

Nagyobb hangsúllyal jelennek meg a mesefeldolgozások, például egy kifejezetten felkavaró, a Hófehérke elemeit felvillantó novellában Gaura Ágnestől (aki a népszerű, vámpíros Borbíró Borbála-sorozat írója), de találunk egy sor érdekes urban fantasyt is.

 

Az egyik kiemelkedő novella Sziács Violáé, amelyben az esküvő előtt álló főhősnő először szembesül azzal a szörnyű titokkal, ami valójában különlegessé teszi a falut, ahol él. A másik kedvencem Sümegi Attila Gúzs című írása, amelyben egy drogfüggőt ismerünk meg: csakhogy az ő drogja nem a herbál, hanem a varázslás.

 

 

A fantasy után szépen fokozatosan csúszunk át a horror- és a weirdirodalom területére, ahol Veres Attila jó szokásához híven egy rendkívül furcsa terményeket előállító őstermelő családot mutat be, akikhez ízig-vérig városi turisták érkeznek a szüret idejére. (Van benne brüsszelezés is egyébként.)

 

Szintén itt kerül sorra Kiss Gabriella novellája, aki az idei év nagy felfedezettje: ősszel egy mesefeldolgozással megnyerte a Fantasztikus Kéziratok Éjszakáját, most pedig

 

egy teljesen hétköznapi eseményből, a nagyszülőkhöz történő vidéki látogatásból kiindulva fest hátborzongató képet a magányos öregedésről.

 

A kötet végére kerültek a sci-fi novellák. Van egy válogatás Dragomán György remek tárcanovelláiból; Takács Bogi (interjúnk vele itt) egy olyan erdőszellemet mutat be, amely valójában egy csúcstechnológiás háborús veterán; Brandon Hackett a távoli jövő egymással háborúzó mesterséges intelligenciáit festi le; Erdei Lilla pedig a közeljövő klímaváltozástól forró Budapestjére kalauzol minket.

 

Keresztmetszet a hazai fantasztikumról

 

A Gabo SFF antológiájának legfőbb erénye, hogy többségében olyan novellákat sorakoztat fel, amelyek

 

nem öncélúan használják a zsánereket, hanem ténylegesen szólnak valamiről: néha Magyarországról, néha egy érzésről, néha pedig a közös jövőnkről.

 

Emellett a kötet remek keresztmetszetet ad arról, hogy hol tart ma a magyar fantasztikum: akinek a nevét ebben a kötetben olvasod, annak a regényeit/köteteit is érdemes csekkolni; ha pedig még nincs regénye/kötete, akkor jó eséllyel itt az ideje, hogy legyen neki.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

Szerintük legalább annyit érdemelnének a nyugat-balkáni régió népei, hogy az Európai Unió világosan mondja meg, mi a helyzet pontosan.

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás