+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. október 28. vasárnap, 14:00
Hazugságból épített város, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: közös múltunk, jövőnk és egykori legendáink tűnnek fel a magyar fantasztikus irodalom közelmúltjának legfontosabb antológiájában.

Képzeljetek el egy hazugságokból épített várost: ha valaki hangosan mond igazat, valami össze fog omlani. A várost az tartja egyben, hogy erre kiképzett hazudozók naponta több százszor hazudnak. A várost állítólag nem lehet elhagyni, határain túl káosz és pusztulás van.

 

Ha felületesen nézzük, Az év science fiction és fantasynovellái 2018 című kötetet nyitó novella Moskát Anitától egy ötletes és ütős fantasy, aminek a valósághoz sok köze nincs, hiszen – mint tudjuk – nem kell ahhoz folyamatosan hazudnunk, hogy ne omoljon ránk a ház.

 

Ha azonban a társadalomra és annak működésére nézünk, rögtön világossá válik, hogy

 

ritkán tárgyalják ilyen érdekesen a globalizált kapitalizmus működési mechanizmusának egyes aspektusait, mint történik az ebben a fantasynovellában,

 

még ha nem is feltétlenül ez volt a szerző kimondott szándéka.

 

Mint már arról esett szó az Azonnalin, ez a csodálatos a fantasztikus irodalomban, legyen szó akár fantasyről, sci-firől vagy horrrorról: olvashatod persze csak simán megrázó fantáziaszüleményként, de ha a mélyére ásol, akkor gyakran teljesen meglepő párhuzamokat és jelentésrétegeket találsz, amelyek rendkívül súlyos dolgokat tárnak fel a világról.

 

A fantasztikus írások középpontjában lévő spekulatív ötletek tehát alkalmasak arra, hogy elemeljenek minket a valóságtól, hogy aztán azt egy teljesen más fénytörésben mutassák meg nekünk.

 

Eddig erre Magyarországon leginkább regényméretben voltak igazán jó példák, főleg azért, mert a kisprózának (a kisregénynek és a novellának) nem igazán akadt megjelenési felülete. A dolgok azonban változnak: a horrorban ott van a Lovecraft öröksége körül szerveződő The Black Aether magyar novellákkal, illetve Veres Attila idei novelláskötete; vagy ott van Dragomán György Qubiton futó sci-fi tárcasorozata.

 

A Gabo SFF viszont most végre kiengedte a szellemet a palackból: mostantól, ha valaki arról érdeklődik nálam, hogy hol kezdje az ismerkedést a fantasztikummal, erre a kötetre fogok mutatni.

 

A hazugságokból emelt várostól a háborúzó mesterséges intelligenciákig

 

Az antológiába végül tizenkilenc novella került, nagyobbik részüket a magyar fantasztikumban már ismert, közreműködésre felkért írói írták; másik részüket pedig pályázat útján válogatta a két szerkesztő, Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor. A történetek nagyjából fele fantasy, a másik félen pedig a horror/weird, illetve a science fiction tárgykörébe sorolható novellák osztoznak, persze a műfajok közötti átjárhatóság zavarossá teszi a besorolást.

 

A kötet elején sorakozó fantasy-szekció szépen felfesti a zsáner sokszínű világait, bár a megszokott orkos-kardozós-varázslós vonal eléggé alulreprezentált.

 

Nagyobb hangsúllyal jelennek meg a mesefeldolgozások, például egy kifejezetten felkavaró, a Hófehérke elemeit felvillantó novellában Gaura Ágnestől (aki a népszerű, vámpíros Borbíró Borbála-sorozat írója), de találunk egy sor érdekes urban fantasyt is.

 

Az egyik kiemelkedő novella Sziács Violáé, amelyben az esküvő előtt álló főhősnő először szembesül azzal a szörnyű titokkal, ami valójában különlegessé teszi a falut, ahol él. A másik kedvencem Sümegi Attila Gúzs című írása, amelyben egy drogfüggőt ismerünk meg: csakhogy az ő drogja nem a herbál, hanem a varázslás.

 

 

A fantasy után szépen fokozatosan csúszunk át a horror- és a weirdirodalom területére, ahol Veres Attila jó szokásához híven egy rendkívül furcsa terményeket előállító őstermelő családot mutat be, akikhez ízig-vérig városi turisták érkeznek a szüret idejére. (Van benne brüsszelezés is egyébként.)

 

Szintén itt kerül sorra Kiss Gabriella novellája, aki az idei év nagy felfedezettje: ősszel egy mesefeldolgozással megnyerte a Fantasztikus Kéziratok Éjszakáját, most pedig

 

egy teljesen hétköznapi eseményből, a nagyszülőkhöz történő vidéki látogatásból kiindulva fest hátborzongató képet a magányos öregedésről.

 

A kötet végére kerültek a sci-fi novellák. Van egy válogatás Dragomán György remek tárcanovelláiból; Takács Bogi (interjúnk vele itt) egy olyan erdőszellemet mutat be, amely valójában egy csúcstechnológiás háborús veterán; Brandon Hackett a távoli jövő egymással háborúzó mesterséges intelligenciáit festi le; Erdei Lilla pedig a közeljövő klímaváltozástól forró Budapestjére kalauzol minket.

 

Keresztmetszet a hazai fantasztikumról

 

A Gabo SFF antológiájának legfőbb erénye, hogy többségében olyan novellákat sorakoztat fel, amelyek

 

nem öncélúan használják a zsánereket, hanem ténylegesen szólnak valamiről: néha Magyarországról, néha egy érzésről, néha pedig a közös jövőnkről.

 

Emellett a kötet remek keresztmetszetet ad arról, hogy hol tart ma a magyar fantasztikum: akinek a nevét ebben a kötetben olvasod, annak a regényeit/köteteit is érdemes csekkolni; ha pedig még nincs regénye/kötete, akkor jó eséllyel itt az ideje, hogy legyen neki.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Akinek legközelebbi szövetségese Putyin keresztgyerekének apja.
Emiatt sokan fel is
mondtak az oroszpárti kézre került csatornánál.

Az Égei-tengerbe leengedett Airbus A330 ezzel a legnagyobb valaha elsüllyesztett repülő.

A hét kérdése

Ha már Kálmán Olga is feltűnt, itt az ideje, hogy átszakadjon az a gát, és minimum tíz név összejöjjön az ellenzék potenciális jelöltjeinek listájára!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás