+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. október 28. vasárnap, 14:00
Hazugságból épített város, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: közös múltunk, jövőnk és egykori legendáink tűnnek fel a magyar fantasztikus irodalom közelmúltjának legfontosabb antológiájában.

Képzeljetek el egy hazugságokból épített várost: ha valaki hangosan mond igazat, valami össze fog omlani. A várost az tartja egyben, hogy erre kiképzett hazudozók naponta több százszor hazudnak. A várost állítólag nem lehet elhagyni, határain túl káosz és pusztulás van.

 

Ha felületesen nézzük, Az év science fiction és fantasynovellái 2018 című kötetet nyitó novella Moskát Anitától egy ötletes és ütős fantasy, aminek a valósághoz sok köze nincs, hiszen – mint tudjuk – nem kell ahhoz folyamatosan hazudnunk, hogy ne omoljon ránk a ház.

 

Ha azonban a társadalomra és annak működésére nézünk, rögtön világossá válik, hogy

 

ritkán tárgyalják ilyen érdekesen a globalizált kapitalizmus működési mechanizmusának egyes aspektusait, mint történik az ebben a fantasynovellában,

 

még ha nem is feltétlenül ez volt a szerző kimondott szándéka.

 

Mint már arról esett szó az Azonnalin, ez a csodálatos a fantasztikus irodalomban, legyen szó akár fantasyről, sci-firől vagy horrrorról: olvashatod persze csak simán megrázó fantáziaszüleményként, de ha a mélyére ásol, akkor gyakran teljesen meglepő párhuzamokat és jelentésrétegeket találsz, amelyek rendkívül súlyos dolgokat tárnak fel a világról.

 

A fantasztikus írások középpontjában lévő spekulatív ötletek tehát alkalmasak arra, hogy elemeljenek minket a valóságtól, hogy aztán azt egy teljesen más fénytörésben mutassák meg nekünk.

 

Eddig erre Magyarországon leginkább regényméretben voltak igazán jó példák, főleg azért, mert a kisprózának (a kisregénynek és a novellának) nem igazán akadt megjelenési felülete. A dolgok azonban változnak: a horrorban ott van a Lovecraft öröksége körül szerveződő The Black Aether magyar novellákkal, illetve Veres Attila idei novelláskötete; vagy ott van Dragomán György Qubiton futó sci-fi tárcasorozata.

 

A Gabo SFF viszont most végre kiengedte a szellemet a palackból: mostantól, ha valaki arról érdeklődik nálam, hogy hol kezdje az ismerkedést a fantasztikummal, erre a kötetre fogok mutatni.

 

A hazugságokból emelt várostól a háborúzó mesterséges intelligenciákig

 

Az antológiába végül tizenkilenc novella került, nagyobbik részüket a magyar fantasztikumban már ismert, közreműködésre felkért írói írták; másik részüket pedig pályázat útján válogatta a két szerkesztő, Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor. A történetek nagyjából fele fantasy, a másik félen pedig a horror/weird, illetve a science fiction tárgykörébe sorolható novellák osztoznak, persze a műfajok közötti átjárhatóság zavarossá teszi a besorolást.

 

A kötet elején sorakozó fantasy-szekció szépen felfesti a zsáner sokszínű világait, bár a megszokott orkos-kardozós-varázslós vonal eléggé alulreprezentált.

 

Nagyobb hangsúllyal jelennek meg a mesefeldolgozások, például egy kifejezetten felkavaró, a Hófehérke elemeit felvillantó novellában Gaura Ágnestől (aki a népszerű, vámpíros Borbíró Borbála-sorozat írója), de találunk egy sor érdekes urban fantasyt is.

 

Az egyik kiemelkedő novella Sziács Violáé, amelyben az esküvő előtt álló főhősnő először szembesül azzal a szörnyű titokkal, ami valójában különlegessé teszi a falut, ahol él. A másik kedvencem Sümegi Attila Gúzs című írása, amelyben egy drogfüggőt ismerünk meg: csakhogy az ő drogja nem a herbál, hanem a varázslás.

 

 

A fantasy után szépen fokozatosan csúszunk át a horror- és a weirdirodalom területére, ahol Veres Attila jó szokásához híven egy rendkívül furcsa terményeket előállító őstermelő családot mutat be, akikhez ízig-vérig városi turisták érkeznek a szüret idejére. (Van benne brüsszelezés is egyébként.)

 

Szintén itt kerül sorra Kiss Gabriella novellája, aki az idei év nagy felfedezettje: ősszel egy mesefeldolgozással megnyerte a Fantasztikus Kéziratok Éjszakáját, most pedig

 

egy teljesen hétköznapi eseményből, a nagyszülőkhöz történő vidéki látogatásból kiindulva fest hátborzongató képet a magányos öregedésről.

 

A kötet végére kerültek a sci-fi novellák. Van egy válogatás Dragomán György remek tárcanovelláiból; Takács Bogi (interjúnk vele itt) egy olyan erdőszellemet mutat be, amely valójában egy csúcstechnológiás háborús veterán; Brandon Hackett a távoli jövő egymással háborúzó mesterséges intelligenciáit festi le; Erdei Lilla pedig a közeljövő klímaváltozástól forró Budapestjére kalauzol minket.

 

Keresztmetszet a hazai fantasztikumról

 

A Gabo SFF antológiájának legfőbb erénye, hogy többségében olyan novellákat sorakoztat fel, amelyek

 

nem öncélúan használják a zsánereket, hanem ténylegesen szólnak valamiről: néha Magyarországról, néha egy érzésről, néha pedig a közös jövőnkről.

 

Emellett a kötet remek keresztmetszetet ad arról, hogy hol tart ma a magyar fantasztikum: akinek a nevét ebben a kötetben olvasod, annak a regényeit/köteteit is érdemes csekkolni; ha pedig még nincs regénye/kötete, akkor jó eséllyel itt az ideje, hogy legyen neki.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogyan készül a nyitására a rendezvényszektor, ahol általában már hónapokkal előre leszervezik a koncerteket? Szakmabeliekkel jártunk utána!

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás