+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. szeptember 6. csütörtök, 16:10
Van pedagógushiány, csak azt nem tudjuk, hogy mekkora. Kinek hihetünk a kérdésben? A Klebelsberg Központnak? A szakszervezeteknek? Az újságíróknak?

Egymásnak ellentmondó információk látnak napvilágot arról, hogy a 2018/19-es tanév kezdetén hány tanár hiányzik a közoktatásból. A 24.hu a Közigálláson meghirdetett állások alapján pár napja még hétszáz fős pedagógushiányról beszélt. Ez a szám szeptember ötödikére már háromszázra csökkent.

 

A másik véglet az Indexen látott napvilágot: a portál a Klebelsberg Központ (KK) augusztus végi adataira hivatkozva 4325 betöltetlen állásról írt. Az iskolafenntartó szerint ez valótlan állítás: a szerintük „vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt adatok” nem a KK adatai. Ezzel szemben a KK szerint a százhetvenezer főt számláló pedagóguslétszám legfeljebb egy-két százaléka betöltetlen, ami még így is 1700-3400 fős létszámhiányt jelent.

 

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Azonnalinak augusztus végén 2500-3500 fős tanárhiányról beszélt, és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is több ezer főre becsülte az oktatási rendszerből hiányzó pedagógusok számát.

 

Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok

 

A számháborút látva egy dologban lehetünk biztosak: a kérdés nem az, hogy van-e pedagógushiány, hanem hogy mekkora – mondta el az Azonnalinak Radó Péter. Az oktatáskutató arra is felhívta a figyelmet, hogy

 

a praktikák száma, amivel elfedhetik a hiány egy jelentős részét, szinte végtelen.

 

A Klebelsberg Központ statisztikái például nem tartalmazzák az egyéni fejlesztést végző szakemberek állásait, sőt, a hiányzó álláshelyek egy jó részét maga a KK tünteti el. Ha ugyanis egy, a rendszerből kieső pedagógus álláshelyét megszüntetik, más tanár számára sem hirdetik meg a távozó kollega munkáját, ez pedig nem jelenik meg a statisztikában. Ennek oka a finanszírozott álláshelyek számításában keresendő, ami egységesített standard alapján történik, miközben az iskolaszerkezet brutálisan szétaprózott, és rengeteg a kicsi iskola – fejtegette a szakértő.

 

Egy példán keresztül megvilágítva: ha három párhuzamos osztály fut egy évfolyamon, az iskola képes fizikatanárokat alkalmazni, mert fel tudja tölteni a magas kötelező óraszámukat, aminek el kell érnie a huszonkét órát. Ha azonban a három helyett csak egy osztállyal számolunk, ami kisebb településeken könnyen előfordulhat, a fizikatanár óraszámát nem lehet feltölteni, ezért más munkát is végeznie kell a fizetéséért.

 

Ez egy klasszikus mérethatékonysági probléma. Az álláshelyek standardizált szabályozása viszont ezt már nem engedi meg. Tehát ha a fizikatanár nyugdíjba megy, akkor a KK a kisebb tanintézményekben nem engedélyezi új fizikatanár felvételét, az igazgató pedig kénytelen beállítani mondjuk egy magyartanárt fizikát tanítani.

 

Azaz végső soron egy nem szakos kollegának kell megpróbálnia elvégeznie a szakos elődjének munkáját. Ez már nem jelenik meg a pedagógushiányról szóló nyilvántartásban,

 

mert a vetítés alapja az elismert standard munkaóra-szükséglet – magyarázta Radó.

 

Hitelt érdemlő adatok hiányában ködszurkálás folyik

 

Kormányzati oldalról az egyik jellemző érv, amit Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is hangoztatott, hogy a pedagógusok jellemzően nyáron váltanak állást, nem pedig a tanév közepén. Azaz ilyenkor tapasztalható a legnagyobb mozgás a tanári állások piacán, ilyenkor hirdetik meg az iskolák a legtöbb pozíciót, így természetes, hogy ebben az időszakban megugrik a betöltetlen helyek száma. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ augusztus 6-tól hivatalba lépett elnöke pedig megerősítette: ahogy eddig, úgy a tankerületek idén is meg fogják oldani a problémákat, és mindenhol biztosított lesz a szakos ellátottság. 

 

„Az biztos, hogy tanév végén és még a következő tanév elején is mozgás van a pedagógusok körében, felmondanak, elküldik őket, másik iskolában folytatják a munkát. Az viszont, ami most történik, nekem azt sugallja, hogy nem lehet senkinek semmilyen pontos adata.” Ezt már Nahalka István oktatáskutató válaszolta az Azonnalinak.

 

Nahalka szerint az oktatásirányításnak körülbelül decemberben lesz pontosabb képe az októberi helyzetről. Ennek oka, hogy októberben adják le az oktatási intézmények a statisztikai jelentéseiket.

 

„Addig – tudtommal –  országos összesítés nincs. Az egyes tankerületek látják, hogy a saját intézményeikben mi a helyzet most szeptember elején, de abban sem vagyok biztos, hogy az adatok tekintetében a tankerületek naprakészek.”

 

Az Azonnali felvetésére, hogy a Közigálláson meghirdetett pedagógusállások számának hihetünk-e, az oktatáskutató azt válaszolta:

 

„Félek, hogy az álláshirdetések nem hű jelzői a pedagógushiánynak, mert sok olyan intézmény lehet, amely már lemondott arról, hogy találjon pedagógust valamilyen állásra, így azt nem hirdeti meg, és próbálja megoldani a problémát helyettesítésekkel.”

 

Decemberig tehát nem tehetnek mást sem az újságírók, sem a pedagógus szakszervezetek, és még a Klebelsberg Központ sem, minthogy tippelget, mekkora is lehet valójában a tanárhiány.

 

NYITÓKÉP: Budapesti Babits Mihály Gimnázium képgalériája

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Karácsonyi körkérdést indít az Azonnali: mit ajándékozna Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak Bugár Béla, a szlovákiai Híd párt elnöke?

Megtolta kicsit a fideszes jelölt kampányát a kormánypárti média Győrben, ingyen szórták a lapot az összes postaládába.

Igazi reneszánsz ember a Fidesz polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András, de éppen a városi ügyekre maradt kevés ideje az elmúlt években.

Azt követelik, hogy az elnök ne kössön kompromisszumokat az ukrán rendezés ügyében, Ukrajna föderalizációja például fel se merüljön.

Miközben Lukasenka Szocsiban Putyinnal tárgyalja meg a belarusz-orosz gazdasági integráció mélyítését, Minszkben a szuverenitásvesztéstől tartva tüntet a helyi ellenzék.

Johnsonnak is feltették a kérdést, amivel már elődjéből is sikerült hülyét csinálni.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Van-e esélyük a törököknek az EU-tagságra, vagy végleg keleten ragadnak? Vitaest december 10-én.

December 11-én az NKE-n lehet honvédelemről trécselni a kormány bevándorlásellenes kabinetjének vezetőjével.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás