+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. augusztus 27. hétfő, 17:50
Három év alatt háromszor nyerte el a fantasztikus irodalom legfontosabb díját A megtört föld-trilógia. Nora K. Jemisin fantasyvilágában a civilizációt időről időre borzalmas kataklizmák rombolják le, a bolygó múltjában pedig sötét titkok rejtőznek.

A Hugo-díj a fantasztikum egyik legfontosabb díja: szemben a másik fontos díjjal, a Nebulával, amit az SFWA, az amerikai fantasztikus írók szövetségének tagjai ítélnek oda, a Hugo egy 1953 óta létező közönségdíj, amelynek díjazottjairól a legnagyobb fantasztikus irodalmi találkozó, a Worldcon résztvevői döntenek.

 

2016-ban Nora K. Jemisin lett az első fekete szerző, aki elnyerte a Hugo-díjat a regények kategóriájában. A következő évben belépett azon szerzők szűk, vele együtt három fős klubjába, akik két egymást követő évben nyerték el ezt a díjat.

 

Idén pedig először megnyerte a fantasztikus színtéren szintén neves Locus- és a már említett Nebula-díjat, majd történelmet írt:

 

ő lett az első szerző, aki három egymást követő évben elnyerte a Hugo-díjat a legjobb regényért.

 

Ráadásul a bravúrt nem három különálló művel, hanem egy trilógia három darabjával érte el – arra sem volt még példa, hogy egy trilógia minden darabját díjazzák.

 

De milyen lehet az a történet, ami immár harmadszor ejtette rabul a Worldcon szakértő közönségét?

 

A fantasy új irányai

 

Elnyomás és felszabadulás, erőszak és béke, szenvedés és megváltás – nem ez az első pár szó, ami eszünkbe jut, amikor valami eszképista vágytól vezérelve fantasykönyveket kezdünk böngészni a könyvesboltban.

 

Persze akadnak ma is a klasszikus fantasy nyomdokain haladó remek könyvek szép számmal (az alzsánerek felsorolásába pedig bele se kezdjünk), ahol a kiválasztott hős fiatalember egy mágikus kard és egy bölcs mester segítségével, esetleg egy sárkánnyal megküzdve megmenti a királyságot a fenyegető veszélytől – ahol a Jó jó, a Gonosz pedig gonosz.

 

 

A képet J. R. R. Tolkien és a Tolkien köpönyegéből előbújt számos alkotó óta sokan és sokféleképp árnyalták – elég csak a rendkívül népszerű Trónok harca felé pillantani –, de voltak konstans dolgok:

 

ha fantasyt mondunk, akkor mindenkinek automatikusan az európai középkorból ismerős kardos lovagok, hősök, királyok, várak, illetve a különféle észak-európai mondakörökből származó lények, varázslók és egyéb mágikus dolgok ugranak be.

 

Az utóbbi években jó pár olyan kötet akadt azonban, amely a fantasyirodalom játékszabályain nagyrészt belül maradva ugyan, de több szempontból is elmozdult erről a vonalról, és a szokásos hősi énekeknél többet próbált mondani a világról.

 

Itthon is megjelent Robert Jackson Bennett Isteni városok-trilógiája, amelyben egy isteni csodák által működtetett birodalmat győzött le a rabszolgasorban tartott szomszéd kontinens felkelése, és amelyben a középkor helyett inkább az ipari forradalom hajnalán járunk, amikor a történet megkezdődik.

 

Hasonló példa China Miéville, aki a sci-fi, horror és fantasy határmezsgyéjén mozgó new weirdnek nevezett irányzat prominens képviselője. A Perdido pályaudvar, végállomás című könyvében egy hatalmas, fasisztoid városállamban járunk, ahol a különféle idegen lények (például a békaszerű vogyanojok, vagy a szkarabeuszfejű, embertestú kheprik) mellett robotokkal is összefuthatunk, és ahol a történet alatt éppen egy nagy munkássztrájk szerveződik.

 

A fantasyben tehát az elmúlt évtizedben új hangok jelentek meg, amelyek a szokásostól eltérő világokat villantottak fel.

 

Amikor megmozdul a föld

 

N. K. Jemisin immár háromszoros Hugo-győztes trilógiája nem csak ezeket a fent jelzett súlyos témaköröket járja körül megdöbbentően kegyetlen őszinteséggel. Az itthon az Agave Könyvek gondozásában megjelent Az ötödik évszak, Az obeliszkkapu és A megkövült égbolt egyszerre tesz le az asztalra egy biztos kézzel megírt, érdekes megoldásokkal dolgozó szöveget és egy mélyen kigondolt fantasy-világot, ami a trilógia három része alatt szép fokozatosan fordul a sci-fi felé is.

 

A trilógia köteteiben egy olyan világban járunk, ahol egyetlen kontinens van, Rezdületlen, amelyet a neve ellenére időről időre pusztító kataklizmák ráznak meg:

 

a folyamatosan mozgó tektonikus lemezek nyomán földrengések, vulkánkitörések és hasonló események pusztítják az emberi civilizációt.

 

Mint szép lassan kiderül: jó pár civilizáció elpusztult már itt: halott, haszontalan technológiájuk megtalálható mindenfelé a kontinensen, elég csak az égben lebegő, titokzatos obeliszkekre vetni egy pillantást. A most uralkodó államalakulat első sorban ezeknek az “ötödik évszaknak” nevezett események túlélésére rendezkedett be egy apokalipszis idején praktikus kasztrendszer és szigorú törvények bevezetésével.

 

A kasztrendszer azonban nem a legfontosabb törésvonal Rezdületlenen élő emberek társadalmában.

 

A népesség egy része ugyanis orogén, azaz olyan képességekkel rendelkezik, amelyek képesek befolyásolni a szeizmikus energiákat: leállítani a földmozgásokat, lezárni egy kitörni készülő vulkánt, mozgatni a földet.

 

N. K. Jemisin (Fotó: innen)

 

A társadalom használja ezeket az embereket, de retteg is tőlük és megveti őket: ha valakiről kiskorában kiderül, hogy „rogga”, azt vagy helyben megölik, vagy az Őrzök kezére adják őket, hogy a Fulkrum nevű központi iskolában hivatalos, állami orogénekké képezzék őket, akiket célzott feladatok végrehajtására vetnek be.

 

A regény elején Rezdületlenen pedig beköszönt a legújabb ötödik évszak, ami olyan súlyos, hogy várhatóan az utolsó lesz, amit az emberek még megérnek.

 

A  középkorú, titokban orogén Essun, a történet főhőse pedig eközben szembesül azzal, hogy férje megölte kisfiukat, és elszökött a lányukkal.

 

Az utolsó apokalipszis

 

A helyzet tehát adott: a súlyos katasztrófa alatt széteső országban Essun elindul, hogy megkeresse a lányát és megbosszulja a fiát, miközben az első regényben két fiatalabb orogén nő történetén keresztül megismerhetjük a mostani kataklizma nyomán eltűnő civilizációt.

 

De honnan származik az orogének képessége és miért gyűlöli őket mindenki? Hová tűntek a korábbi civilizációk és miért fontosak az égen lebegő obeliszkek? Mi az oka annak, hogy Rezdületlen ennyire instabil?

 

N. K. Jemisin a három regényben mesteri módon ötvözi a fantasy és a sci-fi elemeit és egy rendkívül személyes és belsőséges, nagyon súlyos, remekül megírt történeten keresztül vezet el minket az egész világ sorsát érintő válaszokhoz.

 

Eközben pedig lehetőséget ad, hogy a gyakran egészen egyértelmű áthallásokkal, máskor pedig a mélyen húzódó igazságok megfontolásával elgondokozhassunk a való világ hatalmi viszonyain, az elnyomás és a kirekesztés különféle módozatain.

 

Könyves Kálmán többi könyvajánlójáért ide tessék kattintani.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Amerikában a legnagyobb arányban a szépkorúak között nő a kannabisz népszerűsége.

Öregednek a Stradivari által készített hegedűk, meg akarják menteni a hangjukat az utókor számára. Ehhez azonban csendre van szükség.

Nem hitte, hogy az egész világ felkapja a fejét arra, hogy 1 euróért házat lehet venni nála.

Tele volt a francia média a rabszolgatörvény elleni magyar tüntetésekkel szombaton.

A brit cégek többéves munkája veszhet oda, sokan kezdhetik a nulláról az építkezést.

A hét kérdése

Elhunyt Andy Vajna filmproducer, milliárdos, filmbiztos, tévétulajdonos. Neked melyik a kedvenc filmed azok közül, amelyekhez köze volt?

Azért ide elnéznénk

Január 20-án Karácsony Gergely és Horváth Csaba csapnak össze az ellenzéki főpolgármesteri előválasztás keretein belül!

Dé:Nash, Pe$tipatkány és LIL IOM január 24-én lépnek fel.

Milyen a vidék az egyik legjelentősebb magyar képzőművész szemével?
Január 24-én kiderül!

Végig lehet kóstolni az összes hazai furmintot! Február 7-én!

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Ezt is szerettétek

Szerinte nyolc és fél éve úgy kéne viselkednie az ellenzéknek a parlamentben, ahogyan azt a rabszolgatörvénynél tette.

Mi az, ami miatt megdicsérné Lázár Jánost, és mi az, ami miatt csak őrá tud gondolni?

Kell-e tőle félni, és eléggé félünk-e tőle már most?

Elmagyarázzuk, ki hogyan ferdíti el a túlóratörvényt, és mi is
az igazság valójában!

Twitter megosztás Google+ megosztás