+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. augusztus 27. hétfő, 17:50
Három év alatt háromszor nyerte el a fantasztikus irodalom legfontosabb díját A megtört föld-trilógia. Nora K. Jemisin fantasyvilágában a civilizációt időről időre borzalmas kataklizmák rombolják le, a bolygó múltjában pedig sötét titkok rejtőznek.

A Hugo-díj a fantasztikum egyik legfontosabb díja: szemben a másik fontos díjjal, a Nebulával, amit az SFWA, az amerikai fantasztikus írók szövetségének tagjai ítélnek oda, a Hugo egy 1953 óta létező közönségdíj, amelynek díjazottjairól a legnagyobb fantasztikus irodalmi találkozó, a Worldcon résztvevői döntenek.

 

2016-ban Nora K. Jemisin lett az első fekete szerző, aki elnyerte a Hugo-díjat a regények kategóriájában. A következő évben belépett azon szerzők szűk, vele együtt három fős klubjába, akik két egymást követő évben nyerték el ezt a díjat.

 

Idén pedig először megnyerte a fantasztikus színtéren szintén neves Locus- és a már említett Nebula-díjat, majd történelmet írt:

 

ő lett az első szerző, aki három egymást követő évben elnyerte a Hugo-díjat a legjobb regényért.

 

Ráadásul a bravúrt nem három különálló művel, hanem egy trilógia három darabjával érte el – arra sem volt még példa, hogy egy trilógia minden darabját díjazzák.

 

De milyen lehet az a történet, ami immár harmadszor ejtette rabul a Worldcon szakértő közönségét?

 

A fantasy új irányai

 

Elnyomás és felszabadulás, erőszak és béke, szenvedés és megváltás – nem ez az első pár szó, ami eszünkbe jut, amikor valami eszképista vágytól vezérelve fantasykönyveket kezdünk böngészni a könyvesboltban.

 

Persze akadnak ma is a klasszikus fantasy nyomdokain haladó remek könyvek szép számmal (az alzsánerek felsorolásába pedig bele se kezdjünk), ahol a kiválasztott hős fiatalember egy mágikus kard és egy bölcs mester segítségével, esetleg egy sárkánnyal megküzdve megmenti a királyságot a fenyegető veszélytől – ahol a Jó jó, a Gonosz pedig gonosz.

 

 

A képet J. R. R. Tolkien és a Tolkien köpönyegéből előbújt számos alkotó óta sokan és sokféleképp árnyalták – elég csak a rendkívül népszerű Trónok harca felé pillantani –, de voltak konstans dolgok:

 

ha fantasyt mondunk, akkor mindenkinek automatikusan az európai középkorból ismerős kardos lovagok, hősök, királyok, várak, illetve a különféle észak-európai mondakörökből származó lények, varázslók és egyéb mágikus dolgok ugranak be.

 

Az utóbbi években jó pár olyan kötet akadt azonban, amely a fantasyirodalom játékszabályain nagyrészt belül maradva ugyan, de több szempontból is elmozdult erről a vonalról, és a szokásos hősi énekeknél többet próbált mondani a világról.

 

Itthon is megjelent Robert Jackson Bennett Isteni városok-trilógiája, amelyben egy isteni csodák által működtetett birodalmat győzött le a rabszolgasorban tartott szomszéd kontinens felkelése, és amelyben a középkor helyett inkább az ipari forradalom hajnalán járunk, amikor a történet megkezdődik.

 

Hasonló példa China Miéville, aki a sci-fi, horror és fantasy határmezsgyéjén mozgó new weirdnek nevezett irányzat prominens képviselője. A Perdido pályaudvar, végállomás című könyvében egy hatalmas, fasisztoid városállamban járunk, ahol a különféle idegen lények (például a békaszerű vogyanojok, vagy a szkarabeuszfejű, embertestú kheprik) mellett robotokkal is összefuthatunk, és ahol a történet alatt éppen egy nagy munkássztrájk szerveződik.

 

A fantasyben tehát az elmúlt évtizedben új hangok jelentek meg, amelyek a szokásostól eltérő világokat villantottak fel.

 

Amikor megmozdul a föld

 

N. K. Jemisin immár háromszoros Hugo-győztes trilógiája nem csak ezeket a fent jelzett súlyos témaköröket járja körül megdöbbentően kegyetlen őszinteséggel. Az itthon az Agave Könyvek gondozásában megjelent Az ötödik évszak, Az obeliszkkapu és A megkövült égbolt egyszerre tesz le az asztalra egy biztos kézzel megírt, érdekes megoldásokkal dolgozó szöveget és egy mélyen kigondolt fantasy-világot, ami a trilógia három része alatt szép fokozatosan fordul a sci-fi felé is.

 

A trilógia köteteiben egy olyan világban járunk, ahol egyetlen kontinens van, Rezdületlen, amelyet a neve ellenére időről időre pusztító kataklizmák ráznak meg:

 

a folyamatosan mozgó tektonikus lemezek nyomán földrengések, vulkánkitörések és hasonló események pusztítják az emberi civilizációt.

 

Mint szép lassan kiderül: jó pár civilizáció elpusztult már itt: halott, haszontalan technológiájuk megtalálható mindenfelé a kontinensen, elég csak az égben lebegő, titokzatos obeliszkekre vetni egy pillantást. A most uralkodó államalakulat első sorban ezeknek az “ötödik évszaknak” nevezett események túlélésére rendezkedett be egy apokalipszis idején praktikus kasztrendszer és szigorú törvények bevezetésével.

 

A kasztrendszer azonban nem a legfontosabb törésvonal Rezdületlenen élő emberek társadalmában.

 

A népesség egy része ugyanis orogén, azaz olyan képességekkel rendelkezik, amelyek képesek befolyásolni a szeizmikus energiákat: leállítani a földmozgásokat, lezárni egy kitörni készülő vulkánt, mozgatni a földet.

 

N. K. Jemisin (Fotó: innen)

 

A társadalom használja ezeket az embereket, de retteg is tőlük és megveti őket: ha valakiről kiskorában kiderül, hogy „rogga”, azt vagy helyben megölik, vagy az Őrzök kezére adják őket, hogy a Fulkrum nevű központi iskolában hivatalos, állami orogénekké képezzék őket, akiket célzott feladatok végrehajtására vetnek be.

 

A regény elején Rezdületlenen pedig beköszönt a legújabb ötödik évszak, ami olyan súlyos, hogy várhatóan az utolsó lesz, amit az emberek még megérnek.

 

A  középkorú, titokban orogén Essun, a történet főhőse pedig eközben szembesül azzal, hogy férje megölte kisfiukat, és elszökött a lányukkal.

 

Az utolsó apokalipszis

 

A helyzet tehát adott: a súlyos katasztrófa alatt széteső országban Essun elindul, hogy megkeresse a lányát és megbosszulja a fiát, miközben az első regényben két fiatalabb orogén nő történetén keresztül megismerhetjük a mostani kataklizma nyomán eltűnő civilizációt.

 

De honnan származik az orogének képessége és miért gyűlöli őket mindenki? Hová tűntek a korábbi civilizációk és miért fontosak az égen lebegő obeliszkek? Mi az oka annak, hogy Rezdületlen ennyire instabil?

 

N. K. Jemisin a három regényben mesteri módon ötvözi a fantasy és a sci-fi elemeit és egy rendkívül személyes és belsőséges, nagyon súlyos, remekül megírt történeten keresztül vezet el minket az egész világ sorsát érintő válaszokhoz.

 

Eközben pedig lehetőséget ad, hogy a gyakran egészen egyértelmű áthallásokkal, máskor pedig a mélyen húzódó igazságok megfontolásával elgondokozhassunk a való világ hatalmi viszonyain, az elnyomás és a kirekesztés különféle módozatain.

 

Könyves Kálmán többi könyvajánlójáért ide tessék kattintani.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Alexander Dobrindt annyit azonban elismert, a CEU Budapesten tartása ügyében még nem született pozitív döntés a magyar kormány részéről.

Miután Matteo Salvini is kikelt az opera működtetésébe való szaúdi beavatkozás terve ellen, a La Scala igazgatótanácsa inkább visszautalja a szaúdi milliókat.

Egy kínai nő kipróbálta, mert azt hitte, a friss gyümölcsök semmi kárt nem okozhatnak. Tévedett.

A román miniszterelnöknek sikerült olyan magyarázatot adnia az eltűnő pénzekre, ami mellett a magyarok teljesítménye a fasorban sincs.

A sorozatsztár Volodimir Zelenszkij támogatói #ZeFake hashtaggel osztják meg, hogy Zelenszkij valójában Angela Merkel szeretője, sőt, nő.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás