+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. augusztus 18. vasárnap, 10:19
A szovjetek már 1963-ban küldtek nőt az űrbe, de az USA csak húsz évvel később, 1983-ban lépte meg ezt. Mary Robinette Kowal tavalyi könyve egy olyan alternatív történelmet mutat be, ahol az amerikaiaknak a valós idővonalnál egy évtizeddel korábban muszáj elkezdenie az űrversenyt – de ezúttal nem a szovjetek ellen, hanem az emberiség túléléséért –, és ahol a nőknek is több szó jut az űrkutatásban.

Vasárnap este az idén Dublinban, Írországban tartott WorldConon osztják ki a fantasztikus irodalom egyik legfontosabb díját, a Hugót. A Hugóról tavaly is írtunk itt a Könyves Kálmán-rovatban, hiszen az elmúlt évtizedben komoly kultúrharc terepe volt a díj, amit a legnagyobb fantasztikusirodalmi találkozó résztvevői ítélnek oda.

 

Az elmúlt három évben N. K. Jemisin történelmi győzelmet aratott, fantasytrilógiájának mind a három része megnyerte a legjobb regénynek járó díjat. Nem mondhatni, hogy ezt a papírforma szerint tette, hiszen fekete szerző, ráadásul fekete nő még sosem nyert Jemisin első győzelme előtt, és olyan szerző sem akadt még, aki zsinórban háromszor nyerte el a díjat.

 

Ettől függetlenül mondhatjuk, hogy idén újra izgalmas a verseny.

 

A legjobb regény katgegóriában idén öt nő és egy transznemű férfi versenyez, és a verseny elég nyíltnak tűnik. Mutatom a jelölteket

 

+ Mary Robinette Kowal: The Calculating Stars (Tor)

+ Becky Chambers: Record of a Spaceborn Few (Harper Voyager)

+ Yoon Ha Lee: Revenant Gun (Solaris)

+ Catherynne M. Valente: Űropera (Saga / Gabo SFF)

+ Naomi Novik: Ezüstfonás (Del Rey / Gabo SFF)

+ Rebecca Roanhorse: Trail of Lightning (Saga)

 

Ezek közül Naomi Novik fantasykönyve tavaly jelent meg magyarul, Catherynne M. Valente őrült eurovíziós űroperája pedig idén májusban. Yoon Ha Lee trilógiájának ez a harmadik könyve, eddig az első kötet jelent meg magyarul.

 

Az esélylatolgatás nem egyszerű itt. Egyik szerző sem nyert még regényért Hugót, de sokak szerint a korábban kétszer jelölt Novik már megérdemelné, miközben valószínűleg erősen szerepelhet az amerikai őslakos származású Rebecca Roanhorse fantasyje is. A titkos favorit pedig Mary Robinette Kowal könyve, ami idén már bezsebelte a másik fontos díjat, a Nebulát. 2010 óta öt alkalommal nyerte a Nebula győztese a Hugót is, legutóbb éppen tavaly, meglátjuk, hogy ez így lesz-e most is.

 

Amikor jön a meteor

 

Mary Robinette Kowal könyve, a The Calculating Stars azért is kilóg kicsit a sorból, mert igazából nem is sci-fi és nem is fantasy, hanem alternatív történelmi regény. Ez egy nagyon izgalmas műfaj (hihettek nekem, én is írtam egyet), ami túl gyakran korlátozódik sajnos arra, hogy mi lett volna, ha a nácik nyerik meg a világháborút, vagy a déliek a polgárháborút – ettől függetlenül remek példa rá a Hugo-győztes, mostanában sorozatként is arató Az ember a Fellegvárban Philip K. Dicktől, ami az előbbi témát dolgozza fel.

 

Az amerikai sci-fi és fantasyírók szövetségének élére nemrég megválasztott Kowal könyve azonban máshonnan fogja meg a dolgot:

 

a regény világában 1952-ben becsapódik egy meteor az USA keleti partjába, teljesen megsemmisítve azt.

 

Az idővonal egyébként nem itt módosul alapvetően, hanem ott, hogy az elnököt nem Harry S. Trumannak hívják, mivel Thomas E. Dewey nyerte meg a választást, aki már a meteor előtt is több pénzt fektetett az űrkutatásba, mint a való világban Truman. A meteor váratlan becsapódása nem egyszerűen azzal jár, hogy az USA-ban eluralkodik a fejetlenség, hanem, mint hamar kiderül, azzal is, hogy a Föld rövid időn belül lakhatatlanná fog válni.

 

Az éghajlatváltozás hamar megkezdődik, ami tulajdonképpen össze is omlasztja a Szovjetuniót, miközben egy nemzetközi szövetség, nyilván főleg USA-vezetéssel nekiáll, hogy embert juttasson az űrbe, a Holdra, és távlati tervként a Marsra azzal a céllal, hogy ezeken a bolygókon az emberiség kolóniákat létesíthessen.

 

Az űrhajóshölgyek és a patriarchátus

 

A könyvtől nem kell óriási izgalmakat várni, ez nem egy ilyen blockbuster cucc, bár az elején a meteorbecsapódással eléggé úgy indul. A főszereplőnk Elma York matematikus és pilótanő, illetve férje, a rakétatudós Nathaniel York, akik érthető módon ennek az egész dolognak a közepében találják magukat. Nathaniel jobban a közepében, mint Elma, mivel Nathaniel férfi.

 

A regény központi témáját ezzel fel is vázoltuk: miközben nagyon szépen bemutatja a kataklizma utáni világot és az egyre gyorsuló űrprogramot,

 

a fő fókuszt az adja, hogy Elma és a többi női pilóta ki tudja-e harcolni, hogy női űrhajósokat is küldjenek az űrbe.

 

A regényt olvasva 2019-ben persze teljesen abszurd, hogy a feladatra teljesen alkalmas embereket miért kellett attól eltanácsolni puszta diszkrimináció miatt: a mi világunkban az USA-ban csak 1983-ban ment nő az űrbe (bár a szovjetek ezt már 1963-ban majd 1982-ben is meglépték), és még manapság is előfordul, hogy nincs elég megfelelő méretű űrruha nőknek a Nemzetközi Űrállomáson.

 

Mindeközben pedig van egy lassan csordogáló, bár néha időben nagyobbat ugró történetünk, ahol leglább annyit számít az, hogy mennyire szeretjük meg a karaktereket, mint hogy akkor mi is történik ezzel az egész űrutazás-dologgal. A regény egyébként előbb íródott, minthogy megjelent volna A számolás joga című film, ami ugye arra mutatott rá, hogy egy csomó fekete nőt kitöröltek a NASA történetéből, de nagyjából egy trendbe illeszkedik a két mű:

 

mindegyikből az derül ki, hogy igen, a nők is tudnak számolni, meg a nők is tudnak repülőt és űrhajót vezetni. Ezekhez az evidenciákhoz sajnos elég sokáig tartott eljutnunk,

 

és ezt nagyon jól festi le Mary Robinette Kowal regénye is.

 

Hogy mindez ér-e egy Hugo-díjat? Az én mércém szerint jelölést mindenképp, de győzelmet nem feltétlenül. Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy a többi könyv közül csak Valentéét olvastam, aminél ezt jobban szerettem, a többit pedig nem ismerem.

 

Mindeközben pedig ne felejtsük el, hogy vasárnap este ismét szurkolhatunk Takács Bogiért, akit idén is a legjobb rajongói író kategóriában jelöltek a Hugóra, és akivel interjúztunk is tavaly.

 

Olvasnál valamit? Könyves Kálmán segít!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom rajtuk kívül még ismert roma politikus jelöltségét is támogatja.

Arról, hogy utána mi jön, február közepén döntenek – oltóanyagok kellenének és kevesebb fertőzött, hogy változzon valami.

A szervező Ecsenyi Áron becslése szerint nagyjából harminc üzlet nyit majd biztosan, a további csatlakozók száma azon múlik, hogy meg tudnak-e küzdeni most
a média ignoranciájával.

Házhozszállítást nem tudtak beindítani, bevételük nincs, de az alkalmazottjukat még három hónapig foglalkoztatniuk kell – a szentesi Pikoló söröző tulajdonosa mondta el, miért tiltakozik a lezárások ellen.

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás