+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Techet Péter
2018. augusztus 17. péntek, 09:46
Tengerpart, birodalmi múlt, antinacionalizmus. Brüsszel EU-fővárosként elavult, itt az ideje váltani. A legjobb jelölt a szerepre pedig Trieszt.

Nem csak a magyar kormánynak és plakátjainak, de a brüsszelieknek is elegük van már Brüsszelből. Mármint nem a belga fővárosból, hanem mindabból, amit az Európai Unió jelent nekik: irodaházak, dugók, mindenféle európai parasztok tüntetései, drágaság, ilyesmik.

 

Mivel Brüsszel eleve akkor lett székhely, amikor az EU elődjét összesen hat nyugat-európai állam alkotta, akár reagálhatna is az EU egy új fővárossal a megváltozott földrajzi helyzetére, politikai erővonalaira: Trieszttel, mint új EU-fővárossal.

 

Mi szól az északkelet-olaszországi kikötő mellett?

 

1. Birodalmi múlt


Az európai politikai egység gondolata, a páneurópaizmus az első világháború után birodalmi keret nélkül maradt katolikus, osztrák arisztokráciában fogalmazódott meg. Richard Coudenhove-Kalergi, cseh-japán arisztokrata szerint Bécsnek önálló városállamként kellett volna páneurópai fővárossá válnia.

 

A Habsburgok nemzetek feletti eszmeisége, amely az európai egységnek is alapja lehet, nem csak Bécsben található meg. Hanem Triesztben is.

 

A város 1918-ig egy nemzetiségileg és vallásilag sokszínű, tipikus kozmopolita és birodalmi kikötő volt, Ausztria harmadik legnagyobb városa Bécs és Prága után. Mára e sokszínűség sokban eltűnt: a szlovénokat brutálisan asszimilálta a fasizmus (a hajdani harminc százalékról alig háromra esett a szlovén nyelvű triesztiek aránya), a zsidók többségét elhurcolták (a kontinens második legnagyobb zsinagógáját ma már alig tudja megtölteni az aprócska helyi hitközség), a durva olaszosítás a német-, görög- és szerb nyelvű családokat is érintette.

 

Mégis – vagy tán éppen a hibákból tanulva – a mai Trieszt lakói nem nacionalisták, idegenkednek az olasz nemzetállamtól (még a jobboldali Lega is inkább osztrák zászlókat lenget), büszkék Habsburg-múltjukra, és őrzik-élesztgetik a hajdani soknyelvűséget. Főleg Riccardo Illy, az Illy Cafe Orbán- és Salvini-ellenes, magyar származású tulajdonosa tett hajdanán polgármesterként sokat a trieszti különállás, a birodalmi, közép-európai, antinacionalista emlékezet ápolásáért.

 

Hol másutt lenne jobb helyen egy újabb birodalmi bürokrácia, intézményrendszer, mint egy városban, ahol kiskocsmákban is Ferenc József-képek lógnak, és még a helyi jobbosok is birodalmi zászlót lengetnek?

 

2. Közép-európaiság mediterrán és balkáni elemekkel

 

Az Unió folyamatos bővítésével mára Brüsszel a perifériára szorult. Trieszt sokkal centrálisabban fekszik. Ráadásul az újonnan jött dél- és kelet-európai államokhoz is közelebb van – nem csak földrajzilag: bécsies építészet, balkáni konyha, mediterrán hangulat.

 

A germán, szláv és latin világok metszéspontja.

 

Itt még lengyel katolikus, magyar kuruc, délolasz maffiozó és bajor vállalkozó is otthonosabban érezheti magát, mint Brüsszelben. Triesztben ma is könnyebb még németül, netán horvátul vagy szerbül beszélni, mint Brüsszelben. Azzal, hogy Nagy-Británnia és vele az angol nyelv hál' Istennek távozik az EU-ból – Málta és Írország államnyelvét mégse kéne az EU első munkanyelveként meghagyni –, Trieszttel a német, az olasz, de a francia és a szláv nyelvek is felértékelődhetnének. Trieszt ráadásul nem főváros – noha olasz város, de kulturálisan sokkal több annál, földrazjilag pedig annyira a határon fekszik, hogy néha maguk az olaszok se tudják, övék-e egyáltalán. 

 

3. Antinacionalista társadalom

 

Triesztet mind 1918-ban, mind 1954-ben az ott élők akaratával szemben szállta meg az olasz hatalom. Sokan ma is visszakívánják az 1947 és 1954 közötti időket, amikor Trieszt önálló városállam volt. A különállás gondolata ma is erős a városban – a Tőzsdetéren a szeparatista mozgalom hatalmas plakáton várja vissza a nyugatiakat: „US, UK, come back!“

 

Triesztiek pár éve azért vonultak fel Bécsben, hogy Ausztria foglalja vissza városukat, kikötőjüket.

 

Alexander Van der Bellen osztrák államfő idén nyáron is a „mi kikötőnknek“ nevezte Triesztet – amin az olasz sajtó ugyan kiakadt, de nem a triesztiek. Triesztben tehát senkit nem zavarna, ha városuk újra nemzetközibb lenne. Sőt.

 

4. Jó gazdasági és lakhatási környezet


Trieszt Olaszország hatodik legjómódúbb városa. A város lakossága mégis folyamatosan fogy és öregszik, ugyanis Olaszországon belül elvesztette azon előnyeit, amelyekkel Ausztria kikötőjeként rendelkezett. Számos nagy cégnek köszönhetően (a legismertebb trieszti márkák vélhetően a Generali biztosító és bank, illetve az Illy kávé) az olasz átlaghoz képest alacsonyabb a munkanélküliség – és folyamatosan csökken. A startupok tekintetében pedig az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap szerint Trieszt az olasz éllovas

 

Azonban a még mindig húsz százalék körüli fiatalkori munkanélküliség okán bőven lenne igény újabb munkahelyekre a városban.

 

Triesztben a lakhatás is megoldható. Az egykori birodalmi kikötő egésze ma rohad: ott tízezernél is több új lakás és iroda elférne. A felújítások már most részben és főleg osztrák tőkéből megkezdődtek, de ha az EU odaköltözne, az újabb lendületet adna ennek a sok tekintetben gazdag, de alvó városnak. Ráadásul Trieszt mai lakhatási és fejlesztési tervei átnyúlnak sokszor a szlovén Koperbe (Capodistriába) – két nemzetállamra kiterjedő EU-főváros pedig igazán szép gesztus és jó befektetés.

 

5. Jobb az idő, mint Brüsszelben, de azért nem annyira


Tengerpart! Már ez elég indok kéne legyen.

 

Triesztben nem három napig tart a nyár, mint a viccben a belga tengerparton.

 

De azért teljesen nem is kényelmesedne el az ideköltöző EU-bürokrácia. Októbertől márciusig ugyanis az erős bóra szél teszi kellemesen üressé és tisztává a trieszti utcákat.

 

Techet Péter további cikkeit az Azonnalin itt tudod elolvasni.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

Hírszolgáltatás

A jövő évi EP-választásokra készülődvén pedig „kampány-főhadiszállásokat” is telepítene.

Brutális mianmari visszaélések, véres polgárháború Szíriában és a koreai rendezés ügye – ezeket a témákat sem kerülik meg.

Aaron Paul fogja alakítani a a Westworld harmadik évadának egyik központi karakterét.

Pozsonyban, Kassán és Besztercebányán is megmozdulások lesznek.

De még mennyire, hogy létezik. Mutatunk pár példát!

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás