+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Mikecz Dániel
2018. július 26. csütörtök, 16:40
Tízből nyolc magyar nem szereti Putyint – derül ki egy friss kutatásból, ami úgy futott sajtóban, hogy Putyin elnyerte a magyarok szívét. De mit számít ez egyáltalán, és hol sántít a felmérés?

Tízből nyolc magyar nem szereti Putyint – akár ezt a címet is adhatták volna azok a portálok, amelyek a Ténygyár kutatását közölték szerdán. A szerkesztőségek azonban – minden bizonnyal a több kattintás miatt – jobban látták, ha a másik oldaláról közelítenek a kérdéshez, így a következő címekkel találkozhattunk: Putyin elnyerte a magyarok szívét; Hogy lett Putyin a magyarok kedvenc politikusa?; Hatott a propaganda: Putyint sokkal jobban szeretik a magyarok, mint Merkelt; Minden szempontból Putyint szeretik a legjobban a magyarok.

 

Az adatokból az persze kiderül, hogy valóban az orosz elnökről gondolták a legtöbben, hogy szimpatikus, azonban ők még így is csupán az összes megkérdezett 17 százalékát teszik ki.

 

A válaszadók 83 százaléka tehát nem találja szimpatikusnak Putyin elnököt. Az, hogy valaki szimpatikus, még nem feltétlenül jelent szeretetet – ez politikusokra vonatkoztatva különösen igaz. Ebben a tekintetben az általam javasolt cím is hatásvadász, noha annyi mentségem lehet, hogy az idézett címadások fals voltára hívja fel a figyelmet.

 

Valójában még ennél is kevesebben lehetnek a Putyin-fanok

 

A kutatók a szimpátiát és a politikusi alkalmasságot, illetve hatékonyságot külön vizsgálták. Ugyanakkor könnyen belátható, hogy ezek korántsem egymás szinonimái. Elismerhetem, hogy Putyin hatékony vezető, mert erősítette Oroszország státuszát, bár az alkalmasságról lehet a válaszadónak más elképzelése: magában foglalhatja például a demokratikus elkötelezettséget is.

 

További kérdéseket vet fel a megkérdezettek életkora. A 24.hu cikkében a Ténygyár kutatói nagyon helyesen megemlítik, hogy a fiatalok között többen találják szimpatikusnak Putyint, hiszen az idősebbeknek vannak emlékeik arról, amikor szovjet csapatok tartották megszállás alatt hazánkat. Azt különösebben nem emelik ki, hogy mintájuk csak a 18-59 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.

 

A 2017-es KSH-adatok szerint azonban a választókorú lakosság 32 százaléka 59 év feletti. Feltételezhető, hogy körükben egyrészt még erősebb az ellenszenv az orosz befolyással szemben, másrészt a baloldali pártok felülreprezentáltsága miatt erősebb a Putyin-ellenesség is.

 

Mindkét jelenség abba az irányba mutat, hogy a teljes szavazókorú népességben 17 százaléknál is kisebb a Putyint szimpatikusnak találók aránya.

 

Az 59-es korhatárt egyébként az indokolhatja, hogy a mintavétel alapja egy telefonos applikáció, így nehezebben elérhetőek az idősebb választók. A társadalom öregedése, illetve az idősebb választók magasabb részvételi aránya miatt azonban nehezen indokolható az ilyen életkori korlátozás.

 

Érdemes azt is számba venni, hogy a magyar emberek nem különösebben érdeklődnek a külpolitikai események iránt, amit önmagában már az is jelez, hogy 32, ill. 35 százalék nem tudott vagy nem akart választ adni a két kérdésre. De erre utal az is, hogy a ‘90-es évek elején még a hajtás után kezdődtek a külpolitikai hírek az olyan napilapokban, mint a Népszabadság vagy a Magyar Nemzet, de a 2010-es évek közepére jócskán megelőzték azokat a belföldi, gazdasági hírek és publicisztikák.

 

Amikor azonban a válaszadónak nincsen magával hozott véleménye egy kérdésről, akkor a közvélemény-kutatást végző kérdezőbiztosnak nem ad átgondolt választ, így jobban befolyásolhatja az, amit innen-onnan hall. Putyinról pedig elég sok szó esett korábban is, az LMP még ki is plakátolta kacsintós képével az egész országot. Minden bizonnyal azt remélték, hogy többféle jelentés (demokrácia és a jogállam leépítése, függetlenség elvesztése, a Paks 2) sűríthető Putyin köré, ahogyan például Brüsszel köré is egy egész mitológiát húzott fel a kormánypárt.

 

A külföldi politikusok megítélése esetleges

 

A külföldi politikusok megítélése sokkal esetlegesebb, mint a hazaiaké. Számíthat egy-egy belpolitikai esemény, mint Angela Merkel esetében a menekültválság során betöltött szerepe, aminek csupán kormánypárti értelmezése ismert, és ellenzéki politikusok sem dicsérték. Putyinnál inkább a populáris kultúrában is megjelenő karaktere lehet meghatározó azok számára, akik kevésbé intenzíven foglalkoznak a politikai eseményekkel.

 

A válaszadó kifejezheti a politikus országával szembeni szimpátiáját is, de maga az ismertség is döntő. 

 

Ha azért lenne Putyin a magyarok „kedvence”, mert hatott a kormányzati propaganda, akkor logikusan nem Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek kellene szerepelnie az utolsó helyen a felmérésben. De ott szerepel.

 

A külföldi politikusok tehát nem állnak egy szinten a magyarok szimpátiájáért folytatott „versenyben”. Népszerűségük érdekes lehet, de nem árul el annyit a válaszadó politikához való hozzáállásáról, mint az értékekre, szakpolitikákra vonatkozó kérdések.

 

Az persze érthető, hogy a fenti címek az ellenzéki kattintókat is vonzzák, hiszen visszaigazolják számukra az illiberális kormányzás veszélyét, a putyinizálódás tényét. A közösségi médiában a felháborodás-felhők vonulása nyomán erősödhet az ellenzéki közösség összetartozás-tudata, erkölcsi önbizalma, azonban a tisztánlátást és így a helyes cselekvést végső soron akadályozzák az ehhez hasonló, félresiklott információk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Van, aki szereti, van, aki utálja
és titkolja, van, akinek pedig egyáltalán nincs, mi az? Hát
a harmadik név! Töltsd ki te is
a politikusi név-kvízünket!

Seehofer napjai meg vannak számlálva a kudarcos bajor tartományi választások után.

Varsóban magasan verte a polgári-liberális koalíció által támogatott Rafał Trzaskowski a PiS jelöltjét. A nyugat az ellenzéké, a kelet a PiS-é.

Nem először inspirálja a Fidesz a német széljobb pártot.

Rovarok ezreit fogják elengedni az afrikai Burkina Fasóban.

A hét kérdése

A Fidesz nagyon gyorsan lezavarta a kérdést, de mi a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk a hét kérdésében.

Azért ide elnéznénk

A death metál banda október 23-án érkezik Magyarországra. Vendég: Hypocrisy, The Spirit.

A válasz igen, és október 24-én be is mutatnak egy ilyen személyt. Budapesten!

Egy október 25-i rendezvény, amin nem mond beszédet Juncker Marxról :(((

Magyarországon tényleg egymillió alkoholbeteg él?
Ezt is megtudhatod október
25-én a Nyitott Műhelyben.

LMP-s, momentumos és jobbikos ifipolitikus beszéli ki az ambícióit. Október 31-én.

Ezt is szerettétek

Az Azonnali Münchenben merült alá a CSU szavazóinak, főleg: törzsgárdájának lelkivilágába. Videóriport a sörcsarnokból!

A bonyolult okfejtések helyett csak egy kis nyál kell hozzá.

De mégis mit nem sikerült eltanulni a magyar miniszterelnöktől? Az Azonnali Varsóban járt utána mindennek!

Twitter megosztás Google+ megosztás