+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Mikecz Dániel
2018. július 26. csütörtök, 16:40
Tízből nyolc magyar nem szereti Putyint – derül ki egy friss kutatásból, ami úgy futott sajtóban, hogy Putyin elnyerte a magyarok szívét. De mit számít ez egyáltalán, és hol sántít a felmérés?

Tízből nyolc magyar nem szereti Putyint – akár ezt a címet is adhatták volna azok a portálok, amelyek a Ténygyár kutatását közölték szerdán. A szerkesztőségek azonban – minden bizonnyal a több kattintás miatt – jobban látták, ha a másik oldaláról közelítenek a kérdéshez, így a következő címekkel találkozhattunk: Putyin elnyerte a magyarok szívét; Hogy lett Putyin a magyarok kedvenc politikusa?; Hatott a propaganda: Putyint sokkal jobban szeretik a magyarok, mint Merkelt; Minden szempontból Putyint szeretik a legjobban a magyarok.

 

Az adatokból az persze kiderül, hogy valóban az orosz elnökről gondolták a legtöbben, hogy szimpatikus, azonban ők még így is csupán az összes megkérdezett 17 százalékát teszik ki.

 

A válaszadók 83 százaléka tehát nem találja szimpatikusnak Putyin elnököt. Az, hogy valaki szimpatikus, még nem feltétlenül jelent szeretetet – ez politikusokra vonatkoztatva különösen igaz. Ebben a tekintetben az általam javasolt cím is hatásvadász, noha annyi mentségem lehet, hogy az idézett címadások fals voltára hívja fel a figyelmet.

 

Valójában még ennél is kevesebben lehetnek a Putyin-fanok

 

A kutatók a szimpátiát és a politikusi alkalmasságot, illetve hatékonyságot külön vizsgálták. Ugyanakkor könnyen belátható, hogy ezek korántsem egymás szinonimái. Elismerhetem, hogy Putyin hatékony vezető, mert erősítette Oroszország státuszát, bár az alkalmasságról lehet a válaszadónak más elképzelése: magában foglalhatja például a demokratikus elkötelezettséget is.

 

További kérdéseket vet fel a megkérdezettek életkora. A 24.hu cikkében a Ténygyár kutatói nagyon helyesen megemlítik, hogy a fiatalok között többen találják szimpatikusnak Putyint, hiszen az idősebbeknek vannak emlékeik arról, amikor szovjet csapatok tartották megszállás alatt hazánkat. Azt különösebben nem emelik ki, hogy mintájuk csak a 18-59 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.

 

A 2017-es KSH-adatok szerint azonban a választókorú lakosság 32 százaléka 59 év feletti. Feltételezhető, hogy körükben egyrészt még erősebb az ellenszenv az orosz befolyással szemben, másrészt a baloldali pártok felülreprezentáltsága miatt erősebb a Putyin-ellenesség is.

 

Mindkét jelenség abba az irányba mutat, hogy a teljes szavazókorú népességben 17 százaléknál is kisebb a Putyint szimpatikusnak találók aránya.

 

Az 59-es korhatárt egyébként az indokolhatja, hogy a mintavétel alapja egy telefonos applikáció, így nehezebben elérhetőek az idősebb választók. A társadalom öregedése, illetve az idősebb választók magasabb részvételi aránya miatt azonban nehezen indokolható az ilyen életkori korlátozás.

 

Érdemes azt is számba venni, hogy a magyar emberek nem különösebben érdeklődnek a külpolitikai események iránt, amit önmagában már az is jelez, hogy 32, ill. 35 százalék nem tudott vagy nem akart választ adni a két kérdésre. De erre utal az is, hogy a ‘90-es évek elején még a hajtás után kezdődtek a külpolitikai hírek az olyan napilapokban, mint a Népszabadság vagy a Magyar Nemzet, de a 2010-es évek közepére jócskán megelőzték azokat a belföldi, gazdasági hírek és publicisztikák.

 

Amikor azonban a válaszadónak nincsen magával hozott véleménye egy kérdésről, akkor a közvélemény-kutatást végző kérdezőbiztosnak nem ad átgondolt választ, így jobban befolyásolhatja az, amit innen-onnan hall. Putyinról pedig elég sok szó esett korábban is, az LMP még ki is plakátolta kacsintós képével az egész országot. Minden bizonnyal azt remélték, hogy többféle jelentés (demokrácia és a jogállam leépítése, függetlenség elvesztése, a Paks 2) sűríthető Putyin köré, ahogyan például Brüsszel köré is egy egész mitológiát húzott fel a kormánypárt.

 

A külföldi politikusok megítélése esetleges

 

A külföldi politikusok megítélése sokkal esetlegesebb, mint a hazaiaké. Számíthat egy-egy belpolitikai esemény, mint Angela Merkel esetében a menekültválság során betöltött szerepe, aminek csupán kormánypárti értelmezése ismert, és ellenzéki politikusok sem dicsérték. Putyinnál inkább a populáris kultúrában is megjelenő karaktere lehet meghatározó azok számára, akik kevésbé intenzíven foglalkoznak a politikai eseményekkel.

 

A válaszadó kifejezheti a politikus országával szembeni szimpátiáját is, de maga az ismertség is döntő. 

 

Ha azért lenne Putyin a magyarok „kedvence”, mert hatott a kormányzati propaganda, akkor logikusan nem Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek kellene szerepelnie az utolsó helyen a felmérésben. De ott szerepel.

 

A külföldi politikusok tehát nem állnak egy szinten a magyarok szimpátiájáért folytatott „versenyben”. Népszerűségük érdekes lehet, de nem árul el annyit a válaszadó politikához való hozzáállásáról, mint az értékekre, szakpolitikákra vonatkozó kérdések.

 

Az persze érthető, hogy a fenti címek az ellenzéki kattintókat is vonzzák, hiszen visszaigazolják számukra az illiberális kormányzás veszélyét, a putyinizálódás tényét. A közösségi médiában a felháborodás-felhők vonulása nyomán erősödhet az ellenzéki közösség összetartozás-tudata, erkölcsi önbizalma, azonban a tisztánlátást és így a helyes cselekvést végső soron akadályozzák az ehhez hasonló, félresiklott információk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kína első nagy sci-fi filmje hamar az ország egyik legnézettebb filmje lett: hamarosan itthon is láthatjuk.

A kormány változik, csak az elnök személye biztos pont: Nurszultan Nazarbajev már 1991 óta Kazahsztán elnöke, ezalatt kilenc kabinetet „fogyasztott el”.

A magát fehér nacionalistaként meghatározó férfi „a világon szinte mindenkit” lemészárolt volna, példaképe pedig a norvég tömeggyilkos Anders Breivik.

Szavaztak az államok uniós nagykövetei, és Kövesi helyett egy franciára a bíznák az uniós korrupció üldözését. Még semmi nem dőlt el végleg.

A kormánymédia egész héten helyesen írni nem tudó ellenzéki politikuson pörgött. De elírásaik nem csak nekik vannak.

A hét kérdése

Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás