+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Kovács Domokos
2018. július 12. csütörtök, 07:40
A német belpolitikát hetek óta uralja a nagykoalíció válsága. A Horst Seehofer belügyminiszter és Angela Merkel kancellár közötti nézeteltérés a migrációs politika terén majdnem a koalíció felbomlásához vezetett. A konfliktus alapja az a migrációs mesterterv volt, amit Seehofer minisztériuma hetekig titkolt a sajtó elől. A dokumentumot a napokban mutatta be Seehofer a sajtónak. Elmondjuk, mi van benne.

A migráció kihívásai rendet követelnek. A mestertervbe foglalt intézkedések és célok a migráció kezelését, szabályozását és csökkentését foglalják magukba. A német belügyminisztérium július 4-ére dátumozott terve négy fejezeten keresztül taglalja a nagy, seehoferi cselekvési tervet.

 

Ha magadtól mész, pénzt adunk!

 

A terv első része azokkal az országokkal foglalkozik, amelyek a migrációs útvonalak kiindulóországainak számítanak. Leszögezik, hogy a származási országokban biztosítani kell az oktatáshoz való jogot, ezzel lehet ugyanis elérni, hogy ha haza is küldik a menedékkérőt, akkor is tudja iskolába járatni a gyerekét.

 

Fontos újítás, hogy alaposan megemelnék a német bevándorlási hivatalnak juttatott költségvetési támogatást, hogy anyagilag is tudják motiválni a menedékkérők hazatérését:

 

azok, akik saját elhatározásuk alapján térnek vissza, különböző segélyeket és támogatásokat kapnának az otthoni újrakezdéshez a német államtól.

 

Az EU területére irányuló migrációt nem csak pénzzel, hanem tájékoztatással is csökkentenék: a mesterterv szerint az EU-ba érkezéssel kapcsolatos következményekről fel kéne világosítani az embereket, és érthetően hangsúlyozni, hogy az illegális migránsoknak nincsen esélye az Európai Unióban. Irak, Koszovó, Ghána, Szerbia, Albánia, Tunézia, Marokkó és Szenegál területén olyan információs központokat alakítanának ki, amik az Európai Unió menekültjogi eljárásáról informálnák az Európába készülőket. Ezzel párhuzamosan helyi foglalkoztatási programokat indítanak. 

 

„Biztonságos helyek” Észak-Afrikában

 

A második fejezet a tranzitországok kérdésével foglalkozik, amelyeket a javaslat erősen támogatna „a kellő stabilitás elérésének” érdekében. Nemzetközi szervezetek segítségével úgynevezett „biztonságos helyeket” hoznának létre, amelyekkel csökkenteni lehet a migráció mértékét, és jobb körülményeket lehet biztosítani a befogadó állomásokon a tranzitországokban. Ezeket a „biztonságos helyeket” elsősorban Észak-Afrikában és a Szahara déli részénél fekvő Száhel-övezetben alakítanák ki.

 

Seehoferék külön kiemelik, hogy az Európai Uniónak meg kell emelnie az Afrikának nyújtott pénzügyi támogatást, ezzel a migrációt kiváltó okokat lehetne csökkenteni és a térségben némi stabilitást elérni. Több pénz jutna a határvédelem megszervezéséhez szükséges képzések megszervezésére is, amellyel a Németország és az Európai Unió határait is védeni lehetne. A dokumentum ezzel kapcsolatban konkrét intézményt is megemlít, a 2003 óta működő Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolát.

 

Mit tegyen az EU?

 

A mesterterv harmadik része azon lépéseket foglalja magába, amikhez már közös, uniós szintű cselekvés szükségeltetik. A Seehofer-terv abból indul ki, hogy a biztonság a határnál kezdődik, a fő cél tehát az, hogy a dublini rendszer működjön: ennek a lényege, hogy a menedékkérelmet abban az tagállamban kell elbírálni, amelyben a menekültet elsőként regisztrálták.

 

Ez így benne is áll:

 

minél rosszabbul működik az egységes európai menekültügyi rendszer, annál hatásosabbak és jelentősebbek a nemzeti megoldások.

 

Hogy a közös EU-s fellépés megvalósuljon, a német belügy szerint elengedhetetlen a közös uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítése. A személyi állomány növelése mellett a bevetési területet ki kell terjeszteni, és újragondolni, milyen feltételekkel vethetik be őket, írják.

 

A dokumentum nem tér ki rá, de fontos megemlíteni, hogy a Frontexnek nincsen saját eszközállománya. Erőforrások biztosítását az egyes tagállamok végzik.

 

A Frontex állományának létszáma 315 fő. Ennyi ember még egy Fradi-Újpest meccs biztosítására sem lenne elég, nem ám az EU külső határainak védelmére.

 

Meg kell említeni egy 2016 nyarán történt esetet, amikor a Frontex kötelékeiben szolgáló határvédők rálőttek egy menekültekkel teli csempészhajóra, hogy feltartóztassák azt. A történtek után heves vita alakult ki arról, hogy a Frontex jogosan használt-e fegyvert. Ezeket az eseteket előzné meg a mesterterv. A közös munkát erősítendő a Frontex továbbfejlesztett változatát, egy egységes európai határőrséget hoznának létre, az egyes tagállamok szuverenitását megőrizve.

 

Mennyiben jött be a deal Erdogannal?

 

A Frontex továbbfejlesztésén kívül más, EU-val közös tennivalókat is talált Seehofer: a német belügy a dublini egyezmény újragondolását kéri, hogy az egységes európai menekültügyi rendszer hatékony, válságbiztos és szolidáris legyen, gyorsabb és egységes elbírálási folyamatokkal.

 

Seehoferék szerint javítani kell a szállások állapotát a görög szigeteken – ahol gyakorlatilag egyébként nem működnek a menekültügyi hatósági eljárások, hiába egy EU-tagállamról van szó. Ez egyfajta ellenösztönző lehetne a kontinens felé indulást fontolgató menekülteknek.

 

Végül kiemelik az EU-Törökország egyezmény fontosságát, melyet a dokumentum szerint továbbra is fent kell tartani. A 2016 márciusában az Európai Unió és Törökország között kötött egyezmény lényege, hogy a Törökországból a görög szigetekre 2016. március 20 után újonnan átkelő összes migránst visszaküldik Törökországba. A Törökországba visszaküldött minden egyes szír migránsért egy másik szírt telepítenek át Törökországból az EU területére, Törökország pedig minden szükséges intézkedést megtesz annak megelőzése érdekében, hogy a Törökországból az EU-ba irányuló illegális migráció újabb tengeri vagy szárazföldi útvonalai nyíljanak meg.

 

Az egyezmény keretén belül 2018 áprilisáig mindössze 275 szírt szállítottak vissza Törökországba, közülük 253 önkéntesen ment vissza,

 

ami szépen illusztrálja, mennyire hatékony az egyezmény. Fontos tény, hogy 2018 márciusáig az Európai Unió tizenháromezer szír menekültet vett át legális úton Törökországtól, de ezt nem a Seehofer mestertervében emlegetett EU-Törökország egyezmény keretében tették.

 

Mit tegyenek Berlinben?

 

A dokumentum legvégén végül kiderül az is, mit tud mindehhez hozzátenni Németország most. Főleg a határvédelem terén lát tennivalót Horst Seehofer: ehhez erősebb kooperációt kívánna a német rendőrség és a szomszédos országok hatóságai között.

 

Kialakítanának Németországon belüli tranzitközpontokat is, vagyis olyan mobil ellenőrzési pontokat, ahol azt csekkolnák, van-e már menekültstátusza az illetőnek, és melyik EU-s tagállamban lépett be az unió területére. Ezekre azért van szükség, mert a bajorok megújítanák a menekültek befogadásának és a menekültkérelmek visszautasításának rendszerét.

 

Csak akkor kezdődhetne meg a menekültek szétosztása Németországban, ha ezeken az ellenőrzőpontokon már megkapták a menekültstátuszukat,

 

addig az úgynevezett „tranzitzónában” kellene kivárniuk a kérelem elbírálásának idejét.

 

A német kormány hivatalos oldala szerint jelenleg átlagosan hét hónapig tart a kérelmek elbírálása. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország korábban az ENSZ-től és az EU-tól is jócskán kapott fejmosást a zárt menekülttáborok miatt. Nemrég viszont az Európai Tanácsban arról született döntés, hogy önkéntes alapon zárt menekültközpontok jöhetnének létre tagállami felajánlás alapján az egész Európai Unió területén. Ezek a szárazföldön és a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el.

 

Uniós menekültadatbankot csinálnának

 

A menekültek állampolgárságának megállapításához közös uniós adatbankot hoznának létre, amely minden más uniós tagállam számára hozzáférhető lenne. Ez csak úgy működik, hogy ha szoros az együttműködés azon országok hatóságaival, amelyekből a menekültek Európába jönnek. A dokumentum nem taglalja, hogy kivel is kéne leülni tárgyalni, hiszen ezen az országok némelyikében polgárháború dúl.

 

 A dokumentum hosszasan tagolja a menekültügyi szabályozások szigorítását és újraírását, majd

 

kiemeli a legális migráció támogatását: tényleg szó szerint ezt írják, és nem az illegális migráció megfékezését.

 

A német belügyminisztérium által elkészített cselekvési terv az integráció kérdésével is foglalkozik. Erősebben ellenőriznék a kötelező integrációs kurzusokon, nyelvtanfolyamokon való részvételt és jobban ellenőriznék, hogy a menedékkérő megjelent-e azokon. A terv nem említ konkrét szankciót azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha egy menekült nem jár el rendesen az ilyen oktatásokra.

 

A tervezet zárásként a visszaküldés rendszerével foglalkozik: Seehofer minisztériuma szorosabb együttműködést kér a német belügyminisztériumon keresztül a német hatóságok és más európai szervek között, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen a kiutasítás.

 

A dokumentum tisztán fogalmaz, de a kiutasítással kapcsolatban nem tesz konkrét javaslatot: „Aki bármilyen törvénysértést követ el, annak el kell hagynia Németországot.”

 

Az erős fogalmazás ellenére a kiutasítási rendszert sok kritika éri, mivel a kiutasított migránsok nem működnek együtt, de előfordult az is, hogy a pilóták tagadták meg a felszállást. Az idei év első három hónapjában például majdnem minden második kiutasítás megbukott. Ez is bizonyítja, hogy a kiutasítási rendszer egyáltalán nem hatékony.

 

Mi lesz most?

 

Izgatottan várjuk, hogy hogyan fogadja mindezen ötleteket a német és az európai közvélemény, hiszen Seehofer sok pontja európai döntéseket követel, amihez más országok támogatására is szükség van. Mielőtt azonban Seehofer külföldön keresne támogatást, a német kormányzást ellátó nagykoalíció szociáldemokrata pártját kell meggyőznie. Habár Angela Merkel és Horst Seehofer pártja között már rendeződtek a viszonyok, lehet, hogy újabb nézetkülönbségekre számíthatunk a nagykoalícióban, ugyanis a szocdemek nem éppen a mestertervben megfogalmazott menekültpolitikának a hívei.

 

A dokumentumot ugyan a német belügyminisztérium jegyzi, de egyáltalán nem biztos, hogy a benne foglaltakkal a teljes német kormányzat egyetért. További kérdéseket vet fel, hogy hogyan lesz a tervezetből törvény, mindenesetre érdekes vitákra számíthatunk a Bundestagban. A dokumentum hangvétele erősebb, és tisztábban fogalmaz, mint a német kormányzat eddigi nyelvezete. Ez arra enged következtetni, hogy

 

az Angela Merkel által meghirdetett Willkommenskultur a végéhez közeledik.

 

FOTÓ: Andreas Gebert / dpa

 

Hírszolgáltatás

Ez aztán a pusztába kiáltott szó: beleszántották a domboldalba, hogy mit kívánnak a román kormánypártnak.

Szél Bernadett büntetése tette be a kiskaput a pártnál, szakítanak az LMP-vel: az önkormányzati és az EP-választáson is külön indulnak. A frakcióban azért bent maradnak.

Az élet meg minden podcast negyedik adásának vendége volt Belényi Dániel, aki beutazta a világot, és ebben még a death metál is segített neki.

Gumiszabállyal védené a képviselők magánéletét a Fidesz. Kérdés, mi számít szerintük zaklatásnak.

Az ezüstérmes válogatott többek között a fasiszta Thompsont kérte fel, hogy énekével köszöntse őket Zágrábban.

A hét kérdése

Lassan elfogynak a felelősségre vonható LMP-s politikusok. Merre keressen új alanyokat a párt etikai bizottsága? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor: július 16-tól 22-ig a Gombaszögi-völgyben.

Július 20-án, vendég a Csaknekedkislány.

A legendás rockzenekar július 24-én lép fel a Budapest Arénában.

Július 25. és 28. között ismét a fémzene lesz főszerepben Székesfehérváron.

Kibékülés-történetek a pannonhalmi apátság múltjából. Ősz végéig a főmonostorban.

Ezt is szerettétek

Az Azonnali megkérdezte a budapesti utca emberét.

Milyen ígéret alapján választott polgármestert Józsefváros?

A déli szomszédnál épp megy az orbánista államfő és az EU-párti miniszterelnök küzdelme!

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás