Itt a lex Patyi: sarkalatos törvényt írnak Orbán Bírságbajnokára

Minden bizonnyal azért kezdeményezte két fideszes a bírák jogállásáról szóló törvény egyetlen szavának módosítását, hogy közigazgatási főbírót faragjanak Patyi Andrásból, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem frissen lemondott rektorából. Patyit Orbán áprilisban Bírságbajnoknak csúfolta, miután az általa elnökölt Nemzeti Választási Bizottság pénzbüntetést szabott ki a miniszterelnökre.

Ha csak egy törvénymódosításon múlik, bármi lehet belőled – rövidesen erre láthat újabb példát a közügyek iránt érdeklődő közönség, ha

Hende Csaba egykori honvédelmi miniszter, valamint az Orbán Viktor ügyvédjeként, illetve Fásy Ádám jó barátjaként és zenésztársaként is ismert Bajkai István a múlt hónap végén törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. A két fideszes politikusnak a bírók jogállásáról szóló törvény egyetlen passzusa szúrja a szemét, csupán ennek megváltoztatását célozza a javaslatuk. A szóban forgó bekezdés arról szól, hogy egy egykori bíró, aki rektori kinevezés miatt hagyta el az igazságszolgáltatási pályát, miként térhet vissza újra a korábbi hivatásához, pályázat nélkül. 

A törvény jelenlegi szövege szerint az ilyen visszatérni vágyó rektort, ha a rektori „megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri”, a köztársasági elnök pályázat kiírása nélkül ismét kinevezi bírónak, méghozzá lehetőleg ugyanabba, vagy azzal azonos szintű pozícióba, ahol korábban szolgált. 

Hende és Bajkai kicsit átfogalmazták ezt a bekezdést, ám

az új verzióban a megbízatás „lejárta” helyére a megbízatás „megszűnése” kerülne. A különbség jelentősége abban áll, hogy Patyi András megbízatása még nem jár le, megszűnni ellenben bármikor megszűnhet, például ha lemond. Patyi pedig – ha még bárkinek lett volna kétsége afelől, hogy rá szabják a törvényt – tegnap be is nyújtotta lemondását, augusztus 31-ei határidővel. Ha sikerül a törvénymódosítás, ettől a naptól kezdve lesz harminc napja, hogy Áder Jánosnál visszakérje magát bírónak. 

Patyi csak 2009-től 2011-ig volt bíró, de akkor a Legfelsőbb Bíróságnál. „Úgy nyertem határozatlan idejű bírói kinevezést és úgy kerültem a Legfelsőbb Bíróságra beosztásra, hogy korábban bíróként nem dolgoztam” – írta erről terjedelmes önéletrajzában, mely szerint a kinevezés a közigazgatási bíráskodás témakörében végzett kutató munkájának és az alkotmányosság terén szerzett szakmai tapasztalatainak elismerése volt. 

Apropó közigazgatási bíráskodás, a törvény Patyira faragásának célja minden feltételezés szerint az, hogy a rövidesen felálló közigazgatási felsőbíróság vezetője lehessen. Erre számítanak az Azonnali által megkérdezett törvényszéki bírák is. Bár egy szakmai fellebbviteli bíróság létrehozása a közigazgatási igazságszolgáltatásban önmagában nem volna ördögtől való ötlet, sokan tartanak attól, hogy egy fideszes egység alakul a bírósági szervezetben.

A kritikusok szerint ellenkezik a pártatlan ítélkezés igényével, hogy a közigazgatási felsőbíróságban megnyíló bírói pozíciókat jelenlegi államigazgatási vezetőkkel próbálják majd feltölteni. Tehát a közigazgatási szervek és az állampolgárok közötti jogvitákat olyanok fogják eldönteni, akik pár hónapja még maguk is közigazgatási szerveknél voltak döntéshozók – esetleg politikai kinevezés nyomán.

Patyi András egyébként az NKE mellett a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB) is vezette – ellenzékiek szerint nem a törvényeknek, hanem a Fidesznek alárendelve. Tavasszal az NVB mégis megbüntette Orbán Viktort 350 ezer forintra – ami a miniszterelnök vagyonbevallása szerint a megtakarításainak fele –, mert Kisbéren óvodások között, törvénysértő módon kampányolt. Emiatt a kormányfő egy néhány nappal a választás után megjelent Facebook-videójában rendesen becsicskította, többször „bírságbajnoknak” nevezte Patyit, amolyan haveri oltogatásként, aki meg erre sajnálatát fejezte ki.

Mindenesetre ha tényleg Patyi kerül a közigazgatási felsőbíróság élére,

FOTÓ: Szilágyi Dénes / NKE