+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. július 5. csütörtök, 09:28
Nem kell hozzá nagy asszociációs képesség, hogy rögtön a történelem egyik legsötétebb fejezete ugorjon be mindenkinek a menekülteknek építendő táborokról. Itt a lehetőség bebizonyítani, hogy az ember nem lép mindig ugyanabba a folyóba.

Nemsokára elkészülhetnek azok a fotók, amelyektől retteg ma a politikus – különösen a német politikus, még különösebben Angela Merkel. Lesznek fényképeink emberekről, akik Európa közepén zárt, elkerített, őrzött táborokban élnek, akaratuk ellenére.

 

Ezek létrehozásáról a minapi, sokadik válságtanácsán döntött Németország két legnagyobb hatalmú vezetője. A német szövetségi belügyminiszter azzal a feltétellel maradt a kormányban, ha létrehozzák ezeket a bizonyos elkerített táborokat. Ezekben kell majd várakoznia mindenkinek, aki rendezett papírok nélkül lépi át a német határt; itt dől el a sorsuk, hogy letelepedhetnek-e Németországban, vagy vissza kell térniük a hazájukba. Ahonnan valamiért nagyon, nagyon el akartak jönni.

 

Az ilyen életképekről finoman szólva nem vidám fotók szoktak készülni. És finoman szólva nem kell hozzá nagy asszociációs képesség, hogy rögtön a történelem egyik legsötétebb fejezete, a koncentrációs táborok emléke ugorjon be mindenkinek. Nyilván

 

ez a történelmi asszociáció az, ami miatt a 2015-ös migrációs válságkor a németek kesztyűs kézzel bántak a menekültstátuszért folyamodókkal.

 

A német politikai elit, főképp Angela Merkel, rettegett attól a naptól, amikor fél évszázad után újra síró gyerekekről készülnek fotók, erőszakszervezetekkel – rendőrökkel, határőrökkel, katonákkal – a háttérben.

 

Pedig nem biztos, hogy most is ugyanabban a folyóban fogunk lépkedni. Bár ma pesszimista világlátás uralkodott el a közbeszédben, optimizmusra – legalább részbeni optimizmusra – ad okot az, hogy az ember elég sok hibájából tudott tanulni. Az atomenergiával úgy játszott az emberiség jó pár évtizede, mint kisgyerek a tűzzel, atombombákat dobálva, robbantásokkal kísérletezgetve, hanyag erőműveket építve. Aztán a fájdalmas tapasztalat, a brutális, maradandó nyomok óvatosságra tanítottak, és még a legvadabb konfliktusokban is higgadtságra ösztönöz az atom ereje.

 

Ugyanez igaz a zabolátlan pénzügyi mohóságra, ami túltermelést és tőzsdei buborékokat okozott, majd totális összeomlásokat. Ma is vannak pénzügyi válságok, de sikerült kitalálni törvényi és intézményi megoldásokat, melyek előrejelzik a bajokat, csökkentik a pusztító hatást, megakadályozzák a dominóhatást. Ez sem ment a brutális tapasztalás nélkül.

 

A lágerek emléke rendkívül mélyről indítja bármilyen tábor megítélését. Ott mocorog a gondolat: ez az a helyzet, ami a legrosszabbat hozza ki az emberi viselkedésből. Úgyhogy nincs más hátra, mint előremenekülni, szabályozásokba, átláthatóságba, nemzetközi együttműködésekbe. És igen, készüljenek a fotók, a vidám és a szomorú fotók, melyek egyébként pont, hogy nem jelentek meg a sajtóban 70 éve; nem volt működő nyilvánosság. Mégsem ugyanabban a világban élünk, mint akkor? És

 

ha a körülményeket sikerül humánussá tenni, talán még távolabb kerülhetünk a világháborús trauma béklyóitól. Itt a lehetőség bebizonyítani, hogy az ember nem lép mindig ugyanabba a folyóba,

 

hogy képes változni, hogy Zimbardónak a börtönkísérletével valóban nincs igaza. Bízzunk a németekben, és kicsit a németek is bízhatnának magukban.

 

Kollai István írását azért olvashatod az Azonnalin, mert együttműködünk a felvidéki Új Szó című napilappal, ahol ez a cikk először megjelent.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Erdős Norbert és Tőkés László is megszavazta az orosz és kínai dezinformáció elleni bizottsági határozatot, az ex-LMP-s Meszerics el se ment szavazni.

Bosznia-Hercegovina évente több százezer eurót keres azzal, hogy pénzt kér az állampolgárságról való lemondásért a nyugatra vándorlóktól. Nem keveset.

A helyi ellenzék „félretette ideológiai ellentéteit”, és kezdeményezi: a kerületi önkormányzati cégek tagadják meg a törvény alkalmazását.

Az Amazon állítja: az általuk fejlesztett robot biztonsággal képes navigálni az utcán.

Nagyobb kockázata lehet az aszpirin szedése miatt kialakuló belső vérzésnek, mint amekkora eséllyel megelőzi a szív-
infarktust vagy a stroke-ot.

A hét kérdése

Elhunyt Andy Vajna filmproducer, milliárdos, filmbiztos, tévétulajdonos. Neked melyik a kedvenc filmed azok közül, amelyekhez köze volt?

Azért ide elnéznénk

Dé:Nash, Pe$tipatkány és LIL IOM január 24-én lépnek fel.

Milyen a vidék az egyik legjelentősebb magyar képzőművész szemével?
Január 24-én kiderül!

Végig lehet kóstolni az összes hazai furmintot! Február 7-én!

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Franz Grabmayr osztrák festő képeit állítják ki a régió legmenőbb múzeumában, március 10-ig!

Ezt is szerettétek

Beküldtünk egy igazi székelyt a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai közé a januári kormányellenes tüntetésen.

Mi az, amit nem lehet elvitatni Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől? Puzsér Róbert független főpolgármester-jelölt mindent elmond az Azonnalinak.

Az ellenzék azzal is vádolja, hogy orosz ügynök: a radikális, nem PiS-tag politikus a lengyel-fehérorosz kapcsolatok egyik legaktívabb támogatója.

Az Azonnali bemutatja a tényleges frontvonalakat és a heterogén szerb ellenzéket.

Twitter megosztás Google+ megosztás