+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Petróczi Rafael
2018. június 22. péntek, 15:44
Elképesztően elégedetlenek Bosznia-Hercegovina lakói: egy felmérés alapján 86 százalékuk szerint rossz irányba tart az ország, és csupán 9 százalékuk szerint szerint jó az irány.

Az egyik leghasznosabb egyetemi kurzusom a közép–kelet–európai politikai rendszereket bemutató órám volt. Na nem azért, mert olyan sok tudást szívtam fel. Ha az egyetemi kilencven percbe három–négy ország politikai berendezkedését is bezsúfoljuk, akkor az információk nem maradnak meg. Ami viszont igen, az az általános érzet. Ez az óra mindenekelőtt arra volt jó, hogy rájöjjek:

 

tőlünk keletre és délre sokkal rosszabbul működő államok és sokkal rosszabb körülmények között élő emberek vannak.

 

Ezt támasztja alá az a kutatás, amit az International Republican Institute (IRI) készített Bosznia–Hercegovináról. A 2018 áprilisában és májusában végzett kutatás jól összehasonlítható az ugyanezen intézet Magyarországot szemügyre vevő felmérésével. Hozzá kell tenni, hogy hazánkban az adatfelvétel tavaly, 2017 márciusában történt, de egy év alatt drasztikus változások nem igazán következnek be. Nem volt azóta sem gazdasági, sem politikai fordulat, ami a jellemző véleményeket érdemben eltéríthetné az előző évben rögzítettektől.

 

A boszniai eredmények közül párat kiemelve: A Boszniában élők 86 százaléka szerint megy rossz irányba az ország, és csupán 9 százalékuk szerint szerint jó az irány. Ezzel szemben Magyarországon a megkérdezettek 50 százaléka szerint rossz, 38 százaléka szerint jó irányba tart az ország. A magyarországi adatokon ugyan jól látszik a polarizálódott véleményklíma, ám Bosznia–Hercegovinában lehet, hogy még ennek is inkább örülnének.

 

Bosznia-Hercegovinában a legnagyobb problémának a munkanélküliséget látják: a válaszadók 57 százaléka jelölte meg ezt első helyen. A magyar emberek a legnagyobb problémának a szegénységet és az egyenlőtlenséget tartják: ezt a válaszadók 28 százaléka jelölte meg első helyen. Mindkettő egzisztenciális nehézségekre világít rá, ám a jóval magasabb arányban jelölt munkanélküliség mégiscsak nagyobb problémákra enged következtetni Boszniában, mint nálunk.

 

A Bosznia-Hercegovinában élők listáján ezután a korrupció, a gazdaság elégtelen helyzete, az alacsony bérek és fizetések, valamint a pártok és a politikusok következnek: ezek szerintük az ország legnagyobb problémái. Magyarországon – hasonlóan Boszniához – a második helyen úgyszint a korrupció áll, és csak harmadik helyen jelölték meg a válaszadók a munkanélküliséget. A félelemre okot adó tényezők ezután az egészségügy helyzete, továbbá a migráció. 

 

Ha már migráció, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy mit tartanak a két államban a legnagyobb biztonsági fenyegetésnek. Azt hihetnénk, hogy abban a végletesen megosztott magyar politikai klímában, amiben a kormánypárt a migrációs helyzetre építi fel a kampányát, a legnagyobb biztonsági rést a migrációban találhatják meg az emberek.

 

Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a magyar társadalom sokkal inkább az átfogó, materiális dolgok miatt aggódik: itthon a legnagyobb biztonsági kockázatnak az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerek csődjét jelölték meg az emberek (a válaszadók 34 százaléka). A jugoszláv háborút megszenvedő országban ezzel szemben (a válaszadók 35 százaléka) a szervezett bűnözésben látják a legnagyobb biztonsági fenyegetést.

 

Végül vessünk egy pillantást a mindennapi tájékozódásra. A Bosznia-Hercegovinában élők 66 százalékának a televízió az elsődleges tájékozódási forrása és csupán 18 százalékuk szerzi be online a szükséges információkat. Magyarországon a válaszadók 50 százaléka jelölte meg első helyen a televíziót és a rádiót, 20 százalékuk pedig online tájékozódik.

 

A Bosznia–Hercegovináról készült tanulmány részletes eredményei itt, a magyarországi párja itt tekinthető meg.

 

NYITÓKÉP: Bukovics Martin / Azonnali

Hírszolgáltatás

Média- és álhírszűrés, az idegengyűlölet és a globális felmelegedés veszélyeinek ismerete is kelleni fog.

Zenekari és vegyes kórus kíséretében fog hatalmasat zúzni a közönséget megosztó német metálbanda új lemezén.

Pályázatot hirdetünk: mi kerüljön a Sargentini-jelentést leleplező kormányzati hirdetésekre? Rajzold meg!

Lemond az osztrák szocdem párt éléről, és az EP-t választja az Ember, Aki Terminátornak Nevezte Orbán Viktort.

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szeptember 20-ától tekinthető meg idén a legjobb sajtófotókból összeállított tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Kömlődi Ferenc képbemutat és DJ-zik szeptember 20-án.

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Mi hülyeség a Sargentini-jelentésben, és mi nem?

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás