+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2018. június 22. péntek, 15:44
Elképesztően elégedetlenek Bosznia-Hercegovina lakói: egy felmérés alapján 86 százalékuk szerint rossz irányba tart az ország, és csupán 9 százalékuk szerint szerint jó az irány.

Az egyik leghasznosabb egyetemi kurzusom a közép–kelet–európai politikai rendszereket bemutató órám volt. Na nem azért, mert olyan sok tudást szívtam fel. Ha az egyetemi kilencven percbe három–négy ország politikai berendezkedését is bezsúfoljuk, akkor az információk nem maradnak meg. Ami viszont igen, az az általános érzet. Ez az óra mindenekelőtt arra volt jó, hogy rájöjjek:

 

tőlünk keletre és délre sokkal rosszabbul működő államok és sokkal rosszabb körülmények között élő emberek vannak.

 

Ezt támasztja alá az a kutatás, amit az International Republican Institute (IRI) készített Bosznia–Hercegovináról. A 2018 áprilisában és májusában végzett kutatás jól összehasonlítható az ugyanezen intézet Magyarországot szemügyre vevő felmérésével. Hozzá kell tenni, hogy hazánkban az adatfelvétel tavaly, 2017 márciusában történt, de egy év alatt drasztikus változások nem igazán következnek be. Nem volt azóta sem gazdasági, sem politikai fordulat, ami a jellemző véleményeket érdemben eltéríthetné az előző évben rögzítettektől.

 

A boszniai eredmények közül párat kiemelve: A Boszniában élők 86 százaléka szerint megy rossz irányba az ország, és csupán 9 százalékuk szerint szerint jó az irány. Ezzel szemben Magyarországon a megkérdezettek 50 százaléka szerint rossz, 38 százaléka szerint jó irányba tart az ország. A magyarországi adatokon ugyan jól látszik a polarizálódott véleményklíma, ám Bosznia–Hercegovinában lehet, hogy még ennek is inkább örülnének.

 

Bosznia-Hercegovinában a legnagyobb problémának a munkanélküliséget látják: a válaszadók 57 százaléka jelölte meg ezt első helyen. A magyar emberek a legnagyobb problémának a szegénységet és az egyenlőtlenséget tartják: ezt a válaszadók 28 százaléka jelölte meg első helyen. Mindkettő egzisztenciális nehézségekre világít rá, ám a jóval magasabb arányban jelölt munkanélküliség mégiscsak nagyobb problémákra enged következtetni Boszniában, mint nálunk.

 

A Bosznia-Hercegovinában élők listáján ezután a korrupció, a gazdaság elégtelen helyzete, az alacsony bérek és fizetések, valamint a pártok és a politikusok következnek: ezek szerintük az ország legnagyobb problémái. Magyarországon – hasonlóan Boszniához – a második helyen úgyszint a korrupció áll, és csak harmadik helyen jelölték meg a válaszadók a munkanélküliséget. A félelemre okot adó tényezők ezután az egészségügy helyzete, továbbá a migráció. 

 

Ha már migráció, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy mit tartanak a két államban a legnagyobb biztonsági fenyegetésnek. Azt hihetnénk, hogy abban a végletesen megosztott magyar politikai klímában, amiben a kormánypárt a migrációs helyzetre építi fel a kampányát, a legnagyobb biztonsági rést a migrációban találhatják meg az emberek.

 

Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a magyar társadalom sokkal inkább az átfogó, materiális dolgok miatt aggódik: itthon a legnagyobb biztonsági kockázatnak az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerek csődjét jelölték meg az emberek (a válaszadók 34 százaléka). A jugoszláv háborút megszenvedő országban ezzel szemben (a válaszadók 35 százaléka) a szervezett bűnözésben látják a legnagyobb biztonsági fenyegetést.

 

Végül vessünk egy pillantást a mindennapi tájékozódásra. A Bosznia-Hercegovinában élők 66 százalékának a televízió az elsődleges tájékozódási forrása és csupán 18 százalékuk szerzi be online a szükséges információkat. Magyarországon a válaszadók 50 százaléka jelölte meg első helyen a televíziót és a rádiót, 20 százalékuk pedig online tájékozódik.

 

A Bosznia–Hercegovináról készült tanulmány részletes eredményei itt, a magyarországi párja itt tekinthető meg.

 

NYITÓKÉP: Bukovics Martin / Azonnali

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A magyar fociválogatottnak a reményt jelentette a holland bíró tévedése, az azeri szurkolókat viszont rettentően felháborította.

Szombaton egy második brexitnépszavazás megtartásáról szavazhatnak, pedig közben a miniszterelnök már megállapodott az Európai Bizottsággal.

Jean-Claude Juncker jelentette ezt be a Twitteren. Az ír határ kapcsán sikerült dűlőre jutni, de még az Európai Tanácsnak is jóvá kell az egészet hagynia.

Rossz és jó döntéseket is hoztak, de szerették Budapestet, ezért megérdemli a két volt főpolgármester a díszpolgári címet Karácsony szerint.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás