+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 13. szerda, 12:25
348 ezer ember költözött el eddig Horvátországból. Ez huszonháromszor több, mint ahányan a háborúban meghaltak 1991 és 1995 között.

Koromfekete címlappal, komor főcímmel jelent meg ma a legnagyobb horvát bulvárnapilap, a 24 Sata.

 

Rajta fehér betűkkel, ahogy gyász esetén szokás:

 

„Tegnapig 348 ezer ember költözött el Horvátországból.
Ez huszonháromszor több, mint ahányan a honvédő háborúban meghaltak 1991 és 1995 között.”

 

Horvátországban a demográfia (egyrészről az alacsony születésszám, másrészről a nagyszámú elvándorlás miatt) jelentős probléma. Idén februárban a kormány demográfiai államtitkára – kisebb botrányt okozva – egy sajtótájékoztatón mindenki meglepetésére vissza is lépett, majd néphülyítésnek nevezte a kormány eddigi családpolitikáját. 

 

Kik és miért mennek?

 

A téma jó ürügy a nacionalista és klerikális köröknek – amelyek egy része a kormányzó Horvát Demokratikus Közösségen belül ül –, hogy támadják a szerintük túl liberális kormányfőt, Andrej Plenkovićot. Amikor e körök tavasszal Zágrábban és Splitben a még jugoszláv időkből örökölt, felettébb liberális abortusztörvény eltörlését követelték, azzal érveltek, hogy csak így lehet Horvátország népességfogyását megállítani.

 

A helyzet valóban drámai – de elsősorban az elvándorlás a fő probléma. Stjepan Šterc zágrábi demográfus szerint tíz éven belül a mai valamivel több mint négymilliós Horvátországban csak alig három milliónyian fognak élni állandóan. A már idézett 24 Sata napilap, amely a mai címlapján 348 ezer külföldre távozó horvátról ír, tegnap még magasabb számot adott meg: az elmúlt öt évben a lap szerint több mint félmillió, elsősorban jól képzett, de szegény fiatal hagyhatta el az országot, a 348 ezres szám ugyanis a hivatalos adat. 

 

A lap szerint csak a leggazdagabbak és az öregek maradnak délnyugati szomszédunknál – őnekik nem kell, vagy ők már nem tudnak elmenni. A fiatalokat a korrupció, a mindent átszövő urambátyám-rendszer és a politikai elit erkölcstelensége zavarja leginkább.

 

Hova költöznek?

 

Az e havi Le Monde diplomatique járja amúgy a balkáni elvándorlás kérdését körül, a helyzet ugyanis nem csak Horvátországban súlyos. Macedóniában és Romániában a lakosság több mint tíz százaléka külföldön él már, Bosznia-Hercegovinából évente 60-70 ezer ember távozik, Szerbiát is az elmúlt tíz évben 300 ezren hagyták el.

 

A románok egy jelentős része Olaszországba megy, a volt jugoszláv tagköztársaságokban – a régi vendégmunkás-hagyományok okán – még mindig a németnyelvű országok népszerűek, Ausztria és számos német tartomány külön programokat tart fenn, hogy az otthoni betöltetlen álláshelyekre (főleg az egészségügyi és szociális szférában) bosnyákokat, szerbeket, macedónokat, horvátokat hozzanak be.

 

Sokan mennek amúgy Szlovéniába is: a kis alpesi ország már Jugoszlávián belül is népszerű emigrációs célpont volt, és a nyelvi-kulturális közelség is megkönnyíti az integrációt, noha éppen az albánokkal vagy a bosnyákokkal szemben elég erősek az előítéletek.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali. Felirat: „Neked köszönhetően van Horvátország(unk)!” Készült a zágrábi Mirogoj-temetőben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az oxfordi születésű, majd 2014-ben az Iszlám Államhoz csatlakozó férfinak szülein kívül a pástétomok, a Doctor Who-epizódok és a brit élet kényelme hiányoznak a legjobban.

Vlagyimir Putyinnak főleg a rap műfajával van problémája, ami felett szerinte – ha megállítani lehetetlen – akkor át kell
venni az irányítást.

Közös nyilatkozatot írtak a határon túli vezetőkkel: közösen lépnek fel a magyarságért. A vajdasági és a kárpátaljai magyarok már szavazhatnak az idei EP-választáson.

Képviselőik a lelkiismeretük szerint szavaznak Kövesiről, mert szerintük ez nem politikai kérdés, mondta Kelemen Hunor az Azonnalinak.

Az elit tagjai Oroszországban is előszeretettel törnek babérokra sportvezetőként, gazdasági vagy épp politikai karrierjük mellett.

A hét kérdése

Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás