+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 13. szerda, 12:25
348 ezer ember költözött el eddig Horvátországból. Ez huszonháromszor több, mint ahányan a háborúban meghaltak 1991 és 1995 között.

Koromfekete címlappal, komor főcímmel jelent meg ma a legnagyobb horvát bulvárnapilap, a 24 Sata.

 

Rajta fehér betűkkel, ahogy gyász esetén szokás:

 

„Tegnapig 348 ezer ember költözött el Horvátországból.
Ez huszonháromszor több, mint ahányan a honvédő háborúban meghaltak 1991 és 1995 között.”

 

Horvátországban a demográfia (egyrészről az alacsony születésszám, másrészről a nagyszámú elvándorlás miatt) jelentős probléma. Idén februárban a kormány demográfiai államtitkára – kisebb botrányt okozva – egy sajtótájékoztatón mindenki meglepetésére vissza is lépett, majd néphülyítésnek nevezte a kormány eddigi családpolitikáját. 

 

Kik és miért mennek?

 

A téma jó ürügy a nacionalista és klerikális köröknek – amelyek egy része a kormányzó Horvát Demokratikus Közösségen belül ül –, hogy támadják a szerintük túl liberális kormányfőt, Andrej Plenkovićot. Amikor e körök tavasszal Zágrábban és Splitben a még jugoszláv időkből örökölt, felettébb liberális abortusztörvény eltörlését követelték, azzal érveltek, hogy csak így lehet Horvátország népességfogyását megállítani.

 

A helyzet valóban drámai – de elsősorban az elvándorlás a fő probléma. Stjepan Šterc zágrábi demográfus szerint tíz éven belül a mai valamivel több mint négymilliós Horvátországban csak alig három milliónyian fognak élni állandóan. A már idézett 24 Sata napilap, amely a mai címlapján 348 ezer külföldre távozó horvátról ír, tegnap még magasabb számot adott meg: az elmúlt öt évben a lap szerint több mint félmillió, elsősorban jól képzett, de szegény fiatal hagyhatta el az országot, a 348 ezres szám ugyanis a hivatalos adat. 

 

A lap szerint csak a leggazdagabbak és az öregek maradnak délnyugati szomszédunknál – őnekik nem kell, vagy ők már nem tudnak elmenni. A fiatalokat a korrupció, a mindent átszövő urambátyám-rendszer és a politikai elit erkölcstelensége zavarja leginkább.

 

Hova költöznek?

 

Az e havi Le Monde diplomatique járja amúgy a balkáni elvándorlás kérdését körül, a helyzet ugyanis nem csak Horvátországban súlyos. Macedóniában és Romániában a lakosság több mint tíz százaléka külföldön él már, Bosznia-Hercegovinából évente 60-70 ezer ember távozik, Szerbiát is az elmúlt tíz évben 300 ezren hagyták el.

 

A románok egy jelentős része Olaszországba megy, a volt jugoszláv tagköztársaságokban – a régi vendégmunkás-hagyományok okán – még mindig a németnyelvű országok népszerűek, Ausztria és számos német tartomány külön programokat tart fenn, hogy az otthoni betöltetlen álláshelyekre (főleg az egészségügyi és szociális szférában) bosnyákokat, szerbeket, macedónokat, horvátokat hozzanak be.

 

Sokan mennek amúgy Szlovéniába is: a kis alpesi ország már Jugoszlávián belül is népszerű emigrációs célpont volt, és a nyelvi-kulturális közelség is megkönnyíti az integrációt, noha éppen az albánokkal vagy a bosnyákokkal szemben elég erősek az előítéletek.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali. Felirat: „Neked köszönhetően van Horvátország(unk)!” Készült a zágrábi Mirogoj-temetőben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Áll a bál az angliai Newton Aycliffe-ben, miután az egyik városvezető kijelentette, hogy a Mikulás márpedig csak férfi lehet. Szerinted milyen nemű legyen a Mikulás?

Mára azon kevés magyar nyelvű printlap egyike, ami nem áll a magyar kormány irányítása alatt, ráadásul számos magyarországi szerzője is van. Szombaton hetven éves a pozsonyi Új Szó!

Debrecent és Győrt ütötte ki a döntőben Veszprém, ami a balatoni régióval közösen pályázott a címre. A brexit miatt Veszprém lesz az egyedüli kulturális főváros 2023-ban.

Télen Csehországban is dermesztőek tudnak lenni az éjszakák: a civil kezdeményezés megalkotói ezen enyhítenének a hajléktalanok számára.

Meddig tűrik el a Fideszt az Európai Néppártban? Mi a közös a lengyel kormánypártban és a Fideszben? Az Azonnali megmutatja a válaszokat ezekre, lengyel nézőpontból.

A hét kérdése

Parlamenti blokád, tüntetések, füstbomba, cetliszórás, himnusz, sorosozás: a pártok a rabszolgatörvény kapcsán kihozták egymásból a maximumot. Mire elég ez?

Azért ide elnéznénk

Sorrentino két korábbi klasszikusa mellett premier előtt megnézheted a Berlusconi-filmet is. Dec.14-16.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

A moszkvai patriarchátus kórusa énekel december 19-én a Szent István-bazilikában.

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás