+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. március 4. vasárnap, 11:54
Silvio Berlusconi még negyven évig köztünk lesz, ha hihetünk az ígéretének, miszerint 120 évig fog élni. A mai olasz választásoknak is ő a főszereplője. Berlusconit sokan azért nem értik, mert már a kérdésük is rossz. Miért nyerhet valaki választásokat a maffiakapcsolatai, a szexizmusa, az adócsalásai ellenére is? A kérdés az olasz társadalom félreértéséről tanúskodik. Berlusconi ugyanis nem ezek ellenére, hanem éppen ezek miatt győz.

 

Olaszország ma választ. Alapvetően három nagy blokk versenyez egymással: a balközép, a jobbközép és az ötcsillagosok. A jobbközépen belül is zajlik közben egy verseny. A jobboldali pártok ugyan koalícióban, de nem egységes listán indulnak. Silvio Berlusconi Forza Italiája mögött ott lohol Matteo Salvini Legája, de Orbán Viktor kedvenc pártja, a neofasiszta Fratelli d´Italia is ezen koalícióban indul. A Forza Italia logójában is ott van Berlusconi neve – noha a politikus el sem indulhat a kormányfői posztért.

 

Akik azonban a Forza Italiát választják, őt akarják, gondoljon is bármit egy olasz bíróság Berlusconi passzív választójogáról.

 

Silvio Berlusconi 2011 őszén volt kénytelen átadni a kormányfői posztot. Az őt követő technokrata, majd balközép kormányokat a színpadon hangosan szidta, a római parlament súlyos, bordó brokádfüggönye mögött meg segítette. Berlusconi a 1990-es évek eleje óta töretlenül határozza meg az olasz közéletet és politikai kultúrát.

 

Amikor 1994-ben elindult a választásokon új pártjával, számos baloldali és liberális értelmiségi is támogatta. Éppen akkor omlott össze az olasz pártrendszer: a kereszténydemokratákat maga alá temette a korrupció, a kommunistákat pedig a berlini fal leomló törmeléke.

 

Olaszországban a hidegháború vége ugyanúgy átformálta a politikai közéletet, mint a posztkommunista Kelet-Európában.

 

A nyugati világ legerősebb kommunista pártja eltűnt, tagjai gyorsan szociáldemokratákká és balliberálisokká váltak; a katolikus egyház, a szabadkőművesség és a dél-olasz maffia szentháromságára épülő kereszténydemokrata párt helyét pedig új jobboldali erők töltötték be.

 

Silvio Berlusconi, az építőiparból a sportba és a média világába váltó, vagyonát a dél-olasz maffiával összefonódva megalapozó üzletember teljesen új stílust képviselve lépett a színpadra. Sikeresen szólította meg a baloldaliak és a liberálisok elitellenességét, a konzervatívok piacpártiságát, a jobboldaliak hagyománytiszteletét.

 

Saját életpályája során, amely az állam folyamatos kicselezéséről szólt, alapvetően államellenes egységbe terelt különféle beállítottságú embereket. Végül persze egyre inkább a jobboldali kis- és középpolgárság embere lett. Berlusconi, aki most azzal kampányol, hogy ő az egyetlen ellenszere a káosznak,

 

az elmúlt huszonnégy évet azzal tolta végig, hogy folyamatosan a kommunistákkal riogatott. Tucatnyi választást nyert meg így – egy olyan országban, ahol negyedszázada nincsenek kommunisták a parlamentben.

 

Berlusconi életmódja és botrányai kapcsán az észak-európai protestánsok csak értetlenkedve néztek, a német vagy holland újságok több mint húsz éve ingatták a fejüket a politikus sikere kapcsán.

 

Berlusconit azonban azért nem értik, mert már a kérdésük is rossz: Miért nyerhet valaki választásokat a maffiakapcsolatai, a szexizmusa, az adócsalásai ellenére is? A kérdés az olasz társadalom félreértéséről tanúskodik. Berlusconi ugyanis nem ezek ellenére – hanem éppen ezek miatt győz.

 

A maffiának dél-olasz területeken ma is nagy a tisztelete még, a szexizmus a szép nők és a macsó férfiak országában más megvilágításba kerül, mint egy fríz protestáns gyülekezetnél, az adócsalás pedig éppen aláhúzza Berlusconi legfőbb ígéretét, a kisebb államot.

 

Olaszországban az államot ellenségnek szokás tekinteni, annak kicselezése így kifejezetten pozitív tett.

 

2011-ben mégis úgy nézhetett ki, hogy Berlusconi visszavonul. Már akkor hetven felett volt. Azonban a politikus, aki nemrég még egy huszonegy éves szardíniai szépséggel csalta harminckét éves barátnőjét, eleve nagyon fiatalnak érzi magát. Tavaly esett át egy dél-tiroli klinikán többhetes szépészeti és plasztikai beavatkozásokon.

 

A kilencvenes években nők énekeltek a reklámfilmjeiben arról, hogy „szerencsére van Silvionk“. Köszöntsük az idén nyolcvanegy éves politikust ezzel a videóval! Ha betartja ígéretét, és tényleg százhúsz évig fog élni, még majdnem negyven évig lesz is Silvionk. Ezzel ma ő Olaszország legígéretesebb fiatal tehetsége.

 

 

Hírszolgáltatás

Előkerült a Kuciak-gyilkosság lehetséges szemtanúja, aki azt állítja, fogalma sem volt arról, hogy kicsoda a meggyilkolt szlovák tényfeltáró újságíró.

A Gyilkos-tónál nagy pelyhekben esik, a Transzfogarason pedig már 10 centiméteres hóréteget kellett eltakarítani.

Két percre megállt az élet
a stadionban, amikor a
hétéves Malea Emma
belekezdett a himnuszba.

A fideszes Boldog István szorgalmazta a kémiai kasztráció bevezetését,
mégsem adott be erre
vonatkozó indítványt.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzései szerint az éghajlatváltozás súlyosan fogja érinteni a mi régiónkat.

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

Hörgés, halál és hasonló király dolgok a Dürerben amerikai, olasz és magyar részvétellel.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás