Még az olaszok is lemondanak Budapesten a sziesztáról

Sorra dőlnek a melegrekordok Magyarországon, a délutáni órákban már-már elviselhetetlen a hőség. Ilyen időben még a szokásosnál is nehezebb dolgozni és koncentrálni, így joggal merül fel a kérdés: mi lenne, ha Magyarországon is bevezetnénk a délutáni sziesztát dél-európai mintára? Körbekérdeztük a szakszervezeteket, egy kultúrantropológust és az olasz nagykövetséget.

Lehet-e importálni a sziesztát a déli országokból?

A sziesztának a déli országokban komoly kulturális hagyománya van, olyan mélyen beépült a társadalomba, hogy ha valaki ezt elvenné tőlük, akkor akár utcára is vonulnának. Magyarország éghajlata nem különbözik sokban Észak-Olaszországtól vagy Spanyolország egyes részeitől, ezért is érdekes kérdés, hogy megvalósulhatna-e hazánkban a délutáni pihenő bevezetése kötelezően vagy legalább opcionálisan, és milyen hatásai lennének.

„A szieszta akkor működik jól, ha nem csak egy hosszú ebédszünet, hanem az ember tényleg tud pihenni is. A munkahelyeken jelenleg nincs lehetőség pihenő zónákat kialakítani, így az embereknek mindenképp haza kéne menniük. De miért mennének haza az emberek?” – teszi fel a kérdést a sziesztával kapcsolatban Letenyei László kulturális antropológus, majd Mexikó példáját hozza fel. Ott azért tud működni a szieszta, mert a társadalmi berendezkedés még sokkal inkább patriarchális, a férfi foglalkoztatottság sokkal magasabb, mint a nőké. A nő feladata rengeteg esetben még mindig a háztartás vezetése, így mikor szieszta idején a férfi hazamegy a munkából, akkor otthon ebéd várja, ami után pihenhet.

– mondja a kultúrantropológus.

De miért ne lehetne akár a munkahelyen is pihenni, és mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

A Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, az ő szektoruk nem támogatja a szieszta bevezetését, hiszen az osztott műszak a rossz közlekedési körülmények miatt nem tenné lehetővé az aktív pihenést, nem tudnának a dolgozók hazamenni és visszaérni. Ezáltal

A vendéglátós szektort képviselő munkaadók még ábrándozni se hagynák a területen dolgozókat, hiszen szerintük eleve nem vonatkozna rájuk a szieszta. Mivel a vendéglátóipari egységekre az ünnepnapi és éjszakai nyitva tartás korlátozása se vonatkozik, így úgy gondolják, még ha be is vezetnék, a szieszta rendszer nem érintené az ő szektorukat – mondta a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) főtitkára, Böröcz Lajos.

Kitért arra is, hogy még a déli országokban, ahol a szieszta egy bevett rendszer, ott is vannak olyan kávézók, melyek nyitva tartanak a délutáni órákban is. Böröcz hozzátette, túlzásnak érzi a szieszta körül kialakult aktuális vitát, hiszen 4-5 melegebb nyári nap már nagyon rég óta rendszeresen előfordul a kontinentális éghajlatú hazánkban.

A kereskedelmi dolgozók óvatosabbak, és előbb megvizsgálnák a lehetőséget, mielőtt bármit mondanak. Csak egy előzetes hatástanulmány, és a tagok véleményének kikérése után nyilatkozna a témában a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). Bubenkó Csaba, a szakszervezet elnöke kifejtette: szerinte felesleges a sziesztán gondolkodni, amíg az egészségügyi előírások betartását sem ellenőrzik a munkáltatóknál, pedig a dolgozók hamar kiégnek a fizikai munkától.

Nincs elég nagy hőség, hogy rutint csináljunk a sziesztából?

„Magyarországon naponta kétszer van nagy forgalmi dugó – reggel, mikor az emberek dolgozni mennek, iskolába viszik a gyerekeket, valamint délután mikor mindenki megy haza. Ha bevezetnénk a sziesztát, akkor ezek a közlekedési kihívások megduplázódnának, hiszen a szieszta elején haza, a végén pedig vissza kéne menni a munkahelyre. Ez az egyik legrelevánsabb szempont” – sorolta további ellenérveit Letenyei László kulturális antropológus.

Az se fenntartható megoldás, ha csak bizonyos hőmérséklet fölötti időjárás esetén lépne érvénybe a szieszta, hiszen így nem tudna kulturálisan beágyazódni az emberek életébe – fejtegette Letenyei.  

Bezzeg az olaszok tavaszias télben is sziesztáznak

Ez a felvetés azért is érdekes, mert Olaszországban, legalábbis a déli részeken télen is megtartják a sziesztát, pedig olyankor nincs hőség, inkább a mi fogalmaink szerint tavaszias, húsz-huszonkét fokos idő. A Szigeten fel is kerestük az olasz nagykövetség sátrát, hogy kikérdezzük őket: hogyan sziesztáznak ők. Kiderült: az északi részeken nem általános jelenség a szieszta, de vannak éttermek, amik bezárnak délután. Rómától délre viszont általánosan elterjedt: az változó, hogy milyen hosszúságú délutáni pihenőt tartanak.

Olyan részei is vannak Olaszországnak, ahol csak időszakosan, nyáron sziesztáznak – tudtuk meg a nagykövetségtől. Ez megdönteni látszik Letenyei László kultúrantropológus azon érvét, hogy időszakosan nem tudna rutinná válni a szieszta Magyarországon. Viszont úgy tűnik, hogy

A kultúrantropológus összegzése szerint „egész évben az időjárás miatt felesleges lenne a szieszta, és időszakosan se lehet bevezetni. Ahhoz az egész társadalmat kéne meg kéne változtatni, a szokásainkat pedig nagyon nehéz átalakítani. Személy szerint én sem támogatnám.

– mondta ki a végső ítéletét Letenyei László. 

Fotó: Balázs Barbara