Már tavaly ősszel nagyon pontosan tudták az ukránok, hogy hol, mikor és hogyan támadnak majd az oroszok
Lapunk állandó szerzője, Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő egy szakdolgozat javítása közben akadt rá egy tavaly novemberi szakcikkre és egy hozzá kapcsolódó térképre, amiben szinte teljesen pontosan megjósolták az orosz agressziót. Ez alapján Ukrajna felkészülten várhatta a támadást.
Hatalmas stratégiai hiba volt az oroszok részéről, hogy nem számoltak a finn NATO-csatlakozással
Finnország esetleges NATO-csatlakozásával 1300 kilométeres közös határa lesz a katonai szövetségnek Oroszországgal, úgy, hogy a térségben találhatók az orosz hadsereg legkomolyabb erői, melyeknek alapvető szerepet szán Moszkva egy esetleges NATO-orosz háborúban. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a lehetséges közvetlen hatásokat vázolja fel röviden.
Jelképes lehet Putyin számára, hogy éppen ezen a napon támadta meg Ukrajnát
Bár sokan szeretnék azt hinni, a mostani invázió miatt Ukrajna nem fog közelebb kerülni a NATO tagsághoz, a tagországok megosztottsága továbbra is fent marad, ha nem erősödik majd a háború miatt.
Tíz éve pontosan tudjuk, hogy összeomlik a rendszer Afganisztánban és jönnek a tálibok
A tálibok már 2011-ben is úgy vélték, hogy ha kivonulnak az nyugati erők, akkor 2-20 nap alatt elfoglalnák az országot. Ilyen és ehhez hasonló hátborzongató tanulságokat kínál, ha újraolvassuk a 2012-ben kiszivárgott, azóta persze nagyrészt elfeledett jelentést a felkelőmozgalom gondolkodásáról.
Mit lép az EU Maliban, ha megjönnek az orosz zsoldosok?
Az Európai Tanács december 13-án több szankciós rezsim kapcsán is foglalkozott a közép-afrikai Malival, ami a bővülő magyar katonai szerepvállalás jövőjét is érintheti. Az europai országok egyre idegesebben figyelik az orosz Wagner-csoport kavarását, és nem szeretnék, ha Maliban is ott lennének.
Miért érte dróntámadás az iraki miniszterelnököt, és mi lesz így az ország sorsa?
Vasárnap dróntámadás érte az iraki kormányfő, Musztafa al-Kádzimi rezidenciáját. A példátlan merényletkísérlet ismét ráirányította a figyelmet a közel-keleti országra, ahol az elmúlt években egyelőre alig érezhető, de fontos változások indultak el a demokrácia terén és amelyek a mostani támadáshoz is vezettek.
