Mit gondolnak Oroszország háborújáról legszorosabb partnerei?
Moszkva számára rendkívül érzékeny terület a Kaukázus és Közép-Ázsia. Nem csoda, hogy már a Szovjetunió felbomlása után inkább kevesebb, mint több sikerrel, de folyamatosan próbált a Kreml valamilyen együttműködést tető alá hozni. Harminc év alatt a legközelebb a Kollektív Biztonsági Szerződés (KBSZSZ) tag Belarusz, Örményország, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán került Oroszországhoz, ezért érdemes megnézni, milyen az ukrajnai invázió megítélése a kvázi „szövetségeseknél”.
Két ok, amiért sokáig elhúzódhat és három, ami miatt hamar véget érhet a háború
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos „meddig tart ez az egész?” kérdésre a legegyszerűbb, de egyben legőszintébb válasz igazából az, hogy „ameddig Vlagyimir Putyin úgy akarja”. Azonban van pár tényező, ami az orosz elnökön kívül áll, melyek nagyban befolyásolják a harcok elhúzódását.
Ez az alapvető különbség az ukrán és az orosz háborús dezinformáció közt
A háború kitörése óta gyakran találkozni azzal az állítással, miszerint Moszkva és Kijev is csak elferdített valóságot közvetít. Azonban a két fél dezinformációját nem lehet egy lapon említeni, azoknak teljesen más a céljuk, és olykor az eszköztáruk is. Vigóczki Máté György elemzése.
Orosz bárka: fel kell készülni az orosz kivándorlás következő nagy hullámára
Ukrajna Oroszország általi lerohanásának harmadik hetére már közel 2,8 millióan menekültek otthonukból, közülük 1,8 millióan nemcsak lakóhelyüket, hanem hazájukat is elhagyták. Amíg az ő ellátásuk és megsegítésük az európai menekültellátás homlokterében marad a közeljövőben, addig egyre jobban felgyorsul a kivándorlás Oroszországból is. A növekvő politikai elnyomás és a gazdasági visszaesés mértékétől függően ez akár az ötödik nagy kivándorlási hullámmá is terebélyesedhet.
A háború, ami valójában békefenntartás és Ukrajna robbantotta ki – ezt kommunikálja a Kreml-közeli média
A háborúkat nemcsak a csatatéren vívják, hanem a kommunikációs térben és a médiában is. De mi jut el az oroszokhoz a háborúból? Milyen hírek jelennek meg a hadi eseményekből? És mennyire hathat az orosz propaganda az orosz népre? Vigóczki Máté György elemez!
Vigóczki Máté György
Miért racionális az ésszerűtlen, ha Moszkvából nézzük?
Miért racionális az ésszerűtlen, ha Moszkvából nézzük?
Állandó szakértő szerzőnk, Vigóczki Máté arról ír, bár a Nyugat számára ésszerűtlennek tűnhet a két szakadár köztársaság megszállása, Moszkvában és Vlagyimir Putyin közvetlen környezetében egészen más logika mentén hozzák a döntéseket, mint azt mi gondoljuk.
Mi lesz, ha Oroszország elismeri a szakadár kelet-ukrán területeket?
Ha Moszkva megtenné, hogy elismeri a szakadár területeket, azok rögtön területi igénnyel léphetnének fel újabbak megszerzésére, amit Oroszország akár már mint külső részes fél is támogathatna. De mekkora esély van minderre? Vigóczki Máté György elemzése.
Vigóczki Máté György
Tényleg megígérte a NATO Oroszországnak, hogy nem lesz keleti bővítés?
Tényleg megígérte a NATO Oroszországnak, hogy nem lesz keleti bővítés?
Érdemes megnézni, hogy fest Moszkva szemszögéből az elmúlt harminc év története.
Putyinnak is komoly figyelmeztetés, ami Kazahsztánban történik
Nurszultan Nazarbajev „visszavonulása” a Biztonsági Tanács elnöki tisztségébe egy lehetséges alternatívaként szerepel az orosz elnök esetében is. Egyelőre azonban úgy látszik, a „kazah modell” bő két évig működött, ami fontos tanulságokkal járhat a Kreml számára is: biztos védelmet csak az elnöki szék megtartása jelenthet.
„Negatív államképet sugall” és „depressziót okoz”: Putyin útjában áll a legrégibb orosz civilszervezet
Míg az Oroszországról szóló híradások főleg a Nyugattal fokozódó feszültségről szólnak, a belpolitikában egy kevesebb figyelmet kapó, de rendkívül fontos és szimbolikus esemény is zajlik: a tekintélyes Memorial jogvédő szervezet megszüntetéséről szóló bírósági tárgyalás.
