Gyulafehérvárnak már a római kortól kezdve kulcsszerepe volt Magyarország, Erdély, majd Románia történetében. De mitől került bele erőteljesen a románok, és kerül ki fokozatosan a magyarok mentális térképéből?

A huculok eredetileg a ruszinok egy csoportját képezik, Ukrajnában, Máramarosban és Moldva északi részén élnek. A máramarosi huculok ma már ortodox vallásúak, és az ukránokhoz tartozónak tartják magukat. Közülük a legtöbben Oroszkő községben élnek. Elmentünk hozzájuk, hogy megnézzük, kik is ők, hogyan élnek ma, és miért hisznek annyira a szülőföldjükben.

Száz éve még Magyarország része volt, Trianont követően Romániáé, 1940-től pár évre ismét Magyarországé, azóta pedig Romániáé Máramaros Tiszától délre fekvő része. Itt élnek az ország harmadik legnagyobb kisebbségét alkotó ukránok. De kik ők? Milyen a viszonyulások az országhoz, amelyben élnek?

Van, aki a tengerpart miatt szeretné vissza Nagy-Magyarországot, és van, aki reméli, hogy az unokái ezt még meg is érhetik, a legtöbben azonban azt mondják: nem reális erről álmodozni. De mennyiben hibás Trianon a mai problémáinkért egy tízes skálán? Magyarokat kérdeztünk a határokon belül és azokon túl. Videó.

Pusztina az egyetlen olyan település Romániának a moldvai részén, melynek a mai napig Szent István a védőszentje. A Szent István napi búcsút azonban románul tartja egy román katolikus pap. Akarnának-e magyar misét a helyiek, és tudna-e magyarul misézni a pap? Milyen az élet a moldvai csángó faluban? Videó!

Románia legelszigeteltebb településén megelégelték a helyi csángók, hogy már évtizedek óta nem építik meg nekik a Székelyföldre vezető utat: elkezdték azt ők maguk járhatóvá tenni. A járvány még kapóra is jött ehhez: az amúgy Nyugat-Európában vendégmunkáskodó fiatalok is besegítettek.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!