Újságíró, jobboldali liberális gondolkodó, volt diákaktivista. Szereti a szabadságot, az alternatív rockot és a jó kraftsöröket.
Miután a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelés lényegében bárhogy törvényes, az egyetlen valódi jogorvoslat, ha az érintett perel. Több olyan ügy van folyamatban, amelyek még a Pegasus-botrány előtt eljutottak a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Tömeges perek az Azonnalinak nyilatkozó jogászok szerint azonban nem várhatóak: hiába kimutathatók a kémfegyver nyomai a telefonokban, ha nem egyértelmű, ki áll a lehallgatás mögött.
Az olimpia szervezői figyelik a helyzetet és egyeztetnek erről, ha megugranak az esetszámok. A NOB elnöke ugyanakkor kizárta a visszamondást, szerinte ezzel a könnyebbik utat választanák, ám ők nem hagyják cserben a sportolókat.
Annyira tág teret ad a titkosszolgálatoknak a lehallgatásokra a törvény, hogy elvben is esélytelen, hogy az azokra engedélyt adó Varga Judit a vádlottak padjára kerüljön egy esetleg törvénytelen megfigyelés kapcsán. Egy strasbourgi ítélet szerint önmagában az sincs rendben, hogy a miniszter bólint rá az adatgyűjtésekre – a kormány mégsem változtat ezen évek óta.
Ha az LMBTQ-aktivisták túl is tolják a biciklit, az sem ellenérv egy homofób törvény elleni kiállással szemben. A melegek kirekesztés elleni harca inkább olyan, mint amikor a dolgozók szakszervezetet alapítanak – nem valami nagy nemzetvesztő összeesküvés.
A botrányt okozó kémszoftver egyik célpontjává vált újságíró azt nyilatkozta: hosszú listát kapott arról, mely állami szervek kértek hozzáférést az adataihoz. Ezt a listát bárki kikérheti, és bár a sima igazoltatástól a névrokonunkat érintő ügyekig sok minden belekerülhet, kiderülhetnek belőle érdemi információk is.
Erre a csökkenő jegyárbevételek miatt lenne szükség. Balogh Samu szerint a felújításokat muszáj volt elkezdeni akkor is, ha így több helyen zajlanak munkálatok egyszerre, ám három kormányzati beruházás „el van fuserálva”, dugódíjjal pedig egyedül a kormány számol.
Egy kiszivárgott belső anyag miatt kellett nemrég magyarázkodnia az amerikai webshopóriásnak, ahol a dolgozók átlagosan egy héttel többet vannak otthon munkahelyi baleset miatt, mint a konkurens cégeknél. Idehaza ritkábbak a súlyos balesetek, de a feszített munkatempót nálunk is érzik a raktárosok. Az Azonnalinak nyilatkozó érintett szerint a többség legfeljebb a cégek által gründolt szakszervezetekben tag, nem az önszerveződőkben.
A magyar iskoláknak kockázatelemzést kellett végezniük, mielőtt kötelezővé teszik a diákoknak, hogy maszkot hordjanak. Arról azonban sem az illetékes minisztériumtól, sem a kormányinfón nem kaptunk választ, ez az elemzés elkészült-e, ahogyan azt sem tudni még egyértelműen, kell-e ősztől az iskolában maszkot húzniuk a diákoknak.
Az iOS és a Windows eddig nem ismert sebezhetőségein keresztül online szolgáltatások belépési adatait próbálták ellopni a támadók, akik az üzleti közösségi oldalon kéretlen üzenetekben támadnak. Egyre gyakoribbak az ilyen jellegű behatolások, az elmúlt félévben többet észleltek, mint tavaly összesen.
Az amerikai Juul e-cigaretta gyártója egy kétszáz oldalas tudományos folyóiratot szponzorált, hogy abban kikutassák, hogy le lehet leszokni a hagyományos cigiről a termékeikkel. Idehaza a magyar média oroszlánrészét elárasztották a Philip Morris „reklámcélokat nem szolgáló” PR-cikkei. Dohánytermékeket lassan húsz éve tilos itthon hirdetni, de a cégek így is évente százmilliókat költenek reklámra.
Ennek a cikknek a tartalma kiskorúakra káros lehet, csak akkor olvass tovább, ha elmúltál 18 éves.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.